A Gitáriskola új fogalmai és javaslatai

Javaslat a hangközök újszerű meghatározására

Kérdések és válaszok

A hangközök meghatározásánál miért számolod bele az alaphang és önmaga (1. fok) közötti hangtávolságot (és lesz a kis szekund 2 félhanglépés)? Számomra érthetetlen, hogy egy "kvázi" 0 távolságot, aminek külön neve  is van (tiszta prím), miért kell félhang távolságként beleszámítani. Ezen töprengve jött fel a kérdés, hogy egyébként fontos ezt így megtanulni? Mert a szemléltető ábrákból, valamint a gitárlapon gyönyörűen kiszámolható a kis szekundnyi félhang távolság. Szóval, ha én úgy tanulom meg, hogy a kis szekund az félhang távolság egy gitáron történő lépkedésnél, ez teljesen helytálló lesz. Vagy ez az egész "egy magasabb szinten" érthető meg? Vagy ez a zenész gondolkodás és a reálos gondolkodás közötti szakadék?

Amint tapasztalhatod, a Pénzes-féle módszertan és a klasszikus zeneelmélet közt vannak értelmezésbéli különbségek. A zenészek valójában nem rendszeralkotó elmék, ez sajnos meg is látszik a klasszikus zeneelmélet számos "dadogásán", pontatlanságán. Egyúttal jelzem, hogy a komolyzenészeknél ortodoxabb társaság nemigen létezik ("minden jó, ahogy van"). A magam részéről én az informatikai rendszerszemléletet gyömöszöltem bele a zeneelméletbe, mert elsősorban ilyen végzettségem és világlátásom van. Lehetséges szakadék a kétféle nézőpont között, de "magasabb szint" már nincs, egyszerűen mi másképpen értelmezünk dolgokat. A legbölcsebb hozzáállás csakis az lehet, hogy megjegyzed mindkettőt és a választást későbbre hagyod. Minél többet foglalkozol zeneelmélettel, annál inkább rá fogsz jönni a klasszikus zeneelmélet korlátoltságára, ám ezen összefüggést neked kell felfedezned.

A konkrét kérdésre rátérve: igen, én beleszámolom az 1. (azaz nulladik) lépést is. Induljunk ki például egy nagyterc hangközből (C-E) egy standard hangolású, 4 húros basszusgitáron:

Ez így most könnyű volt, mert megmutattam, de amikor a tanítványtól azt kérem, hogy számolja ki a C nagytercét, ezt kétféle módon teheti meg:

C hangtól indulva elkezd számolni 1, 2, 3, 4 félhanglépést...

...vagy a C hang lesz az 1. lépés (1, 2, 3, 4, 5):

Abban a pillanatban, hogy összevetjük a statikus ábrákat, jól látható, hogy vizuálisan melyik fedi le jobban a keresett hangközt, mint 2 hang egymástól való távolságát:

Kérlek, a fentieket vesd össze ezzel:

Senki sem állítja, hogy a kis szekund 2 félhanglépés volna, hanem egyszerűen másképpen számoljuk ki a hangközöket, nevezetesen, a fenti koherens szemlélet szerint már az 1. lépést is beleszámoljuk a lépésekbe.

A szabály tehát az, hogy mindig az összes gombócot beleszámoljuk a lépésekbe.

Ennek alapján nézzük meg azt a számsorozatot, amelyik ezen szabály miatt automatikusan tartalmazni fogja az 5 gombócos nagyterc lépést (és persze a többit is):

1. C-C

2. C-Cisz/Desz

3. C-D

4. C-Disz/Esz

5. C-E

6. C-F

7. C-Fisz/Gesz

8. C-G

9. C-Gisz/Asz

10. C-A

11. C-Aisz/B

12. C-H

13. C-C'

14. C-Cisz'/Desz'

15. C-D'

16. C-Disz'/Esz'

17. C-E'

18. C-F'

19. C-Fisz'/Gesz'

20. C-G'

21. C-Gisz'/Asz'

22. C-A'

Vegyük egy másik példát, mondjuk a Fisz kvintjét. A kezdő (gitáros) itt a zongorán azonnal passzol is, mert nem ismeri a 6#-es Fisz-dúr skálát. Gitáron kis rutinnal talán ráfogja a technikai hangközszerkezetet...

...amely végeredmény tehát Cisz lesz. Amikor azonban azt mondom neki, hogy mutassa meg a C szűkített szextjét, nagy valószínűséggel gitáron is passzol, elsősorban azért, mert a kifejezéstől halálra rémül...

...bár valójában nem kell mást tennie, mint a fentiek szerint a C alaphangtól kiindulva 8 lépést kiszámolni.

Ezt a lassú, nyolclépéses, nyugdíjas csoszogást alapjában véve a zongorán is meg tudja tenni, ha ismeri a kezdőhang pozícióját:

A gombócokat összeszámolva mindig 8 lesz a végeredmény.

Voltaképpen ez a közvetett oka annak, hogy a számsor nem 0-val kezdődik, hanem 1-gyel, mert 1-től indulva sokkal könnyebb egyesével lépkedni és utána összeszámolni a gombócokat.

Most pedig nézzük meg, hogy tágabb értelemben nálam mitől lett a 0 "valami"?

A zenészi megközelítés azt mondja, hogy a 0 valójában semmi, ezért nem vesszük figyelembe. A matematikai és informatikai 0 azonban nem jelent egyet a semmivel, sőt számolni lehet vele, mert létező mennyiség (vagy minőség).

Mit jelent ez a matematikában?

Adott egy egyszerű sorozat: n = n + 1. Ha a sorozat 0-től indul, akkor értékei a következők lesznek: 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, stb. A 0 itt az 1. szám, értéke valóban 0, de mégis az első. Legfontosabb jellegzetessége, hogy egyenrangúan létezik a többi számmal.

Mit jelent ez a meteorológiában?

A 0 Celsius, 0 Fahrenheit vagy 0 Kelvin sem jelent többet, mint az anyag adott hőmérséklethez kötődő állapotát.

Mit jelent ez az informatikában?

A 0 (másnéven null) főként a programozásban bonyolult és sokrétű fogalom. Legfőbb jellegzetessége, hogy legtöbbször nem a semmit jelenti, hanem egy létező dolog pillanatnyi állapotát vagy pozícióját (bár megjegyzem: jelentheti, hogy nincs mögötte semmi). Például:

• tomb[0] - így tudok hivatkozni egy tömb 1. elemére,

• int adat = 0; - itt létrehoztam a programon belül egy adattároló egységet (tehát innentől az létezik), de kezdőértéke 0.

Összességében: a Pénzes-féle módszertan számol a 0-val és nem tekinti a "semminek".