Thrash metal - Rhythm playing
A szerzői jogi állásfoglalások a Szerzői jogok című fejezetben tanulmányozhatók.
You can read copyright statements in the chapter Copyright.
Hát igen, ez a thrash metal: se tonalitás, se tettenérhető ritmikai szimmetria (sűrű ütemváltás 4/4, 5/4, 6/4 és 7/4 között)! Valóban ezek adják a stílus alapjellegzetességeit. Természetesen ne lepődjünk meg, ha -bár nem ilyen brutális hangvételben-, de a komolyzenében is voltak-vannak ilyen zenei próbálkozások. A közönség persze dönt: efféle zene hosszabb távon sohasem tetszik neki, éppen ezért rétegzene fog maradni.
Én azonban mindenképpen szétválasztanám a zene hallgatását és lejátszását. Kultúrember nem hallgat ilyen zenei szemetet, ám gitárosként kőkemény technikai kihívás, amivel néhány hónapot még haladó szinten is alaposan el lehet babrálni. Pontosan ez az oka, hogy ez a dal mégis fel lett játszva, sőt része a Pénzes-féle oktatási anyagnak.
A dal annyira nem tonális (atonális), hogy nem érdemes sem alapskála-táblázatokat, sem technikai skálákat hozzárendelni. Éppen ezért igen mókás, hogy mégis 1# és rövid szakaszon 2b előjegyzéssel lett lekottázva. Mintha bármiben is számítana az a nyomorult Fisz hang...
Az egyetlen említésre méltó szólótechnikai elem, hogy a kvinteket nemcsak lefelé, hanem roppant gyorsan felfelé is pengetnünk kell. A többit egy az egyben meg kell tanulnunk a kotta-tabulatúrából, amely egyébként sajnos most sem mentes a kisebb nyomdai hibáktól.
1. e-mail
"Kultúrember nem hallgat ilyen zenei szemetet..."
A kultúrember pont hogy mindent meghallgat (nem kell szeretnie mindent). Illetve egy valakit nem és az a k... (P.L.: kiírva) anyád. Ha meg vicceskedni akartál, akkor csak hogy tudd, a szemetet h nélkül írják az angolban (trash). A nu-metal cikknél miért nem voltál ugyanilyen elmés és érett? X.
1. e-mail - válasz
Kedves X., azt mindenképpen
méltányolom, hogy neved adtad véleményedhez, pusztán ezért válaszolok.
A stílust nem ismerem (bár ugye láthatóan játszom), az eredeti kotta borítóján
(lásd küldött képmelléklet) bocsi, de szintén thrash szerepel. Ennek
elsődleges jelentése: csépelni és valószínűleg a stílus támadó jellegére utal.
Lehet, hogy te vagy félretájékoztatva?
Igazán sajnálom, hogy a cikkem kihozta belőled a benned lakozó vadállatot, nem
volt szándékomban, de egyúttal kérlek ne hallgass annyi thrash-metalt, inkább
Mozartot, Tőle nem leszel ilyen ideges. A kultúremberre hivatkozol, aki ugye
állítólag mindent meghallgat, ám a kultúremberek nem szoktak anyázni,
legfeljebb csak az intellektuális barlanglakók. (S zárójelben jegyzem meg:
soha nem hallgatnak ilyen zenét, én sem, több okból, amire most nem térek ki.)
S most megsúgom a bazi nagy görög frankót: ezzel a stílussal kisapám a
kultúremberek szóba sem állnak veled. Ráadásul sok kultúrember döntéshozó,
főnök, irányító. Drámai lesz a következő megállapítás: az intellektuális
barlanglakók fizetése főként tőlük függ. Tudom, mert sok kultúrember tanítványom
van. Azaz ha egyáltalán van valamilyen magasabb szintű emberi célod, amely
képes téged az (intellektuális) gödörből kirántani, akkor legelőször is
stílust kell váltanod. Ebben csakis te döntesz...
2. e-mail
Bachot és Telemannt jobban szeretem, de majd igyekszem jobban kiaknázni. Köszönöm az ajánlást.
Pénzes László