Pénzes-féle Gitáriskola - Gyakran Ismételt Kérdések XX.

Gyakran Ismételt Kérdések XX.

A legfontosabb: ha nem tudjuk, hogy milyen gitárt akarunk vásárolni, ne a boltban kérjünk tanácsot. Ez tipikusan a "róka nyomoz a tyúkólban" effektus, ami ugye enyhén szólva gyanús. Csakis ha konkrét döntésünk van felőle, akkor kérjük ki a kereskedő tanácsát, ami voltaképpen már árajánlat kérése. Gondoljunk bele: el tudjuk képzelni, hogy választásunk esetén a kereskedő azt mondja:

"Nem, ezt a hangszert kérem ne vegye meg! Ez nem éri meg az árát!"

Természetesen ellenpélda is akad, tehát amikor mégis a tisztesség bukkan fel a pénz ellenében, bár sajnos nem oly nagyszámban.

A gitárvásárláskor felmerülő egyetlen szempont csakis az ár és teljesítmény viszonya lehet. Tehát, miszerint a kiválasztott gitár -márkától és állapottól függetlenül-, megéri-e azt a pénzt, amit kérnek érte. Mivel ennek megítélése jelentős szakmai tapasztalatot igényel, vagy mindenképpen gyűjtsünk előzetes információkat, vagy keressünk meg egy független szakértőt.

Múltkoriban egy jómódú tanítványom szeretett volna elektromos gitárt vásárolni magának és ehhez kérte szakmai segítségemet. A bolt előtt azt mondta nekem:

"Ha most normálisan szólnak hozzám és sikerül jó gitárt kiválasztanunk, akkor én itt hagyom ezt a 300 ezer forintot."

Hát mit mondjak..., egy elárvult, köszönőhangszerű hörgés nem jött ki a kereskedő torkán. No mindegy, nem is vártunk mást. Javaslatom az okos kereskedők felé: nézzék meg buci arcomat, nyomtassák ki s tegyék ki az FBI-körözöttek mellé és ha idegennel jelennék meg, rohanjanak a raktárba piros szőnyegért...

Vásárlási tapasztalatok, szakmai jótanácsok

The customer is always right. - A vásárlónak mindig igaza van. - Harry Gordon Selfridge, 1909

Le client n'a jamais tort. - A vásárló sohasem téved. - César Ritz

Tudjuk, hogy ki volt Mr. Selfridge? A világ első multi áruházláncának megalapítója.

És Monsieur Ritz? A világ egyik legdrágább hotelláncának megalapítója.

Azt hiszem, ők aztán tudták, hogy mitől jön be a vendég és miért megy el. A 2 kijelentésnek valójában ugyanaz az értelme. Annak ellenére, hogy mindkét befektetési nagyágyú a vásárló abszolút, minden részletre kiterjedő és becsületes kiszolgálását hangsúlyozza, a mai magyar kereskedők jelentős része pontosan az ellenkezőjét műveli vevőközönségével. Éppen emiatt nem lesz egy idő után vevőközönsége, ugyanis a piac a rossz modort és a becstelenséget hosszabb távon le fogja reagálni...

Mindezzel persze nem vittem közelebb a Tisztelt Olvasót a probléma megoldásához, ezúton szeretném tehát megosztani a gitár kiválasztásában szerzett alapszintű szakmai tapasztalataimat, amelyet később általános vásárlási benyomásokkal is bővítek. Én sokakkal ellentétben soha nem nyilatkozom arról, amit nem ismerek, tehát az alább ismertetett jótanácsok valóban szerény, személyes benyomásaim. Én minden tanítványomnak és érdeklődőnek ugyanezt mondom...

Az első és legfontosabb gondolat, hogy az ár és teljesítmény viszonyáról nem lehet egyértelműen nyilatkozni, elvégre az ár -ha nem is követhetetlenül gyorsan-, de azért változik. Akusztikus gitár vásárlása esetén kezdjük a legolcsóbb megbízhatóval, ilyen például a kínai East vagy a japán Suzuki. Ennél több -legalábbis nálam-, kezdetben, azaz folkgitár és szólótechnikai alapok esetén nem kell. Én személy szerint nem szeretem a román akusztikus gitárok hangját (például Hora; szerintem almaláda-hangjuk van), amelyek egyébként is általában néhány ezer forinttal drágábbak az említetteknél.

