Gyakran Ismételt Kérdések XXI.

Gitárkarbantartás

Én pontosan az ellenkezőjére szeretném a Tisztelt Olvasót rábeszélni, mint amiért idelapozott...

Az igazság az, hogy minél jobban megismerem a gitárt, ezt a csodálatos és sokoldalú hangszert, annál kevésbé vagyok hajlandó rajta barkácsolni, annál jobban csakis a zenét látom benne és nem a fát, amiből készült. Voltaképpen engem már a gitártechnikák sem érdekelnek, pusztán az a zene, amely általuk elővarázsolható. Belátom, kissé művészi a megközelítés, bár a művészieskedés nincs szándékomban, ez inkább egyfajta letisztult gondolkodásmódot tükröz, de mindenképpen hasznos, mert legalább el lesz választva a 2 szakma: a gitároktatás és a hangszerészet egymástól.

Tanítványaim, sőt internetes érdeklődők ugyanis gyakran támasztanak nekem direkt hangszerész-kérdéseket. Némelyikre még felelni is tudnék, hiszen -még ha berzenkedem is ellene-, de ráragad  az emberre a hangszerészeti tudás ennyiféle gitár és tanítvány között, ám az esetek többségében a válaszom csupán annyi, hogy "kérdezd Tivadartól". Aztán az is megtörtént, hogy némelyik tanítványom egyenesen nekiesett Fender gitárjának, mert úgy gondolta: akkor ő most rajta vizsgálja meg a 11-es húrok feszítőerejét, sőt imbuszkulccsal "nyakállítás" címen még a nyakmerevítő pálcánál is kotorászott valamit. Én óva intettem ettől, de nem hallgatott rám. Persze a húrláb a 11-es húrkészlet 3 (!) húrjától már totálisan elállítódott, olyannyira, hogy a gitár végül a hangszerésznél kötött ki.

Létezik tehát egy határ, amit én hangszerész-kérdésben nem vagyok hajlandó továbblépni: ez nálam a gitár áthúrozása és általános tisztítása. Az összes többi -még ha egyszerűen kivitelezhető is-, szerintem már hangszerészi feladat. Azért vélem magánvéleményemet megalapozottnak, mert bár a hangszerészi munka nem olcsó, de ha sikerül megtalálnunk a megfelelő szakembert, akkor mindig a lehető legjobban, azaz optimálisan beállított gitárokkal dolgozhatunk. Ez nekem, a gitárosnak minden pénzt megér. Ami nekem a legkevésbé éri meg: örökké a rossz gitárbeállítások miatt bosszankodni, elveszítve ezáltal a gitárhangzás varázsának élvezetét. Ez azonban semmiképpen sem valósítható meg egyéni barkácsolás esetén.

Ezúton javaslom azt is, hogy nagyon nézzük meg, kit is engedünk közel gitárunkhoz. Óvakodjunk az olyan "hangszerészektől", akik üzleti ajánlatukat a következő felkiáltással kezdik: "Majd én megjavítom!" Ilyen önjelölt egyéneket némelyik hangszerboltban sokszor eladóként találhatunk. A megfontolt, minőségi hangszerész általában így kezdi: "Ezen a héten nem jó...", és már veszi is elő naptárját, ugyanis mindig tele van munkával. Ilyen például Csambalik Tivadar hangszerész.

Másrészről saját gitárunkon való kísérletezgetés helyett akár skálázhatunk is (a másikon) 1-2 órát; legalábbis az én gitárjaim és kezeim arra valóak...

Hangsúlyozom: a kísérletezgető barkácsolásnak nincs létjogosultsága. Ám akit érdekel a hangszerészi szakma, annak a következőt javaslom:

1. szakkönyvek beszerzése és alapos tanulmányozása (elmélet),

2. egy olcsó gitár szerzése, amely aztán a híres "állatorvosi lóként" üzemelhet (gyakorlat).