Midnight express - Nuno Bettencourt
A szerzői jogi állásfoglalások a Szerzői jogok című fejezetben tanulmányozhatók.
You can read copyright statements in the chapter Copyright.
A portugál születésű, de az Egyesült Államokban élő Nuno Bettencourt rendkívül nehéz dalát analizáljuk most alapszinten. A mű tartalmi kérdőjeleivel most nem foglalkozom, nevezetesen: vajon mitől éjféli expressz hangulatú ez a szövedékes, nehezen emészthető és lejátszható gitárszóló?
A mű lejátszásához alapértelmezésben egy különleges CGCFAC-hangolás is szükséges lenne, amit Móczár Zsuzsa művésznő az alábbi videóban pusztán kényelmi okokból DADGHE-hangolásra váltott, amely során tehát egyedül az E6 húr lett 1 szekunddal, azaz D-re lehangolva. Bár ettől a skálaszerkezet céltudatosan D alaphangra váltott, ám szétesett a viszonylag koherens skálaszerkezet. Ennek problémáiról részletesen írok a System of a Down-hangolás című fejezetben.
1. rész
A dal bevezető témája oktávokkal fogott és egyértelműen a meglepő D-líd skálában mozog. Nemhogy ezt a skálát használja fel, hanem ez maga a tonalitás, amely rendkívül izgalmas zenei hangzást nyújt, ráadásként pedig az ütemmutató az egyáltalán nem szokványos 6/4-ben ketyeg. Az alábbi hivatalos kotta lejegyzőinek azonban láthatóan gőzük sincs a 7 alapskála technikai és tonális kapcsolatairól, mivel bár a D-líd tonalitást megemlítették, mégis 2 kereszt (2#) előjegyzést alkalmaztak rá, amely azonban az egyesített alapskála-táblázat szerint a D-dúr skálacsoporté. Bár az is igaz, hogy a 2 tonalitás között csupán 1 hang a különbség (Gisz), ám mások (többek között egyetlen haladó Pénzes-féle tanítvány) sem esett volna ebbe a hibába. A táblázatból következően a D-líd tonalitásra 3# előjegyzést kellett volna használni.
Forrás - Source: www.onlinesheetmusic.com
2. rész
Ezután Nuno belecsap abba, amit ő a legjobban tud: virtuóz, de kissé üres pentaton-szólózásba. Az alaptonalitás D-(moll)-pentaton lesz; voltaképpen ezért kellett lehangolni az E6 húrt D-re, hiszen ez a húr lesz a szólótechnikai, egyúttal tonális középpont.
3. rész
Ez a rész egyértelműen D-dúr tonalitású, annak ellenére, hogy vannak benne alterált (az eredeti tonalitáshoz nem tartozó) akkordok és hangok is.
4. rész
Ebben a részben már játszott motívumok és újfent ismétlések hangzanak fel a 2., valamint az 1. részből.
Amint már említésre került, a dalban 3 tonalitás is tetten érhető:
-
D-líd (része az A-dúr / Fisz-moll skálacsoportnak),
-
D-pentaton,
-
D-dúr,
...és mindez egy lehangolt D húrral. De még ezt a technikailag eléggé nyakatekert skálacsoportot is könnyű felvázolni a saját gyártmányú OSIRÉ-vel, csupán be kell állítani a Beállítások → Általános (Settings → General) opciónál a következőt:
D2A2D3G3B3E4
(Sőt, közvetlenül a fenti szöveg már bemásolható oda!)
D-dúr / H-mollhoz tartozó skálák dropped D-hangolásban
Teljes
Fisz-fríg
G-líd
A-mixolíd
H-moll
Cisz-lokriszi
D-dúr
E-dór
Fisz-fríg felső pozícióban
A-dúr / Fisz-mollhoz tartozó skálák dropped D-hangolásban
Teljes
Fisz-moll
Gisz-lokriszi
A-dúr
H-dór
Cisz-fríg
D-líd
E-mixolíd
Fisz-moll felső pozícióban
D-(moll) pentaton skálák dropped D-hangolásban
Teljes
2. fok
3. fok
4. fok
5. fok
1. fok
2. fok felső pozícióban