Véleményem szerint nem érdemes 50-60.000 forint alatt elektromos gitárt vásárolni (2006. nyara). Az ilyen gitár kommersz, magyarán gagyi és a rendszeresen készülő tanítvány-gyakorló technikailag és pszichikailag is gyorsan ki fogja nőni. Kivétel erre a Fender által felügyelt kínai Squier-széria, amely vadonatúj állapotban közepes árfekvéssel nem rossz vétel. Ezen gitárok torzított hangja iszonyatos a szerintem silány minőségű hangfelszedő (pickup) miatt, de tiszta hangzásban szépen szólnak, sőt ilyenkor még van bennünk egy kicsi a híres Fender-hangzásból is.

Múltkor egy kommersz kínai gitárokkal boltoló cég ajánlotta fel portékáit az Interneten keresztül. Visszaírtam, hogy nem bízom az olcsó kínai áruban. A kereskedő válaszában kifejtette, hogy 2 gitáriskola is folyamatosan rendel tőlük és udvariasan felhívta a figyelmem a kínai népi termékek, egyáltalán a kínai nép nyilvánvaló világpiaci térhódítására. Ehhez néhány megjegyzésem volna: a Pénzes-féle Gitáriskola nem tervez olyan merényletet a kezdő tanítványok felé, amelyben nekik majd kínai gagyikon kell gyakorolniuk. Én nagyon szeretem a kínai kultúrát, mert a világ egyik legősibb civilizációja; ebben a minőségében végigolvastam történelmét és főbb vallási, valamint filozófiai vonulatait, de a kínai gagyit tornacipő, strandpapucs és gitár formájában még mindig nem szeretem. A kereskedő egyértelműen hazabeszél, anélkül persze, hogy érdekelné, ki volt az a Lao-Ce...

A jó, belépőszintű elektromos gitárok 60.000 és 100.000 forint között vannak. Ennek tipikus, általam már sokszor ajánlott képviselője a japán Kramer. A gitár ára a jelen pillanatban 65.000 forint körül mozog (2006. nyara); a gitár szerintem elégséges, örömteli és bosszúságmentes lesz az első 2 évben. Nagyon szépen szólnak még a Gibson által felügyelt Epiphone gitárok, ám sajnos általában az esetek többségében drágábban adják őket a kelleténél. A legolcsóbb, az Interneten keresztül is rendelhető Epiphone-szériaterméket (kb. 40.000 forintért rendelte egyik volt tanítványom) ne vegyük meg, hihetlen bóvlira sikerült. Van olyan hangszerbolt, amelyik minden egyes (új) gitárjára kb. 30-40.000 forint, esetenként ennél több hasznot is rátesz! Ez szerintem már tisztességtelen. Ezt úgy tudjuk leellenőrizni, hogy a hangszerbolt által árult gitárok külföldi (mondjuk bécsi, kölni) áraira rákeresünk az Interneten. Például az egyik tanítványom Jackson-gitárja 45.000 forinttal lett olcsóbb külföldi beszerzéskor!

Tehát olyan gitárt kell találnunk, amelynek ára a fenti árfolyamok között ingadozik és mellette viszonylag jó minőségű. Jegyezzük meg: a jó elektromos gitár mindig nehéz. A jól rezonáló faanyagok ugyanis mindig ilyenek, míg a rossz minőségűek könnyűek. Ennek megállapítása nem bonyolult: emeljük fel a gitárt az állványról. Nálam a gitárvétel ezzel kezdődik: (ha meg van engedve) csak emelgetem a kiválasztott gitárokat, azt mondogatván, hogy ez jó, ez nem jó, amitől az eladó azonnal meg is őrült...

