Az improvizáció gyakorlata XII.
Kötöttség-kötetlenség
Először nézzük meg az alábbi videót! Vajon mi a „hiba” az alábbi improvizációval?
A válasz az első pillanatra nem egyértelmű. A tapasztaltak már talán kezdik sejteni a problémát, amely bizonyos zenék esetében persze nem egészen számít szakmai bűncselekménynek:
az improvizáció minden egyes hangja tökéletesen illeszkedett a zene ritmusába, más szóval teljesen kötött volt, emiatt az ilyen jellegű gitárszólót nagyon könnyű volna lekottázni.
A blues azonban a szabadság zenéje, következésképpen a ritmusról való improvizatív leválás, amit én a kötöttség ellentéteként kötetlenségnek neveztem el, éppoly jellemző rá, hiszen éppen ez a szabadság zenei kifejezése. Megjegyzem, hogy a rabszolgasorban sínylődő Georgie bácsiék ott, az alabamai gyapotültetvények árnyékában ezt teljesen ösztönösen tették meg és persze azóta egész Észak-Amerika szintén így tesz. Mert nincs az amerikai gyökerű bluesnál szabadabb zene.
Mit is értek kötetlenség alatt? Nézzük meg az alábbi videót ugyanarra a zenei alapra:
Hallhatjuk és láthatjuk, hogy teljesen leváltam a ritmusról, a backing track felett teljesen szabadon improvizáltam.
Nos, a kezdő tanítvány számára rettentő nehéz a kötetlenség elsajátítása, hiszen gitárórájának jelentős részében metronómmal támogatott skálavariációk minél pontosabb lejátszásával, magyarán teljes ritmikai kötöttséggel bombázom. A kötetlenség kigyakorlásakor viszont hirtelen azt mondom neki, hogy váljon le a ritmusról és improvizáljon szabadon, azaz rubato. Természetesen nem megy ez zökkenőmentesen, ám meg kell próbálnunk, sőt sokszor fáradságos munkával következetesen, több lépcsőben kell kigyakorolnunk.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a kötetlenség nem jelent kaotikus viselkedést. A magam részéről az improvizáció során mindig tudom, hogy a zene "alattam" éppen hol jár, mindig ahhoz képest vagyok kötetlen. Ez a szemlélet tehát szerintem egy magasabb szintű, összetettebb improvizációs stílust eredményez.
Miles Davis állítólag egyszer azt mondta egy gitárosnak a blues tanításakor:
Play like you do not know how to play.
Játszd úgy, mintha nem tudnál játszani.
Davis ezzel az instrukcióval éppen erre a kötetlen stílusra utalt, csak nem volt képes pontosabban megfogalmazni. Valószínűleg a gitárosnál is az volt a baj, hogy túl kötötten improvizált.
Valójában az sem állítható, hogy a blues improvizáció kizárólag kötetlenkedésből állna, inkább a kötöttség és kötetlenség zeneileg ízléses kombinálásából, hiszen az a mester a hangszerén, aki azonnal képes váltani az improvizációs stílusok között.
Gondolkodjunk el ezen a lehetőségen (mert a nagy gitárosok évtizedek óta gondolkodás nélkül használják)!
Pénzes László