Pénzes-féle Gitáriskola - Into the Arena

Into the Arena - Michael Schenker

A szerzői jogi állásfoglalások a Szerzői jogok című fejezetben tanulmányozhatók.

You can read copyright statements in the chapter Copyright.

A német származású Michael Schenker nevét Magyarországon ma már viszonylag kevesen ismerik, pedig jelentős zenei karriert futott be Európában a 80-as években és mindezt angolszász marketingsegítség nélkül. Sőt, ugyanezt elmondhatjuk öccséről, Rudolph Schenkerről is, aki a világhírű Scorpions metál-formáció meghatározó tagja több évtizede.

Ez a 80-as évek elején keletkezett dal zenei fantáziájában, kidolgozottságában, zenei mélységében messze kimagaslik az összes létező metálszám közül és mindent tartalmaz, amit egy "örökzöld" metáldarabnak tartalmaznia kell:

skálacentrikus virgázás,
blues-központú hajlításhegyek,
fülbemászó dallamosság,
virtuóz arpeggio-futamok.

1. rész

A dal bevezető témája nagyon jól hangzó, folyamatos triolaskála E-moll tonalitásban, amit a kotta is jelez 1# előjegyzéssel (G-dúr / E-moll skálacsoport). A hozzá készített tabulatúra viszont már nem optimális, mert túl sok benne az egyhúros megoldás; ezt tanítványaim is észreveszik és hamar felül is bírálják egy jobb skálatechnikai ötlettel. Itt általában több jó megoldás létezik.

2. rész

Ez az első nagy gitárszóló, amelyben a tonalitás átmegy H-mollba, bár ezt a kotta furcsamód nem követi és marad 1# előjegyzésben. Néhány ütem után pedig újfent tonalitásváltás: az új hangnem D-moll lesz; sajnos a kotta ezt sem követi.

Michael Schenker zenei gondolkodásmódja egyértelműen a bluesból táplálkozik -ez a felhasznált zenei frázisok egy részén jól hallható-, ám sokszor jóval túllép azon és felröppennek elképesztően dallamos, moll hangnemű zenei gondolatok is.

3. rész

Az 1. rész ismétlése.

4. rész

A harmadik nagy gitárszóló, a tonalitás egyértelműen D-moll, bár ezt a kotta még mindig nem követi és marad 1# előjegyzésben. Folytatódik a blues-, és moll-központú zenei gondolatok kifejtése.

5. rész

Jellegében hasonló az 1. és 3. részhez, bár tőlük egy kissé különböző skálaszerű frázis E-mollban.

6. rész

A tonalitás G-moll lesz, ezt a váltást végre már a kotta is észrevette és 2b előjegyzést alkalmaz. A rész főtémája rendkívül dallamos, gyönyörűen kidolgozott, igazi zenei gyöngyszem. A rengeteg, pontosan kivitelezendő hajlítás miatt nehéz szépen játszani, bár nyilvánvalóan megéri a fáradtság. Ám mindezek előtt rendkívül okos, dúr-, és moll-háromszögekkel dúsított arpeggio-technikás belépőt hallhatunk. Nézzünk meg az első 4 db hármashangzat-felbontást:

G-moll hármashangzat

(a kotta furcsamód B-dúr akkordként határozza meg)

Pénzes-féle Gitáriskola -

G-dúr hármashangzat

Pénzes-féle Gitáriskola - G-dúr hármashangzat

C-moll hármashangzat

Pénzes-féle Gitáriskola - C-moll hármashangzat

Asz-dúr hármashangzat

Pénzes-féle Gitáriskola - Asz-dúr hármashangzat

A zárórész szintén fülbemászóan dallamos, hajlításokkal teletűzdelt.

Skálarendszer

A dalban tehát 4 tonalitás érhető tetten:

E-moll,
H-moll,
D-moll,
G-moll.

Amint már említésre került, bár Michael Schenker zenei gondolkodásmódja egyértelműen blues-jellegű, de mégsem blues-centrikus, azaz közelebb áll a tonalitások pontosabb meghatározásához, ha nem a blues (moll)-pentatóniából, hanem a fenti 4 dúr-moll alapskálacsoportból indulunk ki.

Pénzes-féle Gitáriskola - Egyesített alapskála-táblázat