Használt elektromos gitár vásárlásánál a használtság fokáról könnyen szerezhetünk benyomásokat. A karcolódott gitár azonban alapértelmezésben nem rossz gitár, hiszen a hangzás számít és az árajánlat. Azt könnyen meg tudjuk állapítani, hogy az előző tulajdonos mennyire vette komolyan hangszerét, magyarán volt-e egyáltalán az hangszerésznél. Fogjuk meg a gitárt és nézzünk alulról a nyak felé:

Pénzes-féle Gitáriskola - Ibanez gitár

Ha a nyak hosszanti íve göcsörtös, kanyargós, akkor a tulajdonos a gitárt ütötte-vágta, de sohasem vitte hangszerészhez. Ellenben a jó gitárnyak alulról nézve minimum egyenes, optimális esetben egy nagyon enyhe, alulról a végéig tartó, a húrok felé homorú ívvel rendelkezik (teljes felhangoltság esetén). Természetesen ez a vizsgálat az új gitárok esetében is hasznos, mert a gagyi gitárgyártók nem törődnek a nyakbeállítással vagy legalábbis nem minőségi értelemben. Sok silány gitár nyakát egyszerűen be sem lehet jól állítani, ezt személyesen tapasztaltam. Ez úgy fog jelentkezni, hogy bizonyos hangok állandóan "csörögni" fognak, amely problémát a hangszerész sem fogja tudni orvosolni. A csörgést úgy tudjuk leellenőrizni, hogy a gitár minden egyes húrján minden egyes bundot megpendítünk, akár többször is. Főként a 12. bund környékén kotorásszunk, mert éppen ott vagyunk a húrok közepénél, tehát ha a nyak vetemedett, akkor nagy valószínűség szerint az leginkább ebben a tartományban lesz tapasztalható. Ez az ellenőrzés eltart egy jó darabig, ám ezzel ki tudjuk zárni ezt a néha javíthatatlan hibát. Külön érdekesség, hogy múltkoriban, amikor egy hangszerboltban ilyen módon teszteltem egyik tanítványom vadonatúj elektroakusztikus gitárját, 3, azonos szériájú hangszer közül ebből a szempontból csak 1 volt megfelelő!

Használt elektromos gitárnál nézzük meg, hogy a potméterek csavargatás közben zizegnek-e. Ebben az esetben már eléggé öreg a gitár. Azt is nézzük meg, hogy a pickup-ok stabilan ülnek-e a helyükön, azaz nem lötyögnek-e, illetve a bundok mennyire kopottak. Ezen hibajelenségek szerintem alapértelmezésben árcsökkentő tényezők.

Az elektromos gitár hangzása szintúgy kényes kérdés. A dörzsölt kereskedő erősítőnek mindenképpen egy nagyon márkás erősítőt (például U.S. Marshall-t ☺) fog betenni, mert azon a gagyi gitár is nagyságrendekkel fog jobban szólni. Ilyenkor a gagyi gitár hangja egy gyönyörű "akusztikus" Marshall-masniba van csomagolva. Ne bontsuk ki, mert még csak nem is ajándék! Másfelől az sem megoldás, ha a gitárt a legrosszabb minőségű erősítővel próbáljuk ki. A javaslatom, hogy baráti körből vagy az Internetről szerezzünk előzetes hangmintákat, egyéb tapasztalatokat.

A kereskedők más módon is hajlamosak manipulálni a vásárlót. Legtipikusabb akció a kiválasztott gitár folyamatos dicsérete. Én ezt általában úgy védem ki, hogy 2 dicsérő megjegyzés után már teszem is vissza a gitárt a helyére. Jegyezzük meg: nem az eladó ítélete számít, elvégre ő a megélhetéséért küzd...

Múltkoriban az egyik hangszerboltban egy balkezes Fender gitárt próbálgattam fél órán át. Tetszett, de nem akartam megvenni. Amikor a gitárt visszaadtam, az eladó azt mondta, hogy jól gondoljam meg, mert erre a gitárra már van 7 (!) jelentkező. Kuncogtam magamban, hiszen szerintem Budapesten nincs összesen 7 balkezes gitáros, másfelől a gitár kiválasztása esetén lehetséges azt egyszer és mindenkorra lefoglalózni. Persze az is lehet, hogy ez az igen átlátszó eladói szöveg máshol már bejött...

