Akkordelmélet
Akkordlista
Az alábbi lista az eddig a klasszikus és jazz-zenében keletkezett akkordok vélt teljes listáját tartalmazza. Megpróbáltam a régi alapelveket egy kicsit rendbe tenni, ám ez csak részlegesen sikerült. A toldozásra-foldozásra kényszerülő ősrégi rendszer kiindulópontja egy olyan táblázat, amely megmutatja:
-
az összes lehetséges dúr hangnemet - például C-dúr, hiszen az akkordnevek mindig dúr skálából vannak kiszámolva,
-
a dúr skálahangok közti alterált (tonalitáshoz nem tartozó) hangokat - például C-dúr esetében Cisz/Desz,
-
illetve a hangpozíciókat is - például #5/b6.
A táblázat tartalmaz nem használatos hangpozíciókat is, például #1, #8, stb.
A lista megalkotásakor következő anomáliákkal szembesültem, illetve az anomáliákat az alábbi módokon igyekeztem orvosolni:
1.
Ha az akkord alapjául szolgáló hármashangzat...
-
nem dúr - 1-3-5,
-
nem moll - 1-b3-5,
-
nem szűkített - 1-b3-b5,
-
nem bővített - 1-#3-#5,
...akkor azt hibrid akkordnak minősítettem. A sus típusú akkordokat azonban a dúr szekcióba tettem, mert ezen akkordok hangzásuk "késleltető" jellege (suspended) miatt dúr akkordok előtt szoktak állni, azokkal nagyon szoros kapcsolatban állnak.
2.
Egyes oktatási anyagok a major hangot (maj = 7. fok - vezetőhang) tartalmazó akkordokat M betűvel jelölik.
3.
Egyes oktatási anyagok a felfelé módosításra # jelet használják, mások a # jellel együtt a + jelet is.
4.
Egyes oktatási anyagok a m7b5 - 1-b3-b5-b7 és ehhez hasonló szerkezetű akkordokra moll jelleget határoznak meg, például: Cm7b5. Ez azonban egyértelműen szűkített akkord az 1-b3-b5 miatt, ezért én a magam részéről oda tettem.
Ez az értelmezés más akkordoknál is tetten érhető; én minden ilyen és ehhez hasonló esetben a katalogizáláskor az alapszerkezetből...
-
dúr - 1-3-5 (nagyterc - kisterc),
-
moll - 1-b3-5 (kisterc - nagyterc),
-
szűkített - 1-b3-b5 (kisterc - kisterc),
-
bővített - 1-#3-#5 (nagyterc - nagyterc),
...indultam ki.
5.
Egyes oktatási anyagok a 4 hangból álló szűkített akkordra a dim - 1-b3-b5-bb7 jelzéssel hivatkoznak, ahol bb kétszeres lefelé módosítást jelent, holott ez már a temperált hangrendszerben 6. fok. Az ilyen enharmonikus ökörségeket is benne hagytam a listában.
6.
Némely akkorddal én más elnevezésben találkoztam, ilyen például: 1/2dim - 1-b3-b5-b7.
7.
Az alábbi akkordlistát több forrásból próbáltam összeállítani, a zenei szabványosság hiánya miatt azonban nem lett tökéletesen pontos, vannak ugyanis különböző értelmezések.
Az alábbi lista legjobb és legújabb tudomásom szerinti, de felelősséget érte nem vállalok!
Akkordelméletet (vele a táblázat használatát) csakis tanítványoknak vagyok hajlandó elmagyarázni, senki idegen ne keressen meg, hogy nem ért benne ezt meg azt!
