Zenei effektusok VIIIb.
Az üveghangok II.
Az oktáv-üveghangok gyakorlati alkalmazásai
Az előző fejezetben felvázoltuk és bemutattuk a gitáron keletkező, különböző típusú üveghangokat, illetve ezek alapszintű alkalmazásait, sőt felfedeztünk egy, az üveghangokhoz kapcsolódó kotta-, és tabulatúra-ábrázolási problémát is. Ebben a fejezetben az oktáv-üveghang néhány olyan további, gyakorlati alkalmazását szeretnénk megmutatni, amellyel gyakran találkozhatunk a gitárcentrikus könnyűzenében.
Az oktáv-üveghangok gyakorlati alkalmazásai
Gitáros könnyűzenei előadók gyakran díszítik szólóikat, akkordjaikat a következő módon. Bemutatásképpen egy E6 húros G-oktávot, egy G-dúr hármashangzatot, valamint egy 1 oktávos G-dúr skálát használtam fel:
Ekkor nem teszünk mást, mint (általában) m ujjal, pontosan (azonos húron) 1 oktávval feljebb lágyan megütjük a húrt, ezáltal nem az alaphang, hanem annak 1. oktávja szólal meg. Az alábbi 2 ábrán fekete pöttyökkel vannak jelölve az alaphangok és pirossal az oktávok:
Fontos azonban észrevennünk, hogy az oktáv üveghangok mindig a bundok felett találhatók, amelyet a fenti tükörképek nem jeleznek! Bár az OSIRE képes volna ilyen ábrázolásra is, hiszen van hegedű-opciója...
...de az érthetőség kedvéért inkább maradtam a "klasszikus" Pénzes-féle tükörképnél.
Az ujjal megütött oktáv üveghang-módszernek van pengetős változata is. Először nézzük meg magát a pengetési módot:
Ekkor a pengető p és m ujjakkal fogott, a pengetés pillanatában pedig az i ujj adott húron oktáv üveghangot érint. Ilyen módon a pengető miatt az oktáv üveghangok kissé karakteresebben, élesebb hanggal szólalnak meg:
Pénzes László