Az improvizáció elmélete VII.
Az improvizáció során bár jelentős mértékben "kiélhetjük" zenei fantáziánkat, ám közben azért nem árt figyelni a tonális mozgást, amelyet már említett módon a harmóniamenet biztosít, elvégre a zenei gondolatoknak van elejük és végük s nem mindegy, hogy adott pillanatban hová érkezünk meg. Belátom, az utóbbi állítás ködös, ám ha a tanítvány éppen improvizál és közeledik a záróakkord, mire én el kezdem őt sürgetni: "Zárd le", amely alatt azt értem, hogy gyorsan találjon egy, az improvizációjának helyéhez közeli tonika-hangot, akkor azt hiszem sikerült megértetni az alábbi táblázatok hasznosságát. Tehát az alábbi fejezetek zenei segédletek az improvizáció elősegítésére; voltaképpen a már megszokott skálaszerkezetek és az improvizáció elméleti fejezeteiben részletesen ismertetett TSDT-képlet egyesítése fog itt lezajlani.
Az első táblázat mintegy ellenőrzésképpen a törzshangsor a gitáron:
Pénzes László