Skálavariációk
Zenei skálavariációk
A magam részéről, azaz a Pénzes-féle módszertan szerint zenei skálavariációnak nevezem azon skálavariációkat, amelyeket nem lehet vagy szükségtelen számokkal modellezni. Ez tehát a legnagyobb különbség az általam "matematikai" skálavariációknak nevezett csoporthoz képest, hiszen az utóbbiak egyértelműn ábrázolhatók számokkal.
Ha a zeneoktatás történetében visszatekintünk, akkor láthatjuk, hogy bármelyik hangszer bármelyik komolyabb módszertana már foglalkozott ilyen jellegű skálagyakorlatokkal. Ekkor a hangszeren vettek egy skálát és valamilyen zenei képlet szerint elkezdték azt lejátszani. A zenei skálavariációk tehát nyilvánvalóan megelőzték a Pénzes-féle matematikai skálavariációkat (pontosan azért, mert a régebbi időkben még nem volt rendszerszemlélet).
A Pénzes-féle módszertanon belül a zenei skálavariációk nem nagy terjedelműek a matematikai skálavariációk katalógusában kiszámolt 6.725.600 db matematikai skálavariációhoz képest. (Igen, annyi...)
Egyértelmű, hogy ennyi skálavariáció viszonylag gyors megjelenítéséhez néminemű absztrakció és hatékony algoritmus szükséges, de ha ezek rendelkezésre állnak, akkor már rekordidő alatt "kidolgozódnak" a dolgok és pontosan ezek hiánya vezetett a zenei skálavariációk viszonylag kis számához.
Csak gondoljunk bele, ha ezt a 6.725.600 db matematikai skálavariációt kottában és/vagy tabulatúrában kéne ábrázolnunk! Nézzük csak!
Ha 1 skálavariációt átlagosan 10 perc alatt viszek be a kottába és/vagy tabulatúrába (ez most nagyon baráti időtartam, ilyen hatékonysággal az átlagmagyar nem dolgozik), akkor ez alvás és evés nélkül:
-
6.725.600 / 10 = 672.560 percet,
-
672.560 / 60 = 11.209,33 órát,
-
11.209,33 / 24 = 467,05 napot jelent.
No, ezért nincs zenei skálavariációknak nagy kottás rendszere.
Arról nem is beszélve, hogy kotta-, és/vagy tabulatúra-ábrázolás esetén további probléma a megfelelő és logikus katalógusszempontok kialakítása lenne.
Ráadásként pedig rengeteg régóta használatos zenei képlet modellezhető számmal, ami perdöntő mértékben bizonyítja azt, hogy a matematikai skálavariációk rendszere sem elszigetelt, absztrakt jelenség a színtiszta zenéhez képest, hanem abba mélyen beágyazódott.
Ebből következően nekem alapjában véve felesleges is lenne zenei skálavariációkkal foglalkoznom, mégis van belőlük néhány. Ennek oka, hogy bizonyos szólótechnikai képleteket ki kell gyakoroltatnom, főleg ilyenek a húrt átugró vagy a speciálisan húrlépkedéses skálavariációk. Ezeket nehéz vagy egyenesen lehetetlen lenne számokkal megfogalmazni. Ebből láthatunk alább 1 csokornyit. Mivel a zenei skálavariációkat nem lehet másképp azonosítani, mindegyiket 1 sajátos névvel illettem. Kiindulási skálánk most is, mint mindig a pacsirtamezei G-dúr skála:
A skálavariációk alatt lévő emelkedő és csökkenő szavak a skálavariációk fordításaira utal. Ennek szabályait részletesen elmagyarázom A skálavariációk fordulása című fejezetben.
emelkedő
csökkenő
emelkedő
csökkenő
emelkedő
csökkenő
emelkedő
csökkenő
emelkedő
Dupla átugrós zuhanós - fordított
csökkenő
Pénzes László