Gyakran Ismételt Kérdések XXVIII.
Komoly és akut probléma a gitáron való halk gyakorlás, nem mindenki tud ugyanis egy külön szobába elvonulni. Kissé lesarkítva, én a kérdéskört "panel-problémának" neveztem el, mert leginkább ilyen építésű lakásokban fordul elő.
Nos, elektromos gitár esetében egyszerű a megoldás: nem kell bedugni az erősítőbe.
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy az akusztikus gitárt viszont nem lehet lehalkítani. Ez tévedés és többféle megoldás is lehetséges. Az első, nem olcsó megoldás a testnélküli gitárok vásárlása. Lássunk például egy Yamaha-szériát:
Az egyik tanítványomnak már volt ilyen gitárja; sajnos test (vagy testfedél imitáció) hiányában flamenco-, és keményebb folkgitár-technikákra abszolút nem alkalmas, de a többi, főként a klasszikus gitárstílushoz kötődő technika vagy éppen a pengetős szólótechnika kiválóan kigyakorolható rajta. Mellesleg a gitár felerősített hangzása nagyon szép.
A halk, visszafogott akusztikus gitárjáték azonban egy idő után a panelben, kollégiumban vagy albérletben lakó gyakorlónál dinamikamentes játékot eredményezhet, amely viszont hosszabb távon egyértelműen előnytelen. A megoldás a kompromisszumokban, a gyakorlási idő okos beosztásában és a szomszédok felé irányuló jó diplomáciai érzékben van. Tehát először próbáljuk meg a tananyag hangosabb részét (tipikusan ilyenek a folkgitár-stílus ritmuspengetéses dalai) a napközben időszakára vagy kora estére időzíteni. Ám mindenekelőtt érdemes a szomszédnál valamilyen módon letesztelni az akusztikus gitárból áradó hangerőt és kicsikarni egy olyan konkrét időintervallumot, amelyet a szomszéd még nem tesz szóvá. Erre konkrét példát is tudok mondani: panelben lakó énektanár ismerősöm napközben (és naponta) maximum 3 tanítványt fogadhat. Ez napi 3 óra legalizált hangoskodást jelent!
Tapasztalatom szerint a hangos zenélésből származó problémák az esetek döntő többségében nem magából a jelenségből, hanem a kommunikáció hiányából fakadnak.
A halk, dinamikamentes játékot tehát semmiféleképpen ne szokjuk meg. Ez a visszafogott stílus ugyanis később, nehezebb és nagyobb lendületet igénylő daloknál technikailag és pszichikailag is vissza fog ütni.
A sztereotípiákkal ellentétben az egyszerű, mezei akusztikus gitár is lehalkítható. Mivel a gitár üreges teste erősíti fel a hangot, semmi más dolgunk nincs, mint valamilyen szövettel teljesen kitömni a gitártestet a hanglyukon keresztül. Ezen tompítási mód hátránya, hogy nem egykönnyen szüntethető meg, azaz eléggé statikus. Én egy másik, kevésbé masszív módot javasolnék: valamilyen anyagot kell átfűznünk a húrok alatt. Az alábbi képen én egy papírzsebkendővel kísérleteztem a húrlábhoz közel, amitől a húrok hangja kissé fojtottá vált. A gitár hangjának csökkenése igazából nem volt jelentős.
Ellenben ha a papírzsebkendőt a hanglyuk fölé húztam, a húrok teljesen tompítottá váltak:
Ennél a tompítási módnál is tudtam gyakorolni; a magam részéről képes voltam a lefogott hangokat jól megkülönböztetni egymástól, de meg kell jegyeznem, hogy a gitár teste a (nem túl dinamikus) zajokat is felerősítette közepes hangerővel. Ebből egyébként levonhatjuk azt az általános következtetést, hogy tökéletes tompítás nem létezik! Még az üreges test nélküli elektromos gitár is cincog halk gyakorlás közben.
Mindezt nem számítva az utóbbi tompítási mód megfelelő lehet adott zajszintig, ha sikerül megfelelő anyagot választanunk a tompításhoz. Ruhadarab, tiszta rongy, szivacs, egyéb, ilyen jellegű kellék rafináltabb elhelyezéssel még nagyobb tompítást eredményezhet. Tulajdonképpen valamilyen segédeszközzel a húrok teljes amplitúdójú rezgését kell megakadályoznunk. Ügyeljünk arra, hogy a tompító eszköz a húrmagasságot ne emelje meg!
Az utóbb ismertetett módszer egyébként a zongoristák vakzongorájához hasonlítható: ez egy olyan klaviatúra, amely nem csatlakozik húrokhoz. Liszt is használt ilyet utazásai során, én élőben először zongoratanárnőmnél láttam, amely voltaképpen egy zongorából kiemelt, egyszerű klaviatúra volt. Jelzem, hogy ez sem volt teljesen zajmentes: a billentyűk gyakorlás közben erőteljesen kopogtak.
Szóval, mindezen módszerek zeneileg nem esztétikusak, de technikailag annál hasznosabbak. Most pedig nézzük meg azt, hogy mindez miként működik a gyakorlatban!
Pénzes László