Szólótechnikai alapok XX.
A gitár fogólapjának referenciapontjai
Gyakran kell elmagyaráznom, hogy mit jelölnek a fogólap fehér, máskor fekete, de mindig azonos pozíciójú pöttyei.
Többféle angol elnevezésük közül én a dot harmonic markers kifejezést emelném ki, amelyet nagyjából harmonikus jelölőpöttyöknek lehetne lefordítani; ettől a kifejezéstől aztán a kezdő tanítvány rögtön el is ájul. Én kezdőszinten nem vagyok hajlandó elmagyarázni, hogy mit jelentenek a természetes és mesterséges üveghangok, mert úgysem érthető (valójában érthető, de a kezdő tanítványnak akadnak ennél sokkal fontosabb dolgai is). Helyette javaslatot tennék egy újfajta értelmezésre!
Induljunk ki a hangközökből. A hangköz 2 hang egymástól való távolságát jelenti, olyan, mint a méter mértékegysége, csak itt hangok esetében. A zenében vannak kiemelten fontos hangközök, amelyekkel átlagban többször is találkozunk. Ha egy pillantást teszünk a gitár fogólapjára, amit most én "klasszikus" Pénzes-féle tükörképben mutatok meg...
...akkor a 3., 5., 7., 9., és 12. fekvésben vehetjük észre a pöttyöket. Ezek a pöttyök -anélkül, hogy pozíciójukat bárhogyan értelmeznénk-, önmagukban is fontosak: egyfajta állandó vizuális viszonyítást jelentenek gitárjáték közben. De vegyük észre azt, hogy ha semmit nem tudunk róluk és elhelyezkedésükről, akkor is fel tudjuk őket használni.
Ezeket a pöttyöket (a továbbiakban nevezzük referenciapontoknak, azaz vonatkoztatási pontoknak) szerintem nem érdemes fizikailag függőlegesen értelmezni...
↓
↓
...mert ekkor valójában a gitár hangolásáról beszélünk, abból indulunk ki, amelynek nincs köze a referenciapontokhoz vagy csak igen távolról és mesterkélt logikával.
(Egyedül abban az esetben lehetne valamilyen zenei következetességet ráfogni, ha a húrok egymáshoz képesti hangolása mindig azonos volna, de nem az: a standard gitár kvart hangolású, kivéve a G és H húrok közti nagyterc hangolást.)
Következésképpen a referenciapontoknak annál több kapcsolata van a (vízszintes) mindenkori üres húrral:
→
→
Tehát a mindenkori üres húrhoz képest a referenciapontok a következő hangközöket jelölik:
-
3. fekvés - kisterc
-
5. fekvés - kvart
-
7. fekvés - kvint
-
9. fekvés - szext
-
12. fekvés - oktáv
Nézzünk erre egy konkrét példát!
E alaphang esetén:
-
3. fekvés - kisterc = G
-
5. fekvés - kvart = A
-
7. fekvés - kvint = H
-
9. fekvés - szext = Cisz
-
12. fekvés - oktáv = E
Véleményem szerint bár lehetséges meghatározni a referenciapontokat a 12. fekvés felett is (oktávnál nagyobb hangközök), ám ennek nem sok értelmét látom. Egyszerűbb arra felhívni a figyelmet, hogy 12. fekvés felett a hangok és a hangközök ismétlődnek (a 12. fekvéstől).
Én úgy vélem, hogy ezt a "horizontális" vonatkoztatást jobban fel tudjuk majd használni, bár ha híján vagyunk ezen magyarázatnak, akkor sem veszítettünk túl sokat, elvégre legtöbbünk nem szokott vízszintesen hangközpozíciót számolgatni a referenciapontok alapján. Helyette marad az, amit már említettem:
A referenciapontok többsége csupán egyszerű vizuális tájékozódási pont, kivéve a 12. fekvéses (dupla) pontokat, mert onnan már ismétlődnek a hangok.
Pénzes László