A buzuki I.
Forrás - Source: en.wikipedia.org
Most pedig élvezzünk egy kis buzuki-alapú zenét:
A buzuki a lant-, és mandolinfélékhez tartozó, fémhúrokkal szerelt és pengetővel üzemelő, éppen ezért alapvetően szólózásra használt népi hangszer. Rendkívül hosszú nyaka láthatóan egyenletesen bundozott (és 24 bund, azaz 2 oktáv feletti!), ami azonnal egyértelművé teszi, hogy a hangszer az európai temperált hangrendszerhez tartozik, tehát alapkonstrukciója nem lehet idősebb 300 évesnél. Ellenben a hangszer teste viszonylag kicsi a nyakhoz képest, ebből azt a következtést tudjuk levonni, hogy hangzása a kis méretű rezonálótest miatt fémes és száraz. Valóban, ám egyúttal ez adja meg a buzuki jellegzetes hangzáskarakterét, amely sokszor képes felidézni az európai kultúrkörtől eltérő, azaz keleties zenei világot is.
Történetéről a magyar Wikipédián kellő részletességgel olvashatunk.
Míg a régi vágású buzuki csupán 6 húros volt, modern változata már 8, ám ezek különleges módon vannak elrendezve: éppen úgy, mint a 12 húros gitár esetében voltaképpen 4x2, nagyjából azonosan hangolt húrpárról beszélhetünk. Oka valószínűleg a viszonylag kis üregű rezonálótest miatt fellépő halk hangszerhangzás, amelyet húrkettőzéssel igyekeztek orvosolni. Manapság már sok buzukit látnak el hangszedővel is (pickup).
A 4x2 húr standard hangolása a klasszikus zeneelméleti jelölés szerint a következő:
cc'–ff'–aa–d'd'
Kis elméleti kotorászással észrevehetjük, hogy a buzuki üres húros hangjai a gitár 4 felső húrja (D4-G3-H2-E1), csupán 1 egészhanggal lejjebb. A 4x2 húr hangjainak elhelyezkedése a (majdnem teljes) temperált hangrendszerben, ahol a normál zenei A hang, azaz 440 Hz piros színnel van jelölve:
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8-(D8)
A konkrét zenei frekvenciák:
-
C3 - 130,812 Hz
-
C4 - 261,625 Hz
-
F3 - 174,614 Hz
-
F4 - 349,228 Hz
-
A3 - 220 Hz
-
D4 - 293,664 Hz
A húrok egymáshoz képesti hangközviszonyai...
C oktáv C'
F oktáv F'
A prím A
D prím D
...és a húrpárok egymáshoz képesti hangközviszonyai:
C kvart F nagyterc A kvart D
Kissé furcsa ez az alaphangolás egy szólóhangszer részéről, itt kell azonban megjegyeznünk, hogy léteznek alternatív buzuki-hangolások is.
Természetesen a saját fejlesztésű skálavariációs és rendszerező szoftver, az OSIRE éppúgy alkalmas a buzuki-skálák instant megjelenítésére. Bár a legtöbb modern buzuki több mint 24 bundos (27-28 bund körüli), véleményem szerint elég, ha az OSIRE adta alapértelmezett 24 bundos tükörképekkel dolgozunk. (Az OSIRE egyébként maximum 32 bundot tud megjeleníteni.) Itt azonban kompromisszumot kell kötnünk a húrpárok megjelenítésében, hiszen mivel azok csupán egymás prímjei vagy a 2 alsó húrpár esetében oktávjai, a technikai skálaszerkezetbe nem érdemes őket duplázva belevenni. Ezért elég csupán 4 hanggal foglalkoznunk:
C - F - A - D
OSIRE-kódolásban (a szöveg a programba egy az egyben bemásolható):
C3F3A3D4
A buzuki 4 üres húrja a Pénzes-féle tükörképen...
...valamint a zongora fehér billentyűi...
...azaz a törzshangok a buzukin (voltaképpen a teljes C-dúr skála):
A skálaszerkezetekben jártasak már látják, hogy az F és A hangok (amelyek tehát egyúttal üres húrok) között fellépő nagyterc hangolási különbség a technikai skálaszerkezetet mindig eggyel jobbra (→) fogja tolni; ez egyébként szólótechnikailag mindig problematikus mozzanat. Lehetett volna akár ott kvart is és akkor sokkal koherensebb skálaszerkezeteket kapunk, legalábbis gitáros tapasztalatainkból ezt szűrtük le, mindenesetre ez így alakult.
Érdekes megközelítés a hangolás C hangról való indítása. Ezáltal a zongora fehér billentyűs skáláit a buzuki üres húrjain is tudjuk indítani...
...észrevehetjük azonban a skálaszerkezet az A húron való folyamatos jobbra tolódását.
Pénzes László