-
Alap - 1-3-5
-
add9 - 1-3-5-9
-
sus2 (add2) - 1-2-5
-
sus4 - 1-4-5
-
7sus - 1-4-5-b7
-
9sus - 1-4-5-b7-9
-
11sus - 1-4-5-b7-9-11
-
13sus - 1-4-5-b7-9-11-13
-
6 - 1-3-5-6
-
7 - 1-3-5-b7
-
9 - 1-3-5-b7-9
-
6/9 - 1-3-5-6-9
-
6/9 - 1-3-5-6-9
-
6/9b#11 - 1-3-b5-6-9-#11
-
7b9 - 1-3-5-b7-b9
-
7#9 - 1-3-5-b7-#9
-
7/6 - 1-3-5-b7-13
-
7/11 - 1-3-5-b7-11
-
11 - 1-3-5-b7-9-11
-
11b9 - 1-3-5-b7-b9-11
-
11#9 - 1-3-5-b7-#9-11
-
7/6/11 - 1-3-5-b7-11-13
-
13 - 1-3-5-b7-9-11-13
-
13b9 - 1-3-5-b7-b9-11-13
-
13#9 - 1-3-5-b7-#9-11-13
-
13#11 - 1-3-5-b7-9-#11-13
-
maj9 - 1-3-5-7-9
-
maj7 - 1-3-5-7
-
maj7b5 - 1-3-b5-7
-
maj7 - 1-3-5-7
-
maj11b9 - 1-3-5-7-b9-11
-
maj11#9 - 1-3-5-7-#9-11
-
maj9#11 - 1-3-5-7-9-#11
-
maj13 - 1-3-5-7-9-11-13
-
Alap - 1-b3-5
-
m add9 - 1-b3-5-9
-
m7 - 1-b3-5-b7
-
m6 - 1-b3-5-6
-
mmaj7 - 1-b3-5-7
-
m7b5 - 1-b3-5-b7
-
m7b9 - 1-b3-5-b7-b9
-
m9 - 1-b3-5-b7-9
-
mmaj9 - 1-b3-5-7-9
-
m6/9 - 1-b3-5-6-9
-
m7/11 - 1-b3-5-b7-11
-
m11 - 1-b3-5-b7-9-11
-
m13 - 1-b3-5-b7-9-13
-
Alap - 1-b3-b5
-
dim - 1-b3-b5-bb7
-
1/2dim - 1-b3-b5-b7
-
mb5 - 1-b3-b5
-
m7b5 - 1-b3-b5-b7
-
m9b5 - 1-b3-b5-b7-9
-
Alap - 1-3-#5
-
+7 - 1-3-#5-b7
-
7#5#9 - 1-3-#5-b7-#9
-
+7b9 - 1-3-#5-b7-b9
-
+7#9 - 1-3-#5-b7-#9
-
maj7+ - 1-3-#5-7
-
maj7#5#9 - 1-3-#5-7-#9
-
maj9#5 - 1-3-#5-7-9
-
maj11#5 - 1-3-#5-7-9-11
-
maj11b5b9 - 1-3-#5-7-#9-11
-
11#5 - 1-3-#5-b7-9-11
-
11#5#9 - 1-3-#5-b7-#9-11
-
7b5 - 1-3-b5-b7
-
7b5b9 - 1-3-b5-b7-b9
-
7b5#9 - 1-3-b5-b7-#9
-
maj7b5b9 - 1-3-b5-7-b9
-
maj7b5#9 - 1-3-b5-7-#9
-
maj9b5 - 1-3-b5-7-9
-
6/9b5 - 1-3-b5-6-9
-
maj11b5 - 1-3-b5-7-9-11
-
maj11b5b9 - 1-3-b5-7-b9-11
-
11b5 - 1-3-b5-b7-9-11
-
11b5b9 - 1-3-b5-b7-b9-11
-
13b5 - 1-3-b5-b7-#9-11-13
-
m7#5 - 1-b3-#5-b7
-
07susb13 - 1-b3-bb7-b13
Mivel a fenti lista viszonylag teljesnek mondható, érdemes rövid összehasonlítást végeznünk. Először összesítsük a klasszikus és jazz-zenében keletkezett akkordok számát! A számolásba belevesszük az alap-hármashangzatokat is, illetve vegyük észre, hogy a lista tartalmazza az összes négyes-, ötös-, hatos-, heteshangzatot:
-
dúr - 34 db,
-
moll - 13 db,
-
szűkített - 6 db,
-
bővített - 12,
-
hibrid - 14 db.
Ez összesen 79 db különböző akkordot jelent. A Pénzes-féle módszertan ugyanezen alapelvekre 1020 db akkordot határozott meg (Javaslat az akkordok újszerű meghatározására II. - Alapelvek és matematika című fejezet).
A 2 összeg közti különbség majdnem 13-szoros. Ez a Pénzes-féle módszertan...
Pénzes László