A cselló IIa.
Alapskálák mind a 12 félhangra
Most pedig rendhagyó módon nem vízszintes, hanem függőleges tükörképeket kell felvázolnunk, még pedig összesen 84 darabot! Mondanom se kell, hogy az OSIRE képes erre az opcióra is, hiszen a csellón és a nagybőgőn éppen függőlegesen áll a fogólap. Egy újabb probléma, hogy ebben az esetben idétlen módon igen meghosszabbodna az alapskálák felvázolása, hiszen minden tükörkép egymás alá kerülne, ezért a képeket lekicsinyítettem és amíg lehetséges, egymás mellé helyeztem. Az elhelyezés pediglen a tükörkép szerint történt, aminek következményeként a skálák jobbról balra (←) vannak felvázolva. Például C-dúr skála esetén az első 5 alapskála elhelyezése a következő:
G-mixolíd ← F-líd ← E-fríg ← D-dór ← C-dúr
A skálák zeneelméleti beazonosítása a már megszokott és bevált, Pénzes-féle egyesített alapskála-táblázat alapján történik:
Ez a táblázat először gitárra az Alapskálák III. című fejezetben lett publikálva, de hamar bebizonyosodott, hogy kiemelten hasznos az összes OSIRE-hangszer esetében (gitár, basszusgitár, hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő).
A felvázolást mindig az adott hangról indított teljes dúr skálával kezdem, a kicsinyített tükörképek pedig a teljes skála tetrachord-töredékei, amely során tehát 1 húrra 4 hang kerül. Ez egyébként a kvint hangolású vonós hangszerek esetében az optimális technikai skálaszerkezet. A további érthetőség kedvéért az egyesített alapskála-táblázatban az aktuális skálakapcsolatot sárga színnel ki is emelem.
Ám joggal vetődik fel a kérdés, hogy a bundnélküli csellón hogyan fogjuk megtalálni a hangokat?
Nos, ez a Cselló I. című fejezetben említett egyesített húrtáblázat, valamint egy mérőszalag segítségével fog megtörténni. Lássunk egy példát!
A táblázat szerint a standard 697 milliméteres menzurahosszú csellón, annak A húrján az 1. oktávpont pontosan 348,5 milliméternél (440 Hz), a 2. oktávpont 174,25 milliméternél van (880 Hz). Ha veszünk egy C-dúr teljes skálát...
A - D - G - C
...akkor a tükörképen bal oldalt lévő függőleges A húr összes hangjának tiszta és temperált pozícióját le tudjuk olvasni a táblázatból. Maradjunk C-dúr skálánál, ám vegyük észre, hogy ekkor Pénzes-féle skálaértelmezés szerint valójában technikailag egy egyhúros A-moll skálában mozgunk! A C-dúr skála hangjai (...C-D-E-F-G-A-H...) tehát az A húron a következők, a hangok és pozícióik a kékből vízszintesen fehérrel vannak kiemelve:
Pénzes László