tolna.gitariskola.hu

Gyakran Ismételt Kérdések L.

Egyszerű vagy nehéz a zeneelmélet?

 

Avagy az egymás utáni 2 db miért igazsága...


A címben rejlő kérdést átlagban évente egyszer felteszik, de mostanában néhányan megpróbálják a zeneelméletet egyszerűen megközelíteni; ha jól tudom, egy ehhez hasonló elnevezésű YouTube-csatorna is keletkezett. Egy másik marketing-hadjárat valami Banális zeneelmélet című kiadványt emleget, amelyben a banális szó az én értelmezésem szerint nagyjából hétköznapit jelenthet, ám az összes komolyabb értelmező kiadvány a banális szót közönséges, lapos, elcsépelt, esetenként mindennapi minősítéssel illeti. Hát, nem szerencsés választás, mert a banálisnak egyértelműen pejoratív felhangja van, legalábbis magasabb kultúrkörökben. Természetesen nem ezen kiadványokat bírálom, mert hiszen nem is olvastam őket, csupán elmondom magánvéleményemet az „egyszerű" és a "banális" zeneelmélet koncepciójában.

Zeneelméletről a jelen pillanatban a Pénzes-féle Gitáriskolán belül a következő fejezetcsomagok szólnak:

Nem állítom, hogy minden egyes fejezet égetően fontos a zeneelmélet megértéséhez, némelyikük csak a téma tovább bontása, továbbgondolása. Ettől függetlenül az egészet megérteni nekem több évnyi tanulás és elmélkedés volt, rendszerbe illeszteni, mintegy „holisztikusan” átlátni pedig még egy 10 év. Igaz, én nem vagyok nagy tehetség, vannak nálam sokkal tehetségesebbek. Ráadásul nekem vannak újszerű zenei megközelítéseim is, ilyen például:

Aki úgy gondolja, hogy a fentieket egyszerű volna, akár első olvasatra is megérteni, éppúgy, mint a 77 magyar népmesét...

 

Pénzes-féle Gitáriskola - 77 magyar népmese

 

...annak szívből jövő, sok sikert kívánok. Az az igazság, hogy működésem során erre is volt példa, bár ezen zsenigyanús tanítványok nem zenészek, hanem mérnökök és programozók voltak. Igaz, náluk is eltartott 1 jó ideig (kb. 10-20 óra terjedelméig), amíg legalább egyszer a szokásos módon rendszerszemléletben átbeszéltük az anyagot, amit aztán ők otthon újraolvastak, de tény: a kurzus után számonkérhető módon tudták azt, ami a zeneelmélet általunk átvett részében egyáltalán megérthető. S ez a másik, talán nagyobb probléma: nem elég megérteni a zeneelméletet, előtte fontos zenei felismeréseket is fel kell fedeznünk. Tehát igen: volt, aki előszörre megértette a zeneelméletet, de csakis 1-2 év aktív zenélés után.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fontos!

Olyannal azonban még nem találkoztam, aki laikus kezdőként BÁRMI bonyolultabbat, összetettebbet  is megértett volna a zeneelméletből.

 

Ráadásként a zeneelméletben van kis matematika is, aki tehát nem ért hozzá, az ott passzolni fog.
A zeneelmélet tehát bonyolult, szerteágazó, bizonyos részei igenis nehezen érthetőek, bizonyos részei pedig zenei felismerések nélkül pedig egyenesen érthetetlenek - ez az én véleményem.
Akkor vajon mi történhet az „egyszerű zeneelmélet” oktatása során?

Nagy valószínűséggel a nagy egészből ki van ragadva 1-1 téma és az van alapszinten és sokszor a többi témához képest elszigetelten elmagyarázva. Azaz híján van a rendszerszemléletnek.

 

Az egyszerűség tehát alapértelmezésben felületességet jelent. Ám még ennél is többet: az egyszerű oktatók sohasem fedeznek fel újat, hanem csak a meglévőt szajkózzák. Azaz hiányában vannak minden eredetiségnek.

 

Ennek illusztrálására kiválóan alkalmas a klasszikus zeneelmélet, amely évszázadok alatt összegyűlt, értelmezési és magyarázati lomtár. Olyannyira az, hogy -ha éppen használjuk józan eszünket-, viszonylag könnyű új zeneelméleti gondolatokat felfedeznünk, csak ahhoz előtte el kell érnünk a klasszikus zeneelmélet határait. De az egyszerű oktató azt sohasem fogja átlépni, de megkockáztatom: meg sem közelíti. Lehet így tanítani a zeneelméletet? Hát persze, nézzünk erre 1 jellegzetes példát!

