Egyéb zeneelméleti skálák
Félhangos (hemiton) pentaton skála
Egyes, a zene gyökereit kutató elméletek szerint a legősibb, pentaton hangsorok diatonikus (hétfokú) skála redukciójaként, azaz mintegy a hétfokú skálát leegyszerűsítve is létrejöhettek. Én abszolút nem osztom ezen nézetet, mert szerintem a zenei gondolkodás fejlődésére -mint általában az emberi gondolkodásra-, nem az egyszerűsödés, hanem a fokozatos bonyolultabbá válás a jellemző. Ez egyértelműen kiderül a Pentaton skálák I. című fejezet zeneelméleti bevezetőjéből és persze az összes eddig publikált zeneelméleti fejezetből. Sőt, a zene alapegységeit szétboncolva (itt elsősorban a természetből vett kvintépítkezésre gondolok), először a tiszta dúr-pentatónia fog elénk tárulkozni és csak utána a heptatónia, azaz a hétfokúság, legvégül pedig a dodekafónia, a tizenkétfokúság.
A vitát félretéve itt szeretném ismertetni ezt az elméleti pentaton hangsort, amelynek érdekessége, hogy bizony tartalmaz félhangos lépéseket, ellentétben a Pentaton skálák I. című fejezetben ismertetett skálahalmokkal (nem számítva ide a szintén ott található blues-skálákat, amelyek az én értelmezéseim).
Azon hangsorokat, amelyek nem tartalmaznak félhangos lépéseket, anhemiton, félhangnélküli skáláknak nevezzük.
Tehát a fent említett fejezetben tanulmányozható pentaton skálák tipikusan ilyenek.
A hemiton pentaton skála hangjai F hangról indítva:
F - Gesz - B - C - Desz
Teljes szerkezetben...
...majd F hangról indítva:
A skála igazi zeneelméleti zagyvaságnak tűnik, további boncolgatása felesleges, nem tudok mit kezdeni vele. Viszont igyekeztem megtalálni a fenti hangsorból következő diatonikus skálát, amely során az F hangot alapul véve a "legújabbkori" F-fríg skála szerkezetéhez jutottam el. Ehhez a skálához zeneelméletileg a következő alapskálák tartoznak (5b előjegyzéssel):
F-fríg - Asz-líd - G-mixolíd - B-moll - C-lokriszi - Desz-dúr - Esz-dór
Mindezek ellenére érezhető, hogy mennyire mesterkélt, sőt talán hibás egy (talán) ősi hangsort modern skálákkal magyarázni...
Pénzes László