Cikkek, írások - Tartalomjegyzék

 

Bevezetés

Tartalomjegyzék

 

Bevezetés

 

Honlapom és saját arculatváltásom során (2008. február) nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy merre is fejlesszem tovább „az én drága Gitáriskolámat ” és ha a cél már kitűzésre került, akkor mely személyek, esetleg intézmények bevonásával. Ám ez a roppant méretűre duzzadt oktatási anyag eddig sem volt pusztán gitáriskola, ezt minden komolyabb gondolkodású látogató megsejtette, noha kezdetben kizárólag ilyen és ehhez hasonló szándékkal indult. Én személy szerint már a kezdetekkor tisztában voltam azzal, hogy csakis úgy lehet jó gitáriskolát írni, ha néha egyszerűen „nem foglalkozunk vele”.

 

Ebből következően a József Attilai gondolatot (Ars Poetica) gitárra vetítve így is felírhatjuk:

 

"Gitároktató vagyok, mit érdekelne engem a gitár maga?"

 

Ezt a poénnak látszó kijelentést én azóta is következetesen betartom: ha van rá lehetőség, akkor én adott napon vagy napszakban nem vagyok hajlandó gitárt a kezembe venni, helyette olvasok vagy tanulok. Ekkor vagyok képes eltávolodni a dologtól, nevezetesen a skálahegyektől olyannyira, hogy átlátván az egészet, meghatározzam további fejlődési irányait. Rengeteg dolgot képes vagyok ilyenkor megérteni. Gitáriskolám tehát noha nyers szakmát képvisel, ám mégis a Pénzes-féle személyiséggel ötvözve, amely azért tágabb lehetőségeket is sejtet.

 

Gitáriskolám eddig is bővült saját gyártmányú zenei, sőt filozófiai írásokkal; erről bővebben a Tisztelt Olvasó sok fejezetben olvashat, így nyilvánvaló, hogy nagyobb mennyiségű, immár külsőleges írás is behozható; már csak az a kérdés, hogy honnan és milyen szerzői jogi feltételekkel.

 

E célból a „nyakamba vettem” az Internetet és a böngészés során valóban sok zenei cikkre, írásra leltem főképp könnyűzenei portálokon, ám ezek fogalmazási stílusát többségében csapnivalónak, sokszor alpárinak, témáit pedig nagyobbrészt közhelynek és egyéb sületlen, azaz emészthetetlen zöldségnek értékeltem. Erről a jelenségről írta egyébként Frank Zappa a következőt:

 

"Most rock journalism is people who can't write, interviewing people who can't talk, for people who can't read."

 

 A rock-újságírás legtöbbször az, amikor emberek, akik nem tudnak írni, olyan emberekkel készítenek riportokat, akik nem tudnak beszélni, olyan embereknek, akik nem tudnak olvasni.

 

http://www.brainyquote.com/quotes/authors/f/frank_zappa.html

 

Ez a nagyon szellemes megállapítás egyúttal be is vezeti a következő gondolatot: nekem Gitáriskolám felhasználásával lehetőségem van ezen negatív folyamat megfordítására, vagy legalábbis kritikai analízis alávételére. X. zenei magazint, Y. zenei portált olvasva ezt nekem mindenképpen meg kell tennem, hogy legalább egy alternatívája legyen a „gondolkodó” gitárközönségnek, akik úgy látom, hogy jelentős intellektuális bázist képviselnek…

 

IQ + LOVE = GUITAR

 

Várok tehát a zenével tágabb értelmezésben foglalkozó cikkeket, írásokat, olyanokat, amelyek hangvételükben, stílusukban, tartalmi mélységükben hasonlóak a Pénzes-féle Gitáriskolában publikáltakhoz és amelyeknek szerzői jogi státuszuk teljességgel tisztázott.

