A gitár hangolása VII.

A hangolás általánosítása

 

A hangolás általános meghatározásához először meg kell értenünk a hangközök fogalmát, amelyet kellő részletességében a Mi is a zene? című fejezetcsomagban ismertetek.

 

Kezdjük tehát annak feltételezésével, hogy a Tisztelt Olvasó megértette az ott leírtakat!

 

A problémát és megoldásait könnyű lesz megértenünk statikus ábrák használatával, erre a kotta-tabulatúra páros dinamikus, azaz időtől függő jellege miatt nem alkalmas. 2 ilyen lehetőség áll rendelkezésünkre: a csakis általam használt Pénzes-féle gitártükörkép (rajta egy F-dúr skála trichord-szerkezetben)...

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

...és annak általam "statikus tabulatúrának" nevezett variánsa:

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

A magam részéről mindkettőt könnyű legyártanom, hiszen rendelkezésemre áll az OSIRE.

 

Ha a gitár húrjai egymáshoz képest prím hangolásúak volnának (amelynek nyilvánvalóan nem lenne sok értelme), akkor minden húr ugyanarra a hangra volna hangolva, ebben az esetben az alaphangolás így nézne ki:

 

Prím hangköz

 

Pénzes-féle gitártükörkép

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

Statikus tabulatúra

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Jegyezzük meg!

Vegyük észre, hogy nincs szükségünk egyedi hangok meghatározására, csakis a köztük lévő hangközviszonyt kell tanulmányoznunk.

 

A fenti 2 ábrán láthatóan F hangról indultunk ki, amely azonban valójában lényegtelen mozzanat. Ezt csakis azért tettem így, hogy a későbbiekben a gitár fogólapján kiférjenek nagyobb hangközök is.

 

A következő hangközünk a kisszekund, ez azonos hangok esetén így csapódik le:

 

Kisszekund hangköz

 

Pénzes-féle gitártükörkép

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

Statikus tabulatúra

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

A következő hangközünk a szekund, ez azonos hangok esetén így csapódik le:

 

Szekund hangköz

 

Pénzes-féle gitártükörkép

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

Statikus tabulatúra

Pénzes-féle Gitáriskola - Gitár tükörkép + statikus tabulatúra

 

A hangolás általánosítását a fenti 4 ábra alapján már meg tudjuk tenni:

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Jegyezzük meg!

Jobbkezeseknél: minél nagyobb a hangolási hangköz, a (jobbkezes) gitár fogólapján a hangköz 2. hangja annál inkább jobbra tolódik.

 

Balkezeseknél: minél nagyobb a hangolási hangköz, a (balkezes) gitár fogólapján a hangköz 2. hangja annál inkább balra tolódik.

 

Ennek mértékét is meg tudjuk állapítani, ám ekkor elénk ugrik a klasszikus zeneelmélet egyik szörnyű problémája (a sok közül): a gitáron -és általában véve a legtöbb húros hangszeren-, nagyon nehéz a hangközöket kiszámolni. Ezen problémáról részletesen írok A Gitáriskola új fogalmai és javaslatai című fejezetcsomag Javaslat a hangközök újszerű meghatározására című fejezetében. Ám az említett fejezetben megoldási javaslatot is teszek: lényegében minden hangközt 1 számmal helyettesíthetünk, amelyek egyébként a gitár fogólapján a temperált félhanglépéseknek fognak megfelelni:

  1. C-C - prím

  2. C-Cisz/Desz - kisszekund

  3. C-D - szekund

  4. C-Disz/Esz - kisterc

  5. C-E - terc

  6. C-F - kvart

  7. C-Fisz/Gesz - szűkített kvint

  8. C-G - kvint

  9. C-Gisz/Asz - kisszext

  10. C-A - szext

  11. C-Aisz/B - kisszeptim

  12. C-H - szeptim

Ebből kiindulva a hangolási hangköz mértéke gyorsan és pontosan kiszámolható. Például kvart hangolás esetén (6) a hangköz alaphangjától 6 db félhanglépést kell jobbra számolnunk:

 

Kvart hangköz számolással

 

Pénzes-féle gitártükörkép

 

Statikus tabulatúra