Egy másik esetben egy erősítőt foglalóztam le olyanformán, hogy előre kifizettem és megkértem őket, hogy tegyék félre, míg szerzek egy kocsit a hazaszállításra. Amikor néhány nap múlva jelentkeztem az erősítőért, közölték velem, hogy azt eladták, de már megjött az új szállítmány, egy ugyanolyan másik, elvégre úgyis ugyanazon széria. Hogy mennyire volt tisztességes ez az eljárás, azt a Tisztelt Olvasó ítéletére bízom. Én mindenesetre azóta őket senkinek nem ajánlottam, még a nevüket sem mondom ki, amellyel persze nem fogom az üzletmenetüket megakasztani, de 1-2 nagyobb üzleti buliról azért lecsúsztak...

Egy harmadik alkalommal kinéztem magamnak egy Ibanez basszusgitárt. Tudtam, hogy jó minőségű és az ára is tetszett. Kértem az eladót, hogy vegye le a felső állványról. Azt mondta, hogy nem veszi le, mert túl magasan van. Erre azt válaszoltam, hogy én próba nélkül nem veszem meg. Valójában már ekkor ott kellett volna hagyni az egészet, de bizonyos okok miatt nagyon sürgős volt a megvétele...

Egy időben kapcsolatban álltam egy kereskedővel, akinek igen tetszettek az árai, így gyakran hívtam fel árajánlatok kérésekor. A kereskedő azonban képtelen volt letenni a telefont és mindig elmondta a szinte teljes raktárkészletet, benne az éppen felfedezett csodahúr-garnitúrával ("Te, ez egyszerűen nem kopik el..."), a lehető legjobb minőségű hangológéppel (amelyik egyébiránt egy fél év után magától elromlott); szóval elegem lett belőle...

Én gyakran segítek tanítványaimnak a gitárválasztásban, ami azt jelenti, hogy néha személyesen megyek el tesztelni a hangszert. Egyik ilyen alkalommal a tanítvány egy 85 ezer forintos Cort gitár szemrevételezésére kért meg. Az eladó a szokásos metal-jelmezben, azaz éjfekete ruházatban és a kötelező tetoválással, de nagyon előzékenyen sietett segítségemre. Amikor leemelte a gitárt az állványról, megjegyezte, hogy X. gitáros is ezt ajánlja. "Ki az a X.?"- kérdeztem vissza meglepetten. "X. Magyarország legjobb gitárosa."- válaszolta határozottan az eladó. A válasz teljesen megdöbbentett, mert eszerint a nagyok, Tátrai Tibor, Szűcs Antal Gábor, Szekeres Tamás már mind eltávoztak az élők sorából! "De hát ki ez a X., hogy legjobb gitáros létére kommersz gitárokhoz adja nevét Fender Stratocaster helyett?" - zokogtam fel magamban. Aztán csak annyit bírtam kinyögni: "Ha X. mondja, akkor el kell fogadnunk hitelesnek..." Az eladó azonnal megértette a provokatív elutasítást és mivel láthatóan kijátszotta az összes üzleti fortélyát, halálra sértődött. Persze ettől volt rossz eladó, hiszen a jó eladónak-ügynöknek ilyenkor csillan fel a szeme (végre egy kihívás!) és el is kezdi a vásárló módszeres megdolgozását. Ez azonban már egy másik izgalmas, pszichológiai játszma lett volna, amibe én szívesen belemegyek, mert imádok ilyen módon szórakozni. Másrészről rossz az az eladó, amelyik képtelen felmérni a vevőjét 2 szempillantásból és így mindenkire ugyanazt az átlátszó trükköt alkalmazza...

