Fejezet a klasszikus zenének
A fejezetben lévő (.mus kiterjesztésű) kották a Finale Notepad nevű programmal játszhatók le. Az ingyenes program a Letöltések című fejezetből tölthető le. A fejezet sikeres tanulmányozásához mindenképpen olvassuk el az Alapskálák I., a Skálavariációk I. és a Harmonikus moll skálafokok I. című fejezeteket.
J. S. Bach - 5. Brandenburgi verseny - bevezető téma
J. S. Bach - D-moll toccata és fúga (BWV 565) - részlet
Paganini - La Campanella - főtéma
Kodály - Háry János - Ebelasztin dala
Vivaldi - Négy Évszak - Tél - szólórészlet
Vivaldi - Négy Évszak - Nyár - szólórészlet
"Ha lehet versekből idézni, akkor lehet zenéből is." - Pénzes László
A rejtélyes cím egyfajta, általam optimálisnak minősített tanulási módszerre próbálja rávezetni a tanítványt. Ahogy az már említésre került, alapvető hiba azon a zenedarabon gyakorolnunk, amelyiket egyszer majd tökéletesen le szeretnénk játszani. Ez főként a klasszikusokra vonatkozik. Ezzel egyrészt „agyonvágjuk” a darab lejátszásakor keletkező zenei élvezetet, mert hiszen előtte már unásig gyakoroltuk azt, másrészt Bach mesteren, Vivaldi művész úron egyszerűen nem illik skálázni. A megoldás: a megtanulni kívánt zenedarabot skálákra és skálavariációkra kell bontanunk, a nehéz részleteket pedig azokon kigyakorolnunk. (S ha mindez automatizálható, az annál jobb. Ezzel kapcsolatban lásd az OSIRE fejezeteit.) Ezt a módszert nyugodtan alkalmazhatjuk Malmsteen esetében is, hiszen virtuóz szólói a kezdők számára éppoly megközelíthetetlenek. Ez a módszer három dolgot igényel: türelmet, fegyelmet, valamint valamiféle jó értelemben vett zenei „alázatot” és felismerést, miszerint az előítéleteket félretéve Bach bácsi azért egy kicsit más kategória Guns and Roses bácsinál (az utóbbinál csupán pentaton-skálákat kell gyakorolni).
Lássunk tehát egy jellemző példát erre a módszerre Vivaldi egyik híres hegedűverseny-részlete alapján (Négy Évszak – Nyár – I. tétel vége):
A tételrészlet G-mollban van. Ezt a következők alapján tudjuk megállítani:
-
nézzük meg a szólórészlet előjegyzését a kottasorok elején (itt 2b),
-
majd a szólórészlet záróhangját vagy akkordját (itt szimpla G hang).
-
Mivel klasszikus műről van szó, amelyben nagy valószínűséggel nem áll tótágast a tonalitás, ezért a G záróhang G-moll alaphangnemet sejtet és nem annak párhuzamos dúrját, B-dúrt. (Ez az analitika nem minden esetben igaz.)
-
Azt is észrevehetjük, hogy nem természetes mollban vagyunk, hanem annak harmonikus változatában, mert a harmonikus moll 7. foka a legtöbb esetben félhanggal felemelésre kerül, itt például a szólórészlet első részében F hangból Fisz lesz, bár az is igaz, hogy a második részben ez a módosítás már megszűnik. Ez a laza tonalitás-kezelés egyébként jellemző a zenére, elvégre a zenészek zenében gondolkodnak, nem zeneelméleti sémákban.
Az OSIRE azonnal képes a hangnemhez tartozó összes alapskálát megmutatni, illetve ha ez szükséges, akkor ezt ömlesztve is elénk tárja, ezt nevezem én teljes skálaszerkezetnek:
Ezután ebből a hanghalmazból meg kell találnunk a konkrét hangnemhez tartozó technikai alapskálákat. Az Alapskálák III. című fejezetből a B-dúr - G-moll tonalitásra kihegyezett egyesített alapskála-táblázatot idemásolom:
A szólórészlet legmagasabb hangja D, a legalacsonyabb hangja pedig G.
A legmagasabb D hanghoz a G-moll 2. fokáról indított skála, azaz a lokriszi fokú fog tartozni, hiszen azt a hangot egy skálával mindenképpen el kell érni...
