A kérdés elhangozhat őszinte vagy provokatív éllel, működésem során mindkettőre volt már példa. Ha az utóbbit szimatolom benne, akkor indulatosan visszakérdezek: “Elment az eszed? Itt Magyarországon?”

Nos, egy oktatási intézményt, szűkebb értelemben egy szimpla hangszeres képzést soha ne tévesszünk össze egy marketing jellegű menedzserképzővel. Egyetlen oktatási intézmény sem vállalkozik többre, mint hogy a maga lehetőségein belül megtanítsa a hangszer teljes technikai és tartalmi repertoárját. Hogy a képzés végeztével a növendék mit kezd szerzett tudásával, az már kizárólag az ő felelőssége. Persze sok intézmény próbálja növendékeit bizonyos határok között a szakmai karrierre is felkészíteni, itt azonban van egy alapvető különbség: az oktatási intézmények sohasem menedzselik (például pénzért) növendékeiket, ellentétben mondjuk az RTL Klub vagy a TV2 "tehetségkutatóival" (X-Faktor, Megasztár, stb.), ahol a szereplő adott szint felett bizony aláír egy olyan szerződést, amelyben a TV-csatorna egyértelműen (pénzért dolgozó) menedzserként van meghatározva.

Éppen ezért nem hivatkozom arra, hogy hány volt tanítványom szerepelt már együttesével a tévében (sokan), mert ez kizárólag az ő érdemük és nem az enyém. Személyes sikerüknek természetesen örülök, de többségükért egyébként sem aggódom, mert önmagukban véve is sikeremberek.

Én egyébiránt mindenkit óva intek attól, hogy egész életét kizárólag a gitárra tegye fel, azaz híres gitárossá próbáljon válni a mai Magyarországon. Napjaink egyre silányabb zenei tendenciája éppen az ellenkezője felé halad és úgy tűnik, hogy ez nem is fog sokáig megváltozni. A gitáros élmezőny emiatt egyre kevesebb értékes zenei felkérést kap, a középmezőny pedig szavatoltan nyomorog.

Az okos megoldás –mint mindig, most is-, a több lábon állás, avagy a több kézen ülés. Irány az egyetem, ahol simán lehet alapítani egy jó zenekart, 5-6 év alatt pedig úgyis kiderül, hogy érdemes-e profi módon továbbvinni a zenélést...