Egyik hölgytanítványom végre rászánta magát az annyira áhított elektromos gitár megvásárlására. A választás első lépései tanácsaim megfogadásával óvatosnak bizonyultak, azaz: "mit is akarok és mennyi pénzem van rá?" → Internet - árak összehasonlítása → a jeltelen tömegből 2-3 értékesnek tűnő gitár kiválasztása. Ennek ellenére a boltok személyes felkeresése első körben nem hozott eredményt. Az egyik helyen a kinézett gitár használt volt, bár ez a bolt honlapján nem lett megemlítve, a másik helyen a kisasszonyt, aki egyébiránt végzős kertészmérnök, kis szöszinek nézték és úgy is bántak vele, noha a zsebében lapult majdnem 100 ezer forint. Ezen tapasztalatok után kért meg engem, hogy menjek el vele gitárt nézni. Az általam kiválasztott első boltban nagyon szívélyesen fogadtak. A kisasszony kinézett magának egy középkategóriás Ibanez gitárt, ami szerintem nem volt rossz választás. Amikor azonban elkezdtem ellenőrizni a nyak görbeségét a fenti képen látható alulról leselkedős módszerrel, az eladó jelezte, hogy ezt pontosan a másik oldalról, azaz a nyak felől kell csinálni. Ez a tanács kissé meglepett, hiszen a nyakgörbeség bármelyik oldalról nézve jól látható, illetve szerintem mivel nyakgörbeség leginkább a húrok mértani közepénél, azaz a 12. fekvésnél és feljebb jön ki, hiszen a nyak és a gitártest találkozása ott van, ezért érdemes azt inkább alulról ellenőrizni. Mindegy, nem válaszoltam semmit, mert a rossz nyakbeállítás már akkor húrcsörgés formájában bejelentkezett, hiszen ezen idő alatt a kisasszony elkezdte minden egyes húron az érintőket egyesével megpengetni. Végeredményben ennek a 90 ezer forintos Ibanez gitárnak 3 helyen csörögtek húrjai! Amikor ezt megjegyeztük, a boltban tartózkodó másik, lófarkas eladó kajánul felnevetett. Én tudtam, hogy vannak minőségi eltérések azonos szérián belül is, ezért kértünk még egy ugyanilyet. Az eladó becsületére legyen mondva, hogy szó nélkül hozta a következő darabot, amely azonban -láss csodát!- már nem csörgött sehol sem. Amikor ezt megjegyeztük, a lófarkas eladó már nem nevetett. Ez a gitár tehát már alapjában véve jó volt, mégsem ezt vettük meg, mert találtunk árban és felszereltségben jobbat helyette, szinte mondanom se kell, hogy hol: Tivadar bácsinál, aki egyébiránt az ott vásárolt hangszert minőségileg be is állította.

Múltkoriban egyik új tanítványom az Interneten keresztül rendelt meg egy 150 ezer forintos akusztikus gitárt. Nem egy hazardőr-fajtának ismertem meg, sőt inkább az ellenkezője: globális folyamatokban gondolkodó közgazdász, így gitárvásárlásának ezen formáját a mai napig nem értem, mintha csak ingatlanrészvényt vásárolt volna a válság előtt fél órával. A gitár postán érkezett meg és így szinte borítékolva voltak a kisebb hibák: a D4 húr önmagában megpengetve is csörgött és természetesen máshol is felmerült ez a rossz nyakbeállításból vagy szállításból következő hibajelenség. Tanítványom egy idő után mindezt megelégelte és ellátogatott a gitár hazai disztribútorához. Ott nagyjából 1 órás várakoztatás után közölték vele, hogy bár a gitár garanciális, ám ezek a hibák nem tartoznak bele, így a csörgést, tehát effektíve a nyakbeállítást neki magának kell otthon elvégeznie. Ez a kijelentés azt hiszem még a fenti esetek figyelembevételével is listavezető az arcátlanságban!

Nem tudom, hogy feltűnt-e a Tisztelt Olvasónak, de az eladók legtöbbjének egyfajta furcsa bizonyítási kényszere van. Ez talán a vásárlói manipuláció része vagy csak mintha rossz helyre került volna a meg nem értett vagy lecsúszott hangszervirtuóz: amint belép a vásárló a boltba, nekiesik hangszerének és 1 percen belül bizonyítani akarja az összes hangszertechnikai tudását.

