Skálavariációk
A plusszos gyakorlat továbbplusszozása
Az alapelvek megértéséhez kérem a Tisztelt Olvasót, hogy ha eddig nem tette, olvassa el az alábbi magyarázó fejezeteket:
A fentiek szerint tehát gond nélkül fűzhetők össze és gyakorolhatók ki különböző ritmikai képletek. Ismétlésképpen az egyik például a szokásos G-dúr skálában...
...OSIRÉ-vel lejátszva így hangzik:
G-dúr - I. - 1 + 2 + 3 - 60
Ekkor az OSIRÉ-be a képletet a következő módon írtam be:
0 00 000
Ez voltaképpen 3 db ritmikai képlet variálását jelenti 1 aktuális skálahangon.
Azonban az elvet tovább is gondolhatjuk olyan módon, hogy a ritmikai képleteket akár több hangon is variálhatjuk.
Ennél a variációnál maradva a képletet így is be tudjuk vinni a programba:
0 11 222
Itt azonban 1 kis zavar tapasztalható az ábrázolási módokban. Ugyanis a Pénzes-féle módszertanban a matematikai skálavariációk alapja 1 növekvő számsor...
0-1-2-3-4-5-6-7...
...ám ebben a fejezetcsomagban a ritmikai képletekhez szintén ezt a növekvő számsort rendeltük hozzá:
0-1-2-3-4-5-6-7-8
Ennek ellenére a ritmikai képletek ilyetén modellezése nem volt rossz ötlet, hiszen egyrészt például az 5 valóban egy kvintolát, 5 hangból álló hangcsoportot jelent (00000), másrészről pedig a mögöttes matematikai eljárás szintén azonos volt.
Én ezt a kérdést most nyitva hagyom, azaz nem találok ki valamilyen megoldást, mert a komponensek enélkül is működnek, főképpen a képletek OSIRE általi lejátszásakor. Ezt a további variációs lehetőséget megértve tonnaszám tudjuk az 8 db alapként felhasznált ritmikai képletet több hangon továbbvariálni.
Demonstrációképpen hallgassuk az említett 0 11 222 képletet és hasonlítsuk össze a 0 00 000 képlettel:
G-dúr - I. - 0 + 11 + 222 - 60
Pénzes László