 

Ehelyütt szeretném kiemelten hangsúlyozni a következőket:

a Pénzes-féle Gitáriskola ideológiai hovatartozástól és vallási felekezettől függetlenül publikál írásokat, noha a szerzőknek (és természetesen a Tisztelt Olvasóknak) lehetnek különböző ideológiai és vallási nézeteik. Ebben a minőségében tehát a zene egységesítő voltát hangsúlyozza, amelyre egyébként -a láthatóan teljes megosztottság helyett-, égető szüksége volna napjaink magyar társadalmának. A Pénzes-féle Gitáriskola tehát nem kíván állást foglalni egyetlen politikai és vallási kérdésben sem, ugyanakkor hajlandó különböző nézőpontú forrásokra támaszkodni, bár némelyik cikkben egyértelműen tetten érhető határozott etikai állásfoglalás is. Ezen állásfoglalási jogot a Pénzes-féle Gitáriskola a józan, általában objektivitásra törekvő állampolgári vélemény keretein belül fenntartja.

 

Ezúton köszönöm, hogy a Hetek című hetilap válaszolt megkeresésemre és az újság archívumát ingyenesen rendelkezésemre bocsátotta. (Az egyetlen kikötés a forrás megjelölése volt.) Óriási mennyiségű értékes anyag kerülhet majd így a Tisztelt Olvasó elé, amelyek közül a legértékesebbek a „sztárinterjúk”, amelyeket sajátokkal együtt a Beszélgetések című fejezetben fogok publikálni.

 

Tartalomjegyzék

  1. Andrea Bocelli 50 éves - Aranytorkú előadó

  2. Aretha Franklin az évszázad énekese - Legyőzte a siker

  3. Bob Dylan ma: ahogy öregszik, úgy javul?

  4. Bobby McFerrin - A zene szolgálatában

  5. Bryan Adams - Rocksztár extrák nélkül

  6. Carlos Santana - A hatvanadikba ért a híres gitáros

  7. Chris Rea - Egy szenvedélyes úriember

  8. David Bowie - A rockkaméleon hatvanéves - "Helló emberiség! Érzitek, mire gondolok?"

  9. Deep Purple - Barockos heavy metal - a Deep Purple-sztori

  10. DJ-beszedők - Én-ek esőben: a kor sámánjai

  11. Edith Piaf - A kis veréb ámokfutása

  12. Elvis Presley - A spirituális Elvis - Harminc éve halt meg a rock'n'roll királya

  13. Emo - a nyafogó-kultúra

  14. Eric Clapton, a nagy túlélő - mindhalálig blues

  15. Freddie Mercury - Az első AIDS-es bálvány

  16. Gary Moore - Gitár a bőr alatt

  17. George Gerschwin zenéjével a csövezés ellen

  18. Iron Maiden - Meglepő fordulatok a fekete piacon

  19. James Brown - Zenészként óriás, férjként kész csapás volt

  20. Jean-Michel Jarre Budapesten - Tömegek karmestere

  21. John Lennon és Jézus - A mondat, ami végigkísérte Lennon életét

  22. Led Zeppelin - A mágikus rock úttörői

  23. Liszt Ferenc - "A koncert én vagyok!"

  24. Luciano Pavarotti - Az opera királya

  25. Mark Knopfler Budapesten - A szving szultánja

  26. Michael Jackson - Az álom vége

  27. Nu Metal - Brutális katarzis - Az elit ifjúság kedvence

  28. Punk - Minden érték ellen - Apa kellett volna ezeknek a punkoknak

  29. Pat Metheny - Akit a zenészek hallgatnak

  30. Paul Anka Budapesten - A jó dalokat nem lehet kidobni

  31. Ricky Martin apaszerepben - Családalapítás béranyával

  32. Rövid tudósítás a Hangfoglalásról avagy a kényszeresek klubja

  33. Slamesnek áll a világ

  34. Teniszkönyök és zenészujj

  35. The Cure: az emokultúra gyökerei - Rémálmok, rasszizmus, halál