HÍREK
LEGUTÓBBI MÓDOSÍTÁSOK TÁMOGASD A SULIT! ZENÉS
BEMUTATKOZÁS ELKEZDEM
MOST! OSIRE
ÁTTÖRÉS A TECHNIKÁBAN

Húrszámítások és ujjrendi statisztikák

Sápi-féle ujjrendi statisztikák

 

Bumm, ez se nekem jutott eszembe, hanem Sápi Zoli rendszergazdának...

 

 

...pedig ott volt előttem évek óta!

 

Zoli bácsi ötlete a következő volt. Először is statisztikát készített a 3 legfontosabb zenei objektum ujjrendjeiből. Ehhez tehát vette:

• a pentaton skálákat,

• az alapskálákat,

• és a harmonikus moll skálafokokat,

...majd bichord-, és trichord-skálaszerkezeteik szabványos (Pénzes-féle) ujjrendjeit és várta a végeredményt. A megfelelő következtetésekhez ezt most mi is megtesszük.

 

Pentatónia

 

1. fok

• 1-4

• 1-3

• 1-3

• 1-3

• 1-4

• 1-4

2. fok

• 2-4

• 1-4

• 1-4

• 1-3

• 2-4

• 2-4

3. fok

• 2-4

• 2-4

• 2-4

• 1-4

• 1-4

• 1-3

4. fok

• 1-4

• 1-4

• 1-3

• 1-3

• 2-4

• 1-4

5. fok

• 2-4

• 2-4

• 1-4

• 1-4

• 2-4

• 2-4

Részösszesítés

• 1. ujj: 18

• 2. ujj: 11

• 3. ujj: 7

• 4. ujj: 23

Alapskálák

 

dúr

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

dór

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

fríg

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

líd

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

mixolíd

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

moll

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

lokriszi

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

Részösszesítés

• 1. ujj: 42

• 2. ujj: 30

• 3. ujj: 12

• 4. ujj: 42

Harmonikus moll skálafokok

 

1. fok

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

2. fok

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

3. fok

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

4. fok

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

5. fok

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

6. fok

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

• 1-3-4

• 1-2-4

7. fok

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-2-4

• 1-3-4

Részösszesítés

• 1. ujj: 42

• 2. ujj: 30

• 3. ujj: 12

• 4. ujj: 42

Ezután egyszerűen számoljuk össze a részösszesítések eredményeit:

• 1. ujj: 18 + 42 + 42 = 102

• 2. ujj: 11 + 30 + 30 = 71

• 3. ujj: 7 + 12 + 12 = 31

• 4. ujj: 23 + 42 + 42 = 107

Százalékos arányokban (ahol a legnagyobb érték, a 107 lesz 100%)

• 1. ujj: 95,32%

• 2. ujj: 66,35%

• 3. ujj: 28,97%

• 4. ujj: 100%

Értékeljük ki a kapott eredményeket!

 

Először is hangsúlyoznunk kell, hogy a fenti ujjrendi eredmények csakis a Pénzes-féle ujjrendi skálaszerkezetek esetén igazak és csakis kezdő skálavariációk gyakorlásakor, mert bennük még nem változik meg a standard ujjrend (hiszen a haladó skálavariációknál éppen ez borul fel). A számok tehát valójában nem konkrét ujjhasználtságot mutatnak, hanem az ujjak használtságának arányait, ezért jó megközelítés a százalékos megjelenítés.

 

A legstabilabb, azaz a legtöbbet lerögzített ujj az 1. ujj. (Akinél ez nem így van, az azt jelenti, hogy a skálázás során folyamatosan kiemeli az 1. ujját, amely szerintem sürgősen javításra szoruló hiba.) Ennek ellenére láthatjuk, hogy a legstabilabb 1. ujjat a 4. ujj 5-tel megelőzte. Ez bizonyára azért lehetséges, mert a pentaton skáláknál a Pénzes-féle módszertan sokszor alkalmaz bizonyos okok miatt 4. ujjat a 3. helyett. Ugyanakkor észrevehetjük, hogy a leggyengébb láncszem a 3. ujj, egyértelműen kiderül, hogy azt használjuk legkevésbé (28,97%). Sőt, a leggyengébb láncszem éppen a legtöbbet használt ujj mellett található! Ez a szélsőséges aránytalanság (28,97% és 100%) szavatoltan problémát fog okozni a magasabb szintű szólótechnikában, amely során egyre gyorsabban kell a skálát-skálavariációt-szólórészletet lejátszani.

 

Ezzel a kis összeadás-csomaggal mintegy matematikailag nyert bizonyítást, hogy a legkevésbé használt ujj a 3. ujj és az éppen az egyik legtöbbet használt 4. ujj mellett található.

 

Sok kezdő tanítvány tabula rasa, azaz tiszta lappal kezdi, ez azt jelenti, hogy nincs semmilyen előzetes technikai tapasztalata. Ennek egyik jellegzetessége, hogy egyszerre mozog a 3. és 4. ujj; ilyen esetekben bizonyos, hogy az elme még nem tanulta meg ezen ujjakat külön-külön használni. Amint láthatjuk, valójában a skálarendszer alapos gyakorlása sem az optimális módszer ezen probléma megszüntetésére. A megoldás persze nem a skálarendszer gyakorlásának elvetése (sőt, ez a mozzanat volna a legnagyobb esztelenség), hanem a standard gyakorlási sorozat mellett külön, a 3. és 4. ujjat dolgoztató-függetlenítő gyakorlatok felvétele is. Pontosan erre és ehhez hasonló dolgokra lett kitalálva a rengeteg nem zenei skála, kiváltképpen a Sápi-féle ujjrendi skálák.