Zene és metafizika I.

Bevezetés

 

Bevezetés

Kapcsolódó fejezetek

 

Bevezetés

 

Először nézzük meg a metafizika szó keletkezésének körülményeit, ebben a Wikipédia segít nekünk, amely úgy tűnik, hitelesen rögzíti az eseményt:

 

"A metafizika szó a görög meta ta phűszika-ból (görögül: μετά (meta) = "után", φύσις (phűszisz) = "természet", azaz a természet dolgai után való) ered, amelyet eredetileg arra használtak a hellenisztikus és a későbbi kommentátorok, hogy Arisztotelésznek A természetről című műve utáni műveit megjelöljék. Az i. e. 1. században Arisztotelész műveinek rendszerezője – feltehetően rhodoszi Andronikosz – nevezte el Metafizikának azokat az iratokat, amelyek a Fizika írások után következtek."

 

A fogalom mai modern jelentése már különbözik az eredetitől: manapság már szinte mindent metafizikainak bélyegzünk, ami érzékszerveink érzékelésén túli, azaz mintegy "szellemi" régió. Filozófusok többet tudnának erről nyilatkozni, ám ezen lap keretein belül ne adjuk meg nekik ezt a jogot, mert ahogy a mondás is sugallja: "képesek minden megoldásból problémát gyártani".

 

A zene és metafizika a jelen fejezetcsomagban olyan vizsgálódásokat fog tartalmazni, amelyek ugyan a zenéhez köthetők, de sem a zeneelmélethez, sem a zene matematikai alapfogalmaihoz, sem a zenefilozófiához nem tartoznak. Ha jobban belegondolunk: a zenénél, ennél a furcsa, ritmikusan harmonikus hangözönnél "metafizikaibb" jelenség nemigen létezik a földi világon. Hiszen ugyan a zene alapegységei matematikailag kiválóan meghatározhatók, mégis a zene emberi lélekre gyakorolt elképesztő hatása egészen érthetetlen. S pontosan ettől metafizikai...

Pénzes-féle Gitáriskola - www.gitariskola.hu - Gondolkodj el ezen!

...mert maga a fizikai jelenség egyszerűen túlnyúlik a fizika korlátain és érthetetlen, rejtélyes, metafizikai hatásokat produkál.

 

Belátom, sok metafizikai jelenségről derült ki egy idő után, hogy mégiscsak fizikai természetű. Ennek pusztán egyetlen oka van: évszázadokon keresztül egészen mást gondoltunk a fizikáról, mint amely valójában. Belekapaszkodva "napjaink" néhány tudományos felfedezésébe (csak címszavakat mondanék):

...hogy a közönséges ember az összes maradék eszét eldobva inkább elfusson a kapájához és befejezze a tavaszi ültetést...

 

Ezzel az attitűddel az a probléma, hogy a kvantummechanika a hátsó kertben is kvantummechanika, ezzel nem foglalkozni tehát egyet jelent a valóság végső természetének tagadásával.

 

Másrészről úgy tűnik, hogy mindez (azaz a metafizika létjogosultságának természettudományos semmibevétele) lassan elavult üggyé válik. Manapság a metafizika a természettudományokon belül egyre inkább olyan fizikai-matematikai modelleket kap, amelyek már számba veszik a lélek, mint önálló és örökkön létező entitás teremtő jelenlétét is. Egy ilyen jellegű előadást hallgathatunk meg alább a zseniális Dienes Istvántól, de mindenkit figyelmeztetek, hogy nem lesz könnyű a megértése:

Kapcsolódó fejezetek

  1. Az első ajánlott fejezet már publikálásra került az Ádám, az első zenei zsenitől a mai temperált hangrendszerig című fejezetcsomagban, A pithagoraszi hangrendszer IV. című fejezetben. Benne részben a pithagoraszi hangrendszerhez köthető szakrális geometriáról hallhatunk fontos információkat, ezért a témát inkább ott publikáltam és nem itt, a metafizikai résznél.

  2. Szigethy Zoltán sajátos módon, a hangok színkörszerű elrendezésével próbálja meg a Pithagoraszi hangrendszer IV. című fejezetben bemutatott szakrális geometria létezését bebizonyítani a jelen fejezetcsomag a Színkör és a hangkör egyesítése című fejezetében. Munkája figyelemreméltó ötleteket tartalmaz, amit még Neki vagy más érdeklődőnek érdemes lenne továbbgondolnia!

  3. Rezonancia-kísérletek

  4. A víz üzenete - A víz és a zene kapcsolata