...a legalacsonyabb G hanghoz pedig az 1. fokú G-harmonikus moll skála:
Láthatóan mindkettőjük szerkezete torzul a harmonikus vezetőhang miatt, amely tehát most Fisz.
Voltaképp két lehetőségünk van, amely ugyanoda vezet:
-
vagy "kiszámoljuk" a G-harmonikus mollhoz tartozó moll és lokriszi fokú skálákat,
-
vagy a Harmonikus moll skálafokok I. című fejezethez lapozunk és kigyakoroljuk az összes alapsablont. Szerintem az utóbbinak van több értelme, mert így a többi harmonikus moll skálafok használatára is képesek leszünk.
A gitár nagy előnye tehát, hogy adott szólórészlet lejátszásához igen változatos technikai skála-apparátust alkalmazhatunk, mintegy lehetőségünk van válogatni belőlük. A fanatikusok ebben a pillanatban nemcsak a közvetlenül felhasználható skálákat kezdik el gyakorolni, hanem az összes lehetségest, meg persze „ami még kezük ügyébe akadt”.
A skálák alapos elsajátítása után már nem lehet gond a megfelelő ujjrend, bár haladó szinten még belefuthatunk egy-két komolyabb ujjrendi problémába.
A skálaszerkezetek kiválasztása után a megfelelő skálavariációk meghatározása következik. A kottára rápillantva a Pénzes-féle módszertan szerint a következő skálavariációk merülhetnek fel:
01
...amely tehát fordulás után 10 lesz, így technikailag lefedve a szólórészlet első 2 ütemét.
1010
...amely tehát fordulás után 0101 lesz, így technikailag lefedve a szólórészlet 5. és 6. ütemét. "Tetten érhető" még 2 további, szekvenciális skála jellegű skálavariáció is:
-
2 ciklus 0012 3456 7654 skálavariációval folytatódik,
-
1 ciklus 4012 3456 7654 skálavariációhoz hasonló képlet.
A szólórészlet többi futamára és a végén ismétlődő zenei motívumra, amely a mennydörgés visszhangját adja vissza (zseniális gondolat!) gyakoroljunk oktávugrát (lásd a Nem zenei skálák című fejezetet) és szimpla skála-roaming-ot, azaz sétálgassunk a skálában tetszés szerint. Ügyeljünk a helyes pengetési és ujjrendre, valamint gyakoroljunk metronómmal!
Most pedig ellenőrizzük le a végeredményt!
Az OSIRE - videók I. című fejezetben további zenei boncolgatás olvasható még az alábbi zenék felett:
-
Yakko's World
-
J. S. Bach - 5. Brandenburgi verseny - bevezető téma
-
J. S. Bach: D-moll toccata és fúga (BWV 565) - részlet
-
Paganini - La Campanella - főtéma
-
Kodály - Háry János - Ebelasztin dala
Akármennyire is szeretném, nem tudok teljes szimfóniákat és hegedűversenyeket kitenni ☺.
Nem marad más hátra, mint kisebb zenei motívumok, szólórészletek által népszerűsítsem a komolyzenét, amely szerintem egy gitártechnikai módszertanban elfogadható. Könnyű dolgom van, mert zenei zsenik komponálták őket. Ezek tökéletes dallamok tökéletes hangszerelésben, bár az utóbbi egy módszertanon belül nem számottevő. A Finale Notepad kottaszerkesztő programtól se várjunk túl sokat, mert ez csupán egy egyszerű, bár hasznos tanulási-tanítási segédeszköz (adott oktatási szituációban, azaz nem mindig). Akinek egy zenedarab nagyon megtetszett, annak azt ajánlom, hogy próbálja megszerezni a zenét és a kottáját. Ha megtisztel egy e-mail-lel, talán még segíteni is tudok ebben.
Ezúton szeretném tájékoztatni azon gitároktatókat, akik ezt a zenedarabot "Spanyol románc" elnevezéssel oktatják, hogy ez egy 15. vagy 16 századi francia dal, szerzője ismeretlen. A cím fordítása: "Tilos a játék".
A Finale Notepad fogyatékosságaiból adódóan a darabot 2 gitárszólamra kellett bontanom. Természetesen a darab egyetlenben is megoldható, klasszikus pengetési módszerekkel tegyük ezt meg (leginkább a Folkgitár-pengetések című fejezetben ismertetett technikai alapelvek szerint). A kotta kibogarászása, azaz a 2 szólam egyesítése legyen a Tisztelt Olvasó házi feladata!
