Skálavariációk
Disztinktív gyakorlatok
A disztinkció, azaz a megkülönböztetés képessége, a zenei érzék, de tágabb értelemben véve is a megtanulandó tananyag elsajátításának egyik fontos fokmérője.
Általános, tanárok számára közhelyszerű pszichológiai megfigyelés szerint a kezdő tanuló még képtelen a tanagyagban a kisebb, árnyalatnyi különbségek felfedezésére.
A kezdő, nyelvet tanuló például képtelen a magasabb szintű mondatok sokszor csak leheletnyi különbségeinek helyes fordítására, még úgy is, ha azt lapról fordítja.
Nyilvánvalóan nem hiba ez, hanem adott tudásszint, amelyen a tanuló éppen áll. Ez a gitártanulásban sincs másképp, nevezzük tehát ezt a jelenséget „disztinkciós elv”-nek.
Ennek gyakorlati fejlesztésére dolgoztam ki egy nagyon hasznos oktatási módszert: a skálavariáció ritmikai képletét nem nagyon, csak egy kissé változtatom meg.
Ennek megvalósítása sokszor sokkal nehezebb, mint egy teljesen új skálavariáció megtanulása. A tapasztalt gitárosra ugyanis az apró részletek helyes disztinkciója, megkülönböztetése is egyaránt jellemző. Ez az árnyalatnyi, ám számottevő különbség egyébként –amint azt fentebb már említettem-, a technikában is érezhető lesz.
A disztinktív gyakorlatokat könnyű felismerni a skálavariációk között, hiszen közöttük mindig csupán 1 hang különbség van. Például:
-
011,
-
001.
Javaslatom, hogy gyakorlási ütemtervünkben feltétlenül legyen mindig egy, a disztinkciós elvet követő gyakorlathalmaz is. Alábbiakban a 2 említett skálavariációt játszom le E-pentaton teljes skálában, III. lejátszási módban (Skálák és skálavariációk lejátszási módjai).
Haladó gitáros is nyugodtan belekóstolhat, majd ő is fogja tapasztalni, hogy a gyakorlat mennyire nehéz!
Pénzes László