Cikkek, írások - Tartalomjegyzék
Honlapom és saját arculatváltásom során (2008. február) nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy merre is fejlesszem tovább „az én drága Gitáriskolámat ☺” és ha a cél már kitűzésre került, akkor mely személyek, esetleg intézmények bevonásával. Ám ez a roppant méretűre duzzadt oktatási anyag eddig sem volt pusztán gitáriskola, ezt minden komolyabb gondolkodású látogató megsejtette, noha kezdetben kizárólag ilyen és ehhez hasonló szándékkal indult. Én személy szerint már a kezdetekkor tisztában voltam azzal, hogy csakis úgy lehet jó gitáriskolát írni, ha néha egyszerűen „nem foglalkozunk vele”.
Ebből következően a József Attilai gondolatot (Ars Poetica) gitárra vetítve így is felírhatjuk:
"Gitároktató vagyok, mit érdekelne engem a gitár maga?"
Ezt a poénnak látszó kijelentést én azóta is következetesen betartom: ha van rá lehetőség, akkor én adott napon vagy napszakban nem vagyok hajlandó gitárt a kezembe venni, helyette olvasok vagy tanulok. Ekkor vagyok képes eltávolodni a dologtól, nevezetesen a skálahegyektől olyannyira, hogy átlátván az egészet, meghatározzam további fejlődési irányait. Rengeteg dolgot képes vagyok ilyenkor megérteni. Gitáriskolám tehát noha nyers szakmát képvisel, ám mégis a Pénzes-féle személyiséggel ötvözve, amely azért tágabb lehetőségeket is sejtet.
Gitáriskolám eddig is bővült saját gyártmányú zenei, sőt filozófiai írásokkal; erről bővebben a Tisztelt Olvasó sok fejezetben olvashat, így nyilvánvaló, hogy nagyobb mennyiségű, immár külsőleges írás is behozható; már csak az a kérdés, hogy honnan és milyen szerzői jogi feltételekkel.
E célból a „nyakamba vettem” az Internetet és a böngészés során valóban sok zenei cikkre, írásra leltem főképp könnyűzenei portálokon, ám ezek fogalmazási stílusát többségében csapnivalónak, sokszor alpárinak, témáit pedig nagyobbrészt közhelynek és egyéb sületlen, azaz emészthetetlen zöldségnek értékeltem. Erről a jelenségről írta egyébként Frank Zappa a következőt:
"Most rock journalism is people who can't write, interviewing people who can't talk, for people who can't read."
A rock-újságírás legtöbbször az, amikor emberek, akik nem tudnak írni, olyan emberekkel készítenek riportokat, akik nem tudnak beszélni, olyan embereknek, akik nem tudnak olvasni.
http://www.brainyquote.com/quotes/authors/f/frank_zappa.html
Ez a nagyon szellemes megállapítás egyúttal be is vezeti a következő gondolatot: nekem Gitáriskolám felhasználásával lehetőségem van ezen negatív folyamat megfordítására, vagy legalábbis kritikai analízis alávételére. X. zenei magazint, Y. zenei portált olvasva ezt nekem mindenképpen meg kell tennem, hogy legalább egy alternatívája legyen a „gondolkodó” gitárközönségnek, akik úgy látom, hogy jelentős intellektuális bázist képviselnek…
Várok tehát a zenével tágabb értelmezésben foglalkozó cikkeket, írásokat, olyanokat, amelyek hangvételükben, stílusukban, tartalmi mélységükben hasonlóak a Pénzes-féle Gitáriskolában publikáltakhoz és amelyeknek szerzői jogi státuszuk teljességgel tisztázott.
Ehelyütt szeretném kiemelten hangsúlyozni a következőket:
a Pénzes-féle Gitáriskola ideológiai hovatartozástól és vallási felekezettől függetlenül publikál írásokat, noha a szerzőknek (és természetesen a Tisztelt Olvasóknak) lehetnek különböző ideológiai és vallási nézeteik. Ebben a minőségében tehát a zene egységesítő voltát hangsúlyozza, amelyre egyébként -a láthatóan teljes megosztottság helyett-, égető szüksége volna napjaink magyar társadalmának. A Pénzes-féle Gitáriskola tehát nem kíván állást foglalni egyetlen politikai és vallási kérdésben sem, ugyanakkor hajlandó különböző nézőpontú forrásokra támaszkodni, bár némelyik cikkben egyértelműen tetten érhető határozott etikai állásfoglalás is. Ezen állásfoglalási jogot a Pénzes-féle Gitáriskola a józan, általában objektivitásra törekvő állampolgári vélemény keretein belül fenntartja.
Ezúton köszönöm, hogy a Hetek című hetilap válaszolt megkeresésemre és az újság archívumát ingyenesen rendelkezésemre bocsátotta. (Az egyetlen kikötés a forrás megjelölése volt.) Óriási mennyiségű értékes anyag kerülhet majd így a Tisztelt Olvasó elé, amelyek közül a legértékesebbek a „sztárinterjúk”, amelyeket sajátokkal együtt a Beszélgetések című fejezetben fogok publikálni.
-
David Bowie - A rockkaméleon hatvanéves - "Helló emberiség! Érzitek, mire gondolok?"
-
Elvis Presley - A spirituális Elvis - Harminc éve halt meg a rock'n'roll királya
-
John Lennon és Jézus - A mondat, ami végigkísérte Lennon életét
-
Punk - Minden érték ellen - Apa kellett volna ezeknek a punkoknak
-
Rövid tudósítás a Hangfoglalásról avagy a kényszeresek klubja
-
The Cure: az emokultúra gyökerei - Rémálmok, rasszizmus, halál