A darab teljes szerkezete:
-
E-moll rész
-
E-moll rész - ismétlés
-
E-dúr rész
-
E-dúr rész - ismétlés
Az alábbi kép csak részlet a zenedarab első részéből.
J. S. Bach - 5. Brandenburgi verseny - bevezető téma
Bach minden egyes hangjegye kincs. Bach akkora elme volt, hogy még három, szintén muzsikussá lett fia is nagyot alkotott. Vannak tehát olyan mennydörgésszerű jelenségek, akiknek neve még évszázadokkal később is visszhangzik. Bach-mániám első vetülete az alábbi barokkos téma, de ígérem, mániámtól senki sem fog megmenekülni ☺!
A részlet lejátszásához elsősorban D-dúr dupla skálavariációt gyakoroljunk és skála-roaming-ot.
Nézzük meg videón is:
J. S. Bach - D-moll toccata és fúga (BWV 565) - részlet
Ezt a rövid részletet eredetileg a zongora (vagy orgona) jobb kéz játssza. Sokat gondolkodtam azon, hogy mennyire ízléses, egyáltalán pedagógiailag helyes-e kiragadni a nagy zenei egészből a kis részletet. Én úgy érzem, hogy pontosan ez az a zenei gyöngyszem, amely eddig majdnem minden tanítványomat szinte érzelmileg megragadta úgy, hogy mindeközben legtöbbjük nem volt még képes befogadni a D-moll toccata és fúga igazi tartalmi monumentalitását, amely azonban csak az elejétől a végéig (és többször) meghallgatva érthető meg. Épp ezért nincs más lehetőségünk, mint a kicsivel kezdeni, ami aztán rávezetheti a figyelmet a nagyra. Nem vitás, ez a kis részlet éppígy utal a nagy egészre, így nincs nehéz dolgom, amikor Bach mestert prezentálok a magam csökevényes formáiban.
Nézzük meg videón is:
Paganini - La Campanella - főtéma
Eme híres főtéma több zeneszerzőt, például Liszt Ferencet is virtuóz szólódarab megírására ösztönözött. A főtéma nagyon ismert; tapasztaltabb gitárosok megpróbálhatják eme főtémát Liszt-módra továbbvariálni, erre a dallam kiválóan alkalmas.
Nézzük meg videón is:
A dal Benjamin Godard (1849-1895) Berceuse (bölcsődal) című remekműve, csellóra és kamarazenekarra átírva, amit természetesen én is csellón adok elő. Lekottázása teljesen felesleges, a dal annyira melodikus, hogy szólótechnikailag nem érdemes foglalkozni vele.
Luigi Boccherini (1743-1805) bájos menüettjét régóta szerettem volna igényesen feldolgozni. Ezt most nekem stílusosan hegedűn sikerült megtennem, amihez jelentős mértékben hozzájárult remek fizikai kondícióm is. Ettől függetlenül még így is elképesztően nehéz volt a darabot feljátszanom, ez egy kissé az arcomon is meglátszik. Hihetetetlen mértékben becsülöm a balettosokat és az artistákat, akik a legnehezebb figurákat is mosolyogva táncolják végig!
Kodály - Háry János - Ebelasztin dala
Az alábbi magyaros témát a hegedűk viszik Ebelasztin gróf dala közben. Nagyon gyors, nagyon magyaros, nagyon nehéz. Csak tapasztaltabb gitárosok fogjanak hozzá! Az alábbi kép csak részlet a zenedarabból.
Nézzük meg videón is:
Vivaldi - Négy Évszak - Tél - Szólórészlet
A mester hegedűre írt versenyei a klasszikus hangszeres zene egyik csúcsát és a zenész mesterségbeli tudásának méltó bizonyítékát jelentik. Ebben a rövid szólórészletben Móczár Zsuzsa mutatja fel 2 és fél éves gitártanulmányainak egyik eredményét. Először nézzük meg a kottát (csak részlet), majd a videót:
Vivaldi - Négy Évszak - Nyár - Szólórészlet
Ebben a szólórészletben pedig Tóth Tamás, az OSIRE programozási atyja népszerűsíti Vivaldi mestert szintén nagyjából 2 és fél évnyi skálahegye után:
Pénzes László