A metronóm
Bevezetés
Annak idején, a klasszikus zene "fénykorában" (szerintem ez nagyjából a 19. század), rengeteg vita keletkezett a metronóm pedagógiai hasznosságáról. Maga a szerkezet Beethoven (1770-1827) idejében lett feltalálva (1816 - Malzel, bár természetesen ennek a szerkezetnek is vannak technikatörténeti előzményei) és a találmányban rejlő lehetőségeknek a nagy zeneszerző annyira megörült, hogy a feltaláló tiszteletére még egy kánont is komponált Ta ta ta... lieber, lieber Malzel címmel. Sőt, ő alkalmazott először Malzel-féle taktusszámot műveiben, amely azt adta meg, hogy a metronóm a zenemű lejátszásakor 1 perc alatt hány (általában negyedes) ütést kattogjon. Ezáltal sikerült a mű tempóját egy nagyjából abszolút ritmikai referenciához kötnie. Az ötlet mai továbbélése az igen elterjedt taktusszám, például:
T = 120
...amely azt jelenti, hogy a metronóm 1 perc alatt 120-at kattan és mű eredeti tempóját ehhez a ritmikai értékhez kell igazítanunk. Később azonban a legenda szerint Beethoven metronómellenessé vált, mert úgy érezte, hogy a metronóm feszes tempója a zene szabad áramlása, tágabb értelemben a zenei önkifejezés ellen hat, arról nem is beszélve, hogy például Brahms vagy Wagner tudomást sem vett a szerkezet létezéséről. (Hiába, a zsenik sohasem szerették a kötöttségeket.) Ebben valóban igazuk volt, bár saját szakmai tapasztalatom szerint igenis rendkívül fontos megtanulni a metronómmal történő játékot, majd később ha ennek a tudásnak tökéletesen birtokában vagyunk, akkor tudnunk kell róla "leválni".
Úgy vélem, hogy ez az igazi zenész végső ismérve: ha kell kötötten (metronómmal vagy ritmusban) játszik, ha kell, egy pillanat alatt képes azt figyelmen kívül hagyni (és kötetlenül zenélni). Ekkor vagyunk ugyanis technikailag tökéletesen birtokában hangszerünknek.
A metronómmal történő folyamatos gyakorlásnak létezik még egy másik, döntő érve: a gitárosok többsége nem komolyzenét, hanem könnyűzenét szeretne tanulni és a könnyűzenének bizony általában masszív, meg nem kerülhető ritmikai szekciója van, a ritmushoz való igazodás tehát a könnyűzenében létkérdés.
A rendszerezett és biztos technikai gyakorlás alapvető követelménye tehát a metronóm. Manapság rengetegféle metronómból válogathatunk a régi, Malzel-féle mechanikustól kezdve...
az elektronikus kézi metronómokon át...
...egészen a szoftverekig:
Forrás - Source: www.graf-martinez.com
Én személy szerint a saját metronóm elkészültéig...
...a flamenco gyakorlásakor Gerhard Graf Martinez, kitűnő német flamenco-gitáros által tervezett, speciális (és fizetős), 12-es beosztású metronómot használtam, valamint a magánoktatás során a holland Mr. Bram Bos által tervezett ingyenes, komplex dobprogramot, neve Hammerhead Rhythm Station. A program és 3 metronóm beállítás elérhető Gitáriskolám Letöltések és hasznos anyagok című fejezetében.
A Hammerhead telepítése után a következő felületet tanulmányozhatjuk:
A File - Open track menüpontokkal rámutathatunk a konkrét metronómokra. A 3 közül a legfontosabb a Rimshot - whole.HH; alapértelmezett kezdő taktusértéke T=120.
Utólagos megjegyzés
Úgy tűnik, a fenti program nem került továbbfejlesztésre, mert a magam részéről már nem tudtam Win7-re és Win10-re telepíteni. A megoldás WinXP használata lehet, amihez azonban virtuális gépet is kell telepíteni.
Pénzes László