A cselló IIb.
Alapskálák mind a 12 félhangra
Balkezeseknek
Nem hiszem, hogy sok balkezes csellós létezne a világon. Ez azonban nem izgatja a Pénzes-féle módszertan megszállottjait, itt és most nekünk látnunk kell a balkezes csellóskálákat is!
Most pedig rendhagyó módon nem vízszintes, hanem függőleges, ráadásképpen pedig balkezes tükörképeket kell felvázolnunk, még pedig összesen 84 darabot! Mondanom se kell, hogy az OSIRE képes erre az opcióra is, hiszen a csellón és a nagybőgőn éppen függőlegesen áll a fogólap. Egy újabb probléma, hogy ebben az esetben idétlen módon igen meghosszabbodna az alapskálák felvázolása, hiszen minden tükörkép egymás alá kerülne, ezért a képeket lekicsinyítettem és amíg lehetséges, egymás mellé helyeztem. Az elhelyezés pediglen a balkezes tükörkép szerint történt, aminek következményeként a skálák balról jobbra (→) vannak felvázolva. Például C-dúr skála esetén az első 5 alapskála elhelyezése a következő:
C-dúr → D-dór → E-fríg → F-líd → G-mixolíd
A skálák zeneelméleti beazonosítása a már megszokott és bevált, Pénzes-féle egyesített alapskála-táblázat alapján történik:
Ez a táblázat először gitárra az Alapskálák III. című fejezetben lett publikálva, de hamar bebizonyosodott, hogy kiemelten hasznos az összes OSIRE-hangszer esetében (gitár, basszusgitár, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő).
A felvázolást mindig az adott hangról indított teljes dúr skálával kezdem, a kicsinyített tükörképek pedig a teljes skála tetrachord-töredékei, amely során tehát 1 húrra 4 hang kerül. Ez egyébként a kvint hangolású vonós hangszerek esetében az optimális technikai skálaszerkezet. A további érthetőség kedvéért az egyesített alapskála-táblázatban az aktuális skálakapcsolatot sárga színnel ki is emelem.
Ám joggal vetődik fel a kérdés, hogy a bundnélküli csellón hogyan fogjuk megtalálni a hangokat?
Nos, ez a Cselló I. című fejezetben említett egyesített húrtáblázat, valamint egy mérőszalag segítségével fog megtörténni. Lássunk egy példát!
A táblázat szerint a standard 697 milliméteres menzurahosszú csellón, annak A húrján az 1. oktávpont pontosan 348,5 milliméternél (440 Hz), a 2. oktávpont 174,25 milliméternél van (880 Hz). Ha veszünk egy C-dúr teljes skálát...
C - G - D - A
...akkor a tükörképen jobb oldalt lévő függőleges A húr összes hangjának tiszta és temperált pozícióját le tudjuk olvasni a táblázatból. Maradjunk C-dúr skálánál, ám vegyük észre, hogy ekkor Pénzes-féle skálaértelmezés szerint valójában technikailag egy egyhúros A-moll skálában mozgunk! A C-dúr skála hangjai (...C-D-E-F-G-A-H...) tehát az A húron a következők, a hangok és pozícióik a kékből vízszintesen fehérrel vannak kiemelve:
Pénzes László