Cikkek, írások

Bryan Adams - Rocksztár extrák nélkül

Kopott farmer, fehér póló, kölyökséró és egy gitár. Úgy tűnik, van, akinek ennyi is elég ahhoz, hogy negyed évszázadnyi sikeres karriert fusson be. Ráadásul konzervatórium elvégzése nélkül. A rekedt hangú Bryan Adams idei (2006) koncertturnéjával ünnepli huszonöt éves zenei pályafutását, igaz, mire Budapestre érkezik, már a huszonhatodikat tapossa.

A november végén hazánkba látogató Bryan Guy Adams fehér hollónak számít a rockzene világában: nem drogozik, plasztikai sebész nem látta, családi botrányai sincsenek, sőt, öngyilkossági kísérleteket sem követett el. Jókedvűen zenélget, és elmondása szerint azon kevés rockzenész közé tartozik, akit hidegen hagynak a „kalóztámadások”, azaz a feketepiacon terjedő tiltott mutyizás. Bryan úgy véli, ha a jogdíjaktól el is esik, legalább akkor is az ő zenéjét hallgatják. „Minek izgatnám magam, ha úgysem tehetek ellene semmit?” – közli a művész, könnyedén lemondva a meg nem szerzett milliókról.
Sokan kiismerhetetlennek tartják az egyszerű, majdhogynem „melós” ruhában zenélő Adamset. Talán van rá magyarázat: relatíve normális környezetben nőtt fel, bár itt is becsúszott egy válás. Katona-diplomata családja révén az ifjú Bryan bejárta az egész világot. Mire apja diplomata szolgálatai leteltek, hazaköltöztek Kanadába, de a hirtelen bekövetkezett nyugalom és egyhangúság a család bomlásához vezetett. Adams ekkor tizennégy éves volt, és addig is jóformán évente volt kénytelen váltogatni katonai és diplomataiskoláit – többek között Izraelben, Portugáliában, Ausztriában, Franciaországban és Angliában –, így nem csoda, hogy tizenöt évesen úgy gondolta, Kanadából is megárt a sok: gitárt ragadott, és irány az ismeretlen.
Tanárai szerint egész jó tanuló lett volna, ha bejárt volna az órákra. Így azonban nagybetűs élete a Csatabárd étterem mosogatója mellett, illetve egy állatkereskedés pultja mögött indult.
Tizennyolc évesen találkozott a harminc év körüli Jim Vallanc zenész-producerrel, s hosszú távú barátság és igen gyümölcsöző munkakapcsolat alakult ki közöttük. Pályafutása során olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Joe Cocker, Bonnie Tyler, Tina Turner, Barbara Streisand, Sting, Celine Dion és Rod Stewart, ám saját bevallása szerint zenéjére Bruce Springsteen gyakorolta a legnagyobb hatást. Pályafutásának eddigi csúcspontja az 1992-es Robin Hood, a tolvajok fejedelme című film betétdala, az Everything I Do (I Do It for You), ami Oscar- és Golden Gobe-díj jelölést hozott a napokban a negyvenhetedik évét betöltő sztárnak, valamint tizenhat hétig vezette a brit slágerlistákat, ami addig senkinek nem sikerült.
A Szilaj, a vadvölgy paripája című DreamWorks animációs alkotás zenéjét Hans Zimmerrel közösen írták, de mivel a két zeneszerző egymástól távol élt, így kihangosíthatós telefonok segítségével komponálták meg a muzsikát. Legújabb albuma, a Room Service (Szobaszolgálat) is egyedülálló módon, huszonhat európai szállodában készült az elmúlt néhány évben: fellépéseinek üresjáratait kihasználva mindig felvett egy-két dalt az éppen aktuális hotelszobában.
A vegetáriánus dalszerző nem csupán a zene területén termékeny, másik szenvedélye a fotózás. A három Oscar-, két Golden Globe-, valamint Grammy-díj jelöltséggel is büszkélkedő Adams idén tavasszal megnyerte a német fotósok Lead Awards-díját. II. Erzsébetről készült fotói a kanadai postabélyegeken is forgalomba kerültek.
A sűrű kattintgatás eddig három fotós könyvet eredményezett: 1995-ben a Made in Canada, a Haven és a tavaly Calvin Klein közreműködésével megjelent American Woman fotóalbumokat. A könyvekből befolyt összegeket karitatív célra, a Kanadai Mellrák Alapítvány munkájára fordították. A jótékonykodó Adams több segélykoncertet adott például Pakisztánban, a súlyos földrengésben elpusztult iskolák újraépítése végett. De örömmel zenélt jordán, etióp gyerekek, palesztin menekültek, thaiföldi, Srí Lanka-i földrengések során megsérült emberek és falvak megmentéséért is.

(Forrás: Hetek)