Pentaton skálák VI.
Papp-féle pentaton skálák
4. fok üres húros pengetésekkel
Egyik nap Papp Gyuri bácsi volt tanítványom...
...egy érdekes kérdéssel lepett meg. Milyen skálát alkot ez az 5 db hang...
A - H - D - F - G
...amelynek egyébként igen furcsa belső skálaszerkezete van:
egész - kisterc - kisterc - egész - egész
Bevallom, a kérdésre első körben nem tudtam válaszolni. Később együtt rájöttünk, hogy ilyen pentaton skála a magfizika és a zenetudomány jelenlegi állása szerint még nem létezik, tehát úgy tűnik, megint felfedeztünk valami újat. Később sem találtam semmi ehhez hasonlót, bár azt gyanítom, hogy mivel a moll-pentaton és az alapskálák között rendkívül szoros zeneelméleti összefüggés van, éppilyen szoros lehet a most felfedezett pentaton és a testvér-alapskálák között. (Ez most egy intuitív megjegyzés, azaz nem kell komolyan venni...)
Az analitikai vizsgálathoz először meg kell említenünk a "nagytesó", azaz a klasszikus moll-pentaton skála szerkezetét:
kisterc - egész - egész - kisterc - egész
Kis figyelemmel észrevehetjük, hogy míg a nagytesónál a 2 kisterc soha nem kerül egymás mellé, addig a Papp-féle pentatonban alapértelmezésben egymás mellett vannak. Ez adja tehát a Papp-féle pentaton újdonságát. Vázoljuk fel ezek alapján az összes Papp-féle pentaton skálafok belső skálaszerkezetét:
-
egész - kisterc - kisterc - egész - egész
-
kisterc - kisterc - egész - egész - egész
-
kisterc - egész - egész - egész - kisterc
-
egész - egész - egész - kisterc - kisterc
-
egész - egész - kisterc - kisterc - egész
Ezután nincs más feladatunk, mint megmutatni először a Papp-féle teljes pentaton skálát, majd a skálafokokat külön-külön, utána pedig lematekozni az egészet. A megjelenítéshez a saját készítésű skálavariációs szoftvert, az OGRÉ-t hívom segítségül, hiszen képes bármilyen szerkezetű skála azonnali megmutatására, illetve skálavariációba történő illesztésébe. (Az utóbbi most nem lényeges, csak egy kis reklám...☺)
Egyúttal jelzem, hogy mivel számomra teljesen ismeretlen skáláról van szó, nem ismerhetem a fő tonális kiindulópontot sem, ezért 1. foknak azt veszem, amit Gyuri bácsi elém tett, azaz A hangról indítottat.
Továbbá Gyuri bácsi mutatott nekem egy másik szerkezetű pentaton skálát is, de az az analitikai, könyökig való beleturkálások után a Papp-féle pentaton 5. fokának bizonyult.
4. fok üres húros pengetésekkel
A moll-pentatónia eddig megismert belső szerkezetére pillantva észrevehetjük, hogy tulajdonképpen 3 egész és 2 kisterc hangköz variálódik 1 oktávon belül. Ennek teljes variációs lehetősége 10 db, amiből 5 darab skálát a moll-pentatónia már felhasznált. A maradék 5 skálát fedezte fel tehát Gyuri bácsi. Most nézzük meg, hogy miként jön ki ez a 10 darabos mennyiség!
A már megszokott, agresszív kombinatorikával, annak ismétlés nélküli kombinációs képletével nekitámadva (amelyet legutóbb például az Alapskálák VI. című fejezetben vetettünk be)...
...már csak a szokásos absztrakciót kell elvégeznünk, amely szerint a hangközöket a következő számok jelképezik:
-
egész - 0
-
kisterc - 1
Az összes variációs lehetőség felvázolása:
-
11000
-
10100
-
10010 (Moll-pentaton - 1. fok)
-
10001
-
01100 (Papp-féle pentaton - 1. fok)
-
01010
-
01001
-
00110
-
00101
-
00011
Megjegyzem, ilyesféle diadalittas felfedezés már többször előfordult a Pénzes-féle Gitáriskola fennállása során: ugyanilyen gondolatmenettel "fedeztük fel" a Testvér-alapskálákat, illetve az Inverz harmonikus moll skálákat.
Szóval nem is értem, hogy mindezt miért nem én fedeztem fel?
Pénzes László