Egy C-dúr skála zongorán vagy gitáron viszonylag könnyen szemléltethető. Nézzük meg először zongorán:

 

Pénzes-féle Gitáriskola - C-dúr skála a zongorán


Itt el lehet mondani, hogy 7 db, a fehér billentyűs hangból áll (törzshangok - C-D-E-F-G-A-H) és valójában milyen hangközökből épül fel:

 

2 egész – 1 fél – 3 egész 1 fél


Garantált, hogy a kezdő tanítvány már ezt az egészhang-félhang megközelítést sem érti, ezért ha kellőképpen érdeklődő vagy csak egyszerűen gonoszka, akkor rákérdezhet: miért az egészhang és félhang elnevezés?

A válasz: a 1 félhanglépés a legkisebb (értelmezhető) zenei lépés a temperált hangrendszeren belül, míg az egészhangos lépés között mindig van 1 további félhanglépés.

Vegyük észre, hogy ebben a pillanatban hivatkoztunk a temperált hangrendszerre, amelynek pontos magyarázata bevezetéssel együtt haladóknak 2-3 óra. S noha az „egyszerű” oktató úgy tűnik, korrekt választ adott, ám az okos tanítvány észre fogja venni, hogy nem is a kérdésre válaszoltunk!

A kérdést itt és most nem válaszolom meg, csak azt érzékeltettem, hogy milyen könnyen bele tudunk lépni az egyszerűből a bonyolultabba, illetve, hogy ez szinte törvényszerű, ha nincs faék egyszerűségű gondolkodásunk.

Itt azonban még nincs vége a példának!

Továbbá hozzá lehet még fűzni, hogy a skálából akkordok is származtathatók (ÖHT II. - A hangzatépítkezés című fejezet), bár itt már kezdünk belecsusszanni a tonalitás komplex témájába (ÖHT IIa. - A tonalitás és a zene rétegei című fejezet), amelyet szerintem kezdő tanítvány első hallásra nem fog megérteni.

S még csak most jön a gitár!

Bár a fenti zeneelmélet gitárra is igaz (TH IIa. - Általános zeneelmélet - hangszerspecifikus zeneelmélet című fejezet), de mivel a gitár architekturálisan jelentős mértékben különbözik a zongorától, egy C-dúr skála a standard hangolású gitáron így csapódik le:

 

Pénzes-féle Gitáriskola - C-dúr skála a gitáron


(Kíváncsi vagyok, hogy a gitár és zongora összehasonlításakor az egyszerű oktató melyik különbséget emelné ki a sok közül...)

Ekkor gonoszkának csak egyetlen jól irányzott kérdést kell bevinnie egyenesen az egyszerű oktató pocijába: ”Máshogy is lejátszható a gitáron ez a C-dúr skála?”

Ez az igazság pillanata. Az egyszerű gitároktató itt elkezd hárítani (Igen lehet, de a többivel most még ne foglalkozzunk...”), esetleg mutat még 3-4 darabot, amit fejből addig megismert. Ám az igazság az, hogy a gitáron egy C-dúr skála nagyon sokféleképpen játszható le.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fontos!

Olyan sokféleképpen, hogy már nem is maga a lejátszás a lényeges, hanem hogy milyen technikai skálaszerkezetben szeretnénk lejátszani.

 

A kérdés matematikailag is megválaszolható, de annak mellőzésével, magában a skálarendszerben is szemléltethető, bár igen bonyolultan. Azonban mindkettő már rendszerszemléleti megközelítés. Persze a bonyolultság nem jelenti azt, hogy ne értené meg a tanítvány, de az bizonyos, hogy magasabb szintű magyarázatot kap.

Szóval, el lehet egészen vacakolni ezzel a zeneelmélettel, főként akkor, ha maga az oktató sem látja át az egészet...

Az oktató aktuális tudása nagyon könnyen tesztelhető az általam javasolt 2 db miért? kérdés egymás utáni feltevésével. A protokoll a következő:

  1. Az oktató állít valamit.

  2. A tanítvány rákérdez: Miért?

  3. Az oktató megválaszolja az 1. miértet.

  4. A tanítvány újból rákérdez: Miért?

  5. Az oktató megválaszolja a 2. miértet.

Az oktató 1. válasza még lehet egyszerű és felületes, de a 2. miért kérdés már mindig a mélyebb összefüggésekbe kérdez bele. Az egyszerű zeneelméletet oktató itt vagy passzolni fog, vagy merő büszkeségből megpróbálja majd a témát elterelni.