Egzotikus skálák II.
Roma skálák
A roma nép Indiából származik, pontosabban a mai Pandzsab területéről, amely az alábbi modern térkép szerint éppen a sokat vitatott északi Kasmír tartomány alatt fekszik Punjab néven, bár egy másik, régebbi térkép viszont ezen a néven a mai Rajasthan egészét érti, egy harmadik könyv pedig a területet az Indus és mellékfolyói vidékére (mai Pakisztán) helyezi...
Forrás-Source: www.geographicguide.net
Származásukat a nyelvük, amely a rendkívül nemes, bonyolult és kifinomult szanszkrit nyelv több szinten egyszerűsödött és módosult (prákrta) új-ind dialektusa és kultúrájuk törzsi, alapjában véve vándorló vonásai azóta is híven őrzik.
Ha jól emlékszem keleti tanulmányaimból, Indiából történt első tömeges kivándorlásuk egy perzsa uralkodónak köszönhető, akinek hirtelen sok roma-muzsikusra volt szüksége, bár más források szerint a kivándorlás jóval előbb és fokozatosan kezdődött az 5. század tájékán. Később innen, azaz a mai Irán területéről vándoroltak tovább és szóródtak szét Európa, illetve dél felé (Örményország, Egyiptom, Észak-Afrikán keresztül Spanyolország, stb). Zenei tehetségüket azóta is csodálhatjuk, gondoljunk csak a gitárcentrikus flamenco-zenére, amely 19. századi roma-közösségekben keletkezett (los gitanos). Zenéjük keleties jellege átalakította a természetes moll hangsorát is. A roma-zene térhódítása Magyarországon annyira erőteljes volt, hogy ez bizony megtévesztett olyan zseniket is, mint Liszt Ferenc, aki egy vitatható tanulmányában a magyar népzenét a romák által játszott magyar zenével azonosította.
(Legújabb zenetörténeti kutatás szerint ezt a tanulmányt nem is ő írta, hanem másvalaki az ő nevében.)
Sőt, ha meghallgatjuk Johannes Brahms híres magyar táncait, akkor bennük, legalábbis elnevezésükben ugyanezt a hibás vélekedést fedezhetjük fel. Voltaképpen részben ezen és ehhez hasonló tévedések korrigálására kelt útnak Bartók és Kodály az ősmagyar népzenét kutatva...
Az alábbi 7 skálafokot először Domaniczky Balázs volt tanítványom dolgozta ki ingyen és bérmentve, minden előzetes kérés nélkül.
Köszönöm az önzetlen társadalmi munkát!
Később a saját gyártmányú OSIRE már azonnal képes volt felvázolni a skálafokokat.
A skála hangjai C hangról indítva:
C-Cisz-E-F-G-Gisz-H-(C)
Hangközei:
1 fél - másfél - 1 fél - 1 egész - 1 fél - másfél - (1 fél)
Ismerkedés gyanánt először nézzük meg 1 húron és 1 oktávban...
...majd teljes skálaszerkezetben:
A skálában technikailag először az 1-2-4 domináns (keleties) fríg nagyterc-szerkezet feltűnő...
...amely később természetesen 1-3-4 nagyterc szerkezetté is fajul:
Ezek a trichord-szerkezetek már előfordultak a harmonikus mollnál és a domináns (keleties) fríg skálánál, tehát nem újdonság. Egyedül ez a szerkezet (1-2-3 szekund) authentikus roma-skála töredék:
Ez eddig csak egyszer fordult elő, még pedig a Gregorius-skáláknál. Tehát a skála fő tulajdonságai:
-
olyan jellegzetes félhangos csoportosulások vannak benne, amelyek által a skála nem diatonikussá válik,
-
a tükörképben tengelyesen szimmetrikus.
Mindez azonban nem lényeges, elvégre egyedül a hangzás számít, az pedig leginkább a fríg skálához, még pontosabban a domináns (keleties) fríg skálához áll a legközelebb. Mondhatni a roma skála egy "még fájdalmasabban hangzó" domináns fríg skála. Az alábbi videón éppen ebben a skálában, annak 1. fokán improvizálok:
Kis szakmai tapasztalattal észrevehetjük, hogy ennek a skálának már semmi köze az európai hangrendszer legfontosabb zenei eleméhez, a nagyobbrészt dúr-moll alapú tonalitáshoz. Ez egy másik, a "keleti hangrendszerhez" tartozó skála, bár igaz, hogy a jelen pillanatban még mindig az európai temperált hangrendszerben működik. Mindenesetre feltételezhetjük, hogy a skálának létezhet keleti területen már nem temperált változata is.
Most illesszük be a skálát a Pénzes-féle módszertanba!
Mivel alapértelmezésben szintén terces (trichord) skálaszerkezetekről lesz szó, amely során 1 húrra 3 pengetés jut, a fenti egyhúros és teljes tükörkép izgalmas ujjrendeket sejtet!
Pénzes László