A múltkoriban a következő, azonos szövegű e-mailt küldtem el két hangszerboltnak:

"Tisztelt Gitárüzlet! A nevem Pénzes László, enyém a www.music-instrument-guitar.org. Több kérdésem volna Önök felé:

Van-e Önöknek belépőszintű akusztikus gitárjuk max. 10-15e forint értékben? (Suzuki, East, Marris, stb.)
Van-e Önöknek kiváló minőségű hangszedő akusztikus gitárba?

Tisztelettel várom válaszukat. Üdvözlettel Pénzes László, info@gitariskola.hu"

Az egyik válasza a következő volt:

"Üdv! Így van. Többfélét is tartunk raktáron. További szép napot! X."

A másik válasza:

"Kedves László! Köszönjük érdeklődését. Vannak ilyen gitárjaink: Roling's 4/4-es klasszikusgitár 13.000Ft. Van kiváló minőségű hangszedőnk: AER AK15+ 57.100 Ft, AER AK30+ 62.000Ft (kávába épített). Jöjjön be az üzletünkbe, próbálja ki a gitárokat és a hangszedőket is meg tudja hallgatni. Üdvözlettel: X."

Nyilvánvalóan a Tisztelt Olvasó is képes a 2 válaszból levonni a megfelelő következtetéseket. Az első válasza mögött egy hetyke fiatal áll (azok szoktak lazán üdvözni), aki levélírás közben ezt gondolta magában: "Tojok rá, hogy ki vagy, miért nem nézed meg részletes honlapunkat, te idióta?" Arra természetesen nem gondol, hogy már maga a kérdés feltevése is tesztelés, hiszen olcsó gitár bárhol kapható, de megbízható garancia, tehát olyan kereskedő, akinek bátran fordít hátat az ember, már nem mindenhol, legalábbis nem Magyarországon, 2009-ben. Megjegyzem, a fiatal válaszadó nagy valószínűséggel nem maga a bolttulajdonos, ennél a vállalkozó vezetők általában dörzsöltebbek, diplomatikusabbak. A hetyke fiatal tehát a bolt egyik eladója lehet, annak önelégült, "én majd megmondom a nagy lila frankót" fajtájából. A másik válaszadó már tanult marketinget és diplomáciát, valamint hosszabb távon gondolkodik, amely főként gazdasági válság idején előnyös. Válasza részletes és kapcsolatépítő, valamint nem nézi síkhülyének az embert, annak ellenére, hogy boltjának honlapja szintén rendkívül részletes, hanem a böngészéstől megkímélve az érdeklődőt, azt maga teszi meg.

Figyelem! Megfontolt, középkorú, általában vezető beosztású embereknek van egy fajtája, aki módszeres, több évre szóló vásárlás esetén sokszor hülyének, a témában teljesen járatlannak tetteti magát. Ezzel a színlelt magatartással aztán hamar ki tudja szedni az emberekből a rejtett igazságokat (például azt, hogy a kereskedő próbálkozik-e manipulációval vagy sem).

Szóval, ezúton jelzem, hogy a hetyke fiatal munkáltatójának ez a leütött 69 darab udvariatlan karakter első körben nagyjából 70 ezer forint bevételkiesést eredményezett. Ez karakterenként 1014 forintot jelent. Szerintem ez felesleges luxus világgazdasági válság idején. Persze a hetyke fiatal ilyenkor felkiált: "Ki a ...t érdekel?"

Az alábbi 2, igen vicces e-mailt Steierlein Márton tanítványom bocsátotta rendelkezésemre.

Steierlein Márton

Az e-mailek hangvétele kitűnően prezentálja, hogy a legtöbb hangszerbolt milyen stratégiájú marketing-politikát folytat a komolyabb vásárlók felé. Az egyik indokolatlanul alulértékeli önmagát és már a válaszban feladja a termékeladást (de legalább udvariasan válaszol, bár később, személyes megkereséskor már manipulációval próbálkozik), a másik stílusa lényegében ugyanaz az a szubkulturális gödörszint, amelyet átlagában tőlük megszokhattunk.

