A gyors gitárjáték (az Impelliteri-pengetés) VI.

Gyors szekvencialitás kontra legato-technika

A szerzett technikai tudásunkkal megtanultunk valóban gyorsan játszani. Szólótechnikailag nézve ennél a sebességnél legtöbbször szekvenciális lejátszású skálák és arpeggio-futamok szoktak előfordulni (bár az utóbbinál technikailag nézve a sweep-picking merül fel).

Már csak 1 kérdés maradt, amelyet ebben a kérdéskörben meg kell válaszolnunk: hogyan kell lejátszanunk a gyors, de nem szekvenciális szólórészeket?

Ezzel többféle módon próbálkozhatunk:

• először meg kell néznünk, hogy mi a szólódarab eredeti lejátszási sebessége.

• Ezután le kell ellenőriznünk, hogy megy-e eredeti sebességben a szólódarab lejátszása hagyományos Malmsteen-pengetéssel vagy Impellitteri-pengetéssel.

• Ha egyikkel sem megy, bár a sebességre alapvetően képesek volnánk, akkor úgynevezett legato-technikával kell kigyakorolnunk a szólódarabot. Ekkor csak húrváltásokkor pengetünk és a közöttük lévő hangokat pengetés nélkül “kilegátózzuk”. (Ezen technikáról részletesen írok a Néhány gondolat a legato-technikáról című fejezetben.)

Az alábbi videóban ilyen szólótechnikai helyzetet mutatok meg és Malmsteen mester egyik híres dalának (I am a viking) bevezető riffjét játszom fel legato-technikával. A riff rettentő gyors és pontosan a szekvencialitás ellentéte: benne karakteresen jelennek meg 0120 és 02 skálavariációk: