Gyakran Ismételt Kérdések XXXVII.
Én fülre behangolom a gitárt...
Természetesen ezen képesség mindenképpen értéknek tekintendő, az egyedüli probléma az a furcsa, lufiszerűen felfújódott önhittség volt, amellyel múltkoriban az egyik zenésznél találkoztam a fenti mondat kijelentésekor.
Egyúttal válaszolok is egy gyakran feltett kérdésre: igen, én is képes vagyok fülre behangolni a gitárt. (Azt a mindenit!) Nem így kezdtem, de a rengeteg zenélés megtette ilyen irányú, jótékony hatását. Ennek ellenére hangológéppel hangolok, mert gyorsabb és pontosabb.
Ebben a rövid fejezetben a tudomány segítségével porig romboljuk „a fülre való tiszta behangolás” szakértőinek önhittségét. Először is vigyázó szemeinket Párizs mellett vessük arra a 6 frekvenciára, amelyre a gitár standard hangolásakor a 6 db húrt hangoljuk (az Egyéb hangszerek hangolása III. - Gitár című fejezet alapján):
-
E2 - 82,406 Hz
-
A2 - 110 Hz
-
D3 - 146,832 Hz
-
G3 - 195,997 Hz
-
H3 - 246,941 Hz
-
E4 - 329,627 Hz
A 6 db frekvencia helyzete a (szinte teljes) zenei frekvenciatartományban:
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8
Az az igazság, hogy halandó ember képtelen ilyen frekvenciapontosságokra hangolni.
No de mentsük meg nagyszájú kollégánkat és mentőöv gyanánt dobjuk oda neki (vágjuk a fejéhez?) a fenti kromatikus hangológépet...
...hogy legalább 1 pontos kiindulópontot kapjon, legyen ez mondjuk az alsó, legvastagabb E húr (82,406 Hz). Ekkor ezt a húrt behangolva, majd a hangközviszonyokat továbbvizsgálva a gitár (viszonylag) pontosan fülre behangolható:
-
E és A húrok között kvart hangköz
-
A és D húrok között kvart hangköz
-
D és G húrok között kvart hangköz
-
G és H húrok között nagyterc hangköz
-
H és E húrok között kvart hangköz
Ám a gitár temperált hangszer, rajta minden kissé kisebb az "eredeti" tiszta hangközöknél. Valójában temperáltságát 2 összetevője is hordozza:
-
az üres húrok frekvenciája,
-
a bundbeosztás, amely a menzurabeosztás szintúgy temperált értékein alapul.
Továbbá az esetet súlyosbítja azon tény, miszerint az sem eléggé tisztázott, hogy mit is nevezünk pontos-tiszta hangolásnak, hiszen –amint az az Ádám, az első zenei zsenitől a mai temperált hangrendszerig című fejezetcsomagból kiderül-, sokféle hangrendszerből válogathatunk:
-
pithagoraszi hangrendszer,
-
arisztoxénosz (zarlinoi) hangrendszer,
-
középhangos temperálás,
-
illetve ezek kisebb-nagyobb módosítgatásai.
Természetesen nem állítom, hogy ezen hangrendszerek által produkált hangközök és hangközviszonyok között lényegesen nagy, tehát akusztikailag zavaró különbségek lennének (bár nyilvánvalóan vannak, lásd TH XIV. - A különbségi hangközök című fejezetet, ezért volt szükség a temperált hangrendszer bevezetésére), azonban a "fülre való tiszta és pontos behangolás" kijelentését enyhén szólva relatívvá teszi.
Következtetések a füles hangolással és füles fazekakkal kapcsolatban:
-
temperált frekvenciapontosságra képtelenek vagyunk hangolni,
-
ha pedig zenei supermanként tiszta hangközökre hangolunk, akkor a hangszer nem fog beleilleni a temperált hangrendszerbe. Az utóbbi csakis akkor engedhető meg, ha szólódarabot kívánunk játszani, azaz nem szeretnénk más hangszerekkel együttjátszani.
Amit tehát a nagytudású kolléga művel, az egyfajta egoista átmenet a temperált frekvenciapontosság és a valójában meghatározhatatlan tiszta hangolás között.
Pénzes László