Zenei effektusok VIIIa.
Az üveghangok I.
Az üveghangok jelölése a kotta-tabulatúrában és ennek problémái
Az üveghangok, másik nevükön harmonics vagy flageolet sajátosan magas és vékony zenei hangok. Előfordulnak húros hangszereken, de kicsalogathatók fúvósokból is. Önmagukban nem fordulnak elő, mindig van egy alaphangjuk, amelyből valamilyen agyafúrt technikával képezhetők. Kétféle üveghang ismeretes (a gitáron):
-
természetes üveghangok (angol néven és jelölésben natural harmonics, NH)
-
mesterséges üveghangok (angol néven és jelölésben artificial harmonics, AH)
A továbbiakban az üveghangok gitárcentrikus megközelítéseit tárgyaljuk.
Ezek a húr matematikailag jól meghatározható helyein fordulnak elő, pontosabban a húr 1/2, 1/3, 1/4, stb. osztásainál.
A természetes üveghangok matematikai összefüggései Az ógörögök csodahangszere, a monochord című fejezetben vannak kidolgozva.
Ha ujjunkat végighúzzuk valamelyik húron a 12. fekvésig (legyen most ez a legvastagabb E6), akkor kis zenei hallással természetes üveghangot tömegét vehetjük észre:
Természetesen az üveghangkeresés a 12. fekvés felett is folytatható; ebből a szempontból ez a rész az előbbinek tökéletes üveghang-szimmetriája.
Az 1/2 osztás a húr felezőpontjának felel meg. Ha például veszünk egy üres A5 húrt...
...akkor annak temperált hangfrekvenciája 110 Hz, oktávja pedig garantáltan 220 Hz lesz, mert 110 x 2 = 220 (hiszen az oktáv frekvenciaaránya 1:2). Az oktávhang megjelenik a 12. bundon-érintőn, de mivel a hang valójában a húron keletkezik, ezért pontosan felette is lesz egy üveghangunk, ha a húrt ott lágyan megérintjük. Az utóbbi hangot nevezzük természetes üveghangnak. Az OSIRÉ-n még ezt a kényes bejelölési műveletet is végre tudjuk hajtani: a programot hegedűre állítjuk és a gitár standard alaphangolását bemásoljuk a hangolási beállításokba. Ekkor a hangok az érintőkön fognak megjelenni.
Most nézzük meg az alaphang 1. oktávú üveghangját pontosan a 12. fekvés felett:
Figyelem! A tükörkép mértani arányaiban nem pontos!
Az 1/3 osztás a húr harmadolópontjainak felel meg (amelyből 2 is van). Ha például veszünk egy üres A5 húrt...
...akkor a húr harmadpontjainál a húr lágy érintésekor meg fog jelenni az alaphang kvintje (7. és 19. fekvés felett).
Figyelem! A tükörkép mértani arányaiban nem pontos!
További vizsgálatokkal újabb üveghangokat fedezhetünk fel, például a 2 db negyedpontnál az alaphanghoz képesti kétszeres oktávot (5. és 24 fekvés felett).
Figyelem! A tükörkép mértani arányaiban nem pontos!
Mivel én Java-programozó is vagyok (www.informatika-programozas.hu), írtam egy minialkalmazást az üveghangok gitárhúron való gyors feltérképezéséhez. A program adott menzúrahosszból (String length in mm) tizedmilliméteres pontossággal kiszámítja a gitárhúron lecsapódó természetes üveghangokat az alaphangtól a 16. részhangig:
Figyelem! A fenti 7 KB-os Java-alkalmazás (kiterjesztése .jar) csakis akkor futtatható, ha az operációs rendszerre előzőleg telepítésre kerültek JVM és JDK (Java SE Development Kit) szoftverkörnyezetek is!
Ezeket a gitáron egy speciális pengetési móddal szólaltatjuk meg.
A technika során annyira befogjuk ujjaink közé a pengetőt, hogy az hegyével csak kissé lógjon ki. A pengetés pillanatában a kezet olyannyira ráfordítjuk a húrra, hogy a hüvelykujj húr felőli oldala megérintse a húrt. Ezáltal nemcsak az alaphang fog megszólalni, hanem egyik felharmonikusa is.
Most nézzük meg ezen technika alkalmazását egy rövid metálszám részleten (George Lynch - Wicked sensation):
A gyakorlottságon felül a technikát erősíthetik a következők:
-
kemény pengető,
-
fémhúrok (a technika nylon húron is megszólal, csak eléggé vacak hangja van),
-
torzított gitárhangzás (a minőségi erősítő és effekt jól kiemeli az üveghangokhoz szükséges magas hangokat),
-
jó minőségű pickup (hangszedő).
Az üveghangok jelölése a kotta-tabulatúrában és ennek problémái
Az üveghangok általános jelölése a kottában a kör alakú csirkefej helyett a rombusz alakú.
Forrás - Source: Guitar Techniques
Ráadásként sokszor odaírják az üveghang típusát is (NH-AH vagy Nat harm-Art harm).
Forrás - Source: Guitar Techniques
Azonban az is sokszor fordul elő, hogy (főleg a természetes) üveghangot máshol kell lefognunk az eredeti hanghoz képest, ami ugye a gitárnál egyébként sem meglepő, hiszen 1 hang több helyen is előfordulhat. Ilyen esetekben:
-
a kotta a zenei hangot mutatja,
-
a tabulatúra pedig a hang konkrét lefogásának helyét.
Forrás - Source: Guitar Techniques
A fenti kotta-tabulatúra példából a következők olvashatók le:
-
a megszólaló természetes üveghang (Nat harm) D, amely azonban az 8va (ottava) jelzés miatt 1 oktávval magasabban szól. Ez a hang, ha éppen nem üveghang, konkrétan a gitár 22. fekvésében található.
-
A tabulatúra szerint az üveghanghoz a 3. fekvés felett kell lágyan megérintenünk a G3 húrt.
Azonban a kezdő számára már az sem világos, hogy az üveghangokat nem 2 érintő között, hanem a jelzett érintő felett kell megérinteni. A tabulatúra pedig erről nem tudósít, ezt mindenkinek magának kell kitalálnia.
Sem a kezdő, sem pedig a haladó gyakorló nem fog a G3 húr 3. fekvése felett semmit sem találni, ennek pedig zeneelméleti oka van. A gitár ugyanis temperált hangszer és temperáltságát éppen a bundbeosztás határozza meg. Ezt most bővebben nem magyarázom meg, elég itt annyi, hogy a temperált bundbeosztás mértanilag különbözik a természetes (hangolási) rendszerek alapkövetelményeitől. Mivel az üveghangképzés éppen a természetes (hangolási) rendszerek sajátosságaihoz igazodik, ezért néha különbség lesz tapasztalható a bundbeosztás és az üveghangok tényleges helyei között. Éppen ez történik ebben az esetben.
A konkrét D üveghang tehát nem a 3. fekvés felett, hanem néhány milliméterrel arrébb lesz található.
Erről az anomáliáról sem a kotta-tabulatúra, sem pedig a kotta-tabulatúrát magyarázó előzetes szöveg nem tudósít.
Hát, ennyit a zenelejegyzés pontosságáról és a mai zeneelméleti értelmezésekről. Ha mindezzel nem lettem volna tisztában, bizony nem tudtam volna lejátszani az alábbi dalrészletet, amelyben pontosan ez az üveghang szerepel (George Lynch - Unchain the night):