1. kérdés
Kedves X. Hungary!
Szeretnék érdeklődni, hogy van-e raktáron az oldalon is látható új X. erősítőből (képforrás), ha esetleg igen, akkor hány év garancia van rá és milyen tartozékok járnak hozzá (a lábkapcsoló érdekelne elsősorban).
Előre is köszönettel Y.

1. válasz
Tisztelt Y.,
nincs készleten X.-ből. A miért-re nagyon egyszerű a válasz: a Z. erősítő MINDEN tekintetben viszi a pálmát. Sokkal nagyobb tudás, jobb hangzás és olcsóbb! Egész egyszerűen tavasz óta Ön az első, aki X.-t keres és nem Z. erősítőt akar vásárolni. Természetesen megrendelés esetén minden további nélkül meghozzuk Önnek. Az X.-re (mint minden egyéb Z. erősítőre) 1 év jótállás vonatkozik, amit díj ellenében plusz 1 évvel meg lehet hosszabbítani (a díj = a bruttó árának 1%-a/hó). A lábkapcsoló opcionálisan vásárolható meg 11.100.- Ft-ért.
Üdvözlettel X. Hungary

2. kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram!
Szeretnék érdeklődni, hogy az oldalukon is megtalálható X. erősítő (képforrás) van-e Önöknek raktáron? Ha esetleg igen, akkor milyen tartozékok járnak hozzá (elsősorban a lábkapcsoló érdekelne) és hány év garancia van rá? Amennyiben van raktáron, szeretném megkérdezni, hogy esetleg ki lehetne-e próbálni valamikor a saját felszerelésemmel az Önök üzletében.
Előre is köszönöm Y.

2. válasz
Üdv!
Hölgyek sajnos nem dolgoznak itt... XD Kipróbálható az erősítő, raktáron is van, és nyugodtan hozd a saját motyódat :) Semmi nincs hozzá gyárilag, de egy sima kettes lábkapcsolóval elmegy.
További szép napot! K.

Márton megjegyzése

A továbbiakkal kapcsolatban az volt a tapasztalatom, hogy konkrét vásárláskor az egyik helyen (K.), bár szokatlanul közvetlen stílusban, de készséggel álltak rendelkezésemre, a másik helyen (X. Hungary) viszont rám akartak erőszakolni valamit, amit egyrészt nem is akartam megvenni, másrészt hülyének néztek; azt éreztették, hogy ők tesznek nekem szívességet, legalábbis én akkor így éreztem. Egyébként a Z. egy modellező erősítő, sokmindent tud, de olvastam rengeteg hozzászólást, miszerint lefagy, nem bootol be, ha igen, akkor sokáig bootol, sokszor rossz az USB port, stb., ezért döntöttem a X. mellett, de ha rossz a választás, akkor sem az ő dolguk azt eldönteni.

A fenti, megtörtént esetek alapján szerintem már képesek vagyunk eldönteni, hogy a kereskedő alapértelmezésben tisztességtelenül, azaz manipulatív vagy segítő módon áll hozzánk, potenciális vásárlókhoz. Szilárd meggyőződésem, hogy az előbbieket azonnal ott kell hagyni, csak azért is, mert esetleges reklamáció vagy a garancia érvényesítése esetén normálisan kizárólag az utóbbiakkal lehet tárgyalni. Az egyik volt tanítványommal már történt ilyesmi; az ő esetében egyszerű hangszerjavításról volt szó, amely sajnos nem sikerült (a fent említett erősítős helyen) és amely probléma később kölcsönös "anyázássá" fajult. (Én általában nem vagyok elfogult tanítványaim felé, ám az említett esetben tanítványomból kihozni az őrjöngő vadállatot igazi negatív produkció volt. Másrészről én is láttam a gitárt és az elvégzett munkát szintúgy kritikán alulinak minősítettem.)

Összességében a javaslatom már említett módon a többszálú, nem elhamarkodott, célirányos, de objektivitásra törekvő információszerzés és így az utólagos problémák nagy részét elkerülhetjük. Erre minden lehetőség adott, főként az Internet okos felhasználásával.