A brácsa I.
Néhány gondolat Bartók brácsaversenyéről
Valójában a publikált hegedűskálák belső összefüggései tökéletesen lefedik a brácsa, más elnevezésekben alt-, vagy mélyhegedű zeneelméletét, skálarendszerét is. Itt és most főleg az OViRE népszerűsítésére dolgozom ki a brácsaskálákat és a hozzá tartozó alapszintű, Pénzes-féle módszertani megközelítéseket.
(Forrás: Riemann - Brockhaus lexikon)
A brácsa története nagyjából azonos a hegedűével. Alaphangolása a hegedűnél egy kvinttel van lejjebb, a csellónál pedig egy oktávval feljebb helyezkedik el. A 17. században még különböző méretekben építettek brácsákat, illetve létezett öthúros változata is. Nagyjából egy évszázaddal később fizikai méretei, főleg standard 44,5 cm-es korpuszhossza, illetve zenei funkciója, nagyobbrészt a zene középszólamainak vezetésében már véglegesnek mondható. Emiatt, valamint a hegedű növekvő népszerűsége miatt zenei szerepe egy kis ideig háttérbe is szorult. A brácsát újból a bécsi klasszikusok fedezik fel; például a vonósnégyes zenei formációban már sokszor kapott igényesebb feladatokat.
A brácsa üres húros hangjai: C - G - D - A, amelyek alapján könnyen felfedezhetjük a kvint alaphangolást. Ezen hangok a kottán belül...
...majd a teljes zenei hangtartományban (amelyben a klasszikus zeneelméleti és a modern, MIDI-elnevezés van egyesítve)...
C3 - G3 - D4 - A4
130,812 - 195,997 - 293,664 - 440 Hz
-
Szubkontra = A0-H0
-
Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1
-
Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2
-
Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3
-
Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4
-
Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5
-
Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6
-
Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7
-
Ötvonalas = C8
Brácsánkat a honlap alapján akár fülre is behangolhatjuk az Egyéb hangszerek hangolása fülre IV. - Brácsa című fejezetben leírtak szerint.
Valamint nézzük meg skálaszerkezeteket a Pénzes-féle tükörkép-módszerben 1 oktávon, az OViRE nevű komplex skálarendszerező és variációs szoftverrel felvázolva, amely során nemcsak az üres húrokat, hanem a törzshangokat, a zongora fehér billentyűit is le tudjuk olvasni...
...végül mindez 2 oktávon...
A tükörképen 1 oktávon belül 3 nevezetes pontot vehetünk észre:
-
kvartpont, balról az 1. pont az 5. virtuális érintő alatt,
-
kvintpont, balról az 2. pont a 7. virtuális érintő alatt,
-
oktávpont, balról az 3. pont a 12. virtuális érintő alatt.
Most jön a legkényesebb pont, hiszen brácsán nincsenek is érintők!
Illetve természetesen ott vannak azok, csak mint az említésre került: virtuálisak. A tükörkép összes hangja azonban a mély zenei hallás bevetése mellett azonosítható matematikailag is.
Erről a nagyon fontos eljárásról részletesen írtam a Hegedű II. - Temperált-e a temperált hegedű? című fejezetében. Kérem a Tisztelt Olvasót, hogy először nagyon alaposan olvassa el az említett részt!
Miután ezt megtettük, semmi más dolgunk nincs, mint közölni ugyanazt a táblázatot a brácsa standard menzurahosszával; ez 380 mm:
Egy gyors összefoglaló, a tábla tehát a standard brácsa menzurahosszából kiszámolja:
-
a temperált hangrendszer összes hangjának brácsán lévő pozícióját milliméterben,
-
a tiszta hangközű hangrendszer összes hangjának brácsán lévő pozícióját milliméterben,
-
a fenti 2 értéket összehasonlítja milliméterben és centben.
A táblázat nem számolja ki a húr rugalmassági tényezői és a fekvésmagasság miatt fellépő hangmagasság-változást. Összességében a brácsa esetében is kijelenthetjük, amint azt a hegedűnél már megállapítottuk:
A játékmenzura mindig rövidebb, mint a fent ismertetett elméleti menzura.
Néhány gondolat Bartók brácsaversenyéről
Hogy ki volt Bartók Béla?
Talán lesz egyszer annyi elszántságom, hogy 3-4 könyvet újból elolvasva megírom a már nagyon régóta tervezett Bartók-emlékfejezetet.
Az az igazság, hogy a világot egyre jobban nem érdekli Bartók személyisége és munkássága. Ennek lényegében egyetlen oka van: a világ annyira kommersz, annyira középszerű, hogy képtelen elviselni, ha ezt a kongó szellemi sötétséget a zenei zsenialitás és az emberség bevilágítja. Bartókról azért nyilatkozom ilyen patetikusan, egyrészt mert valóban így érzem, másrészről Bartók annyira félreértett még mostanában is, ahogy csak a debreceni gyorsvonat indulhat el tévedésből a Balaton felé.
"Bartók érthetetlen kakofónia..." - hangzik az első vádpont. A vádló csakis olyan valaki lehet, aki soha nem figyelt a zene tartalmára, még Vivaldi szintjén sem. Ha jobban belegondolunk, a legtöbb zenehallgató ilyen és ehhez idomul napjaink könnyűzenei hanglemezkiadása is. Valóban, Bartók zenéje nehéz, nemcsak formailag, hanem tartalmilag is. Aki viszont egyszer ezt megérti, azaz aki egyszer megtanul "a hangok mögé pillantani", az többé már nem akar tartalmatlan lötty-zenét hallgatni. S éppen Bartók volt az, aki élete végén zenéjének nehéz formavilágával kapcsolatban kijelentette: "Én be fogom bizonyítani a világnak, hogy tonálisan gondolkodom a zenéről."
Ki volt Bartók?
Ő felvette magyarságának ráeső sorsát és saját (nem fizetett) szabadidejéből nyaranként a magyar népdalt kutatta, majd minden külső segítség nélkül az összegyűjtött anyagot katalogizálta. Bartók tehát magyar volt és nem magyarkodó. Az utóbbiakat mostanában mindenféle huszáros gyászjelmezben sokat és sokszor láthatunk; közös jellemzőjük, hogy egyéni haszonlesésükön és ehhez fűződő demagóg csinadrattáikon kívül semmit sem tesznek magyarságukért.
Ki volt Bartók?
Hát, én ilyen gerinces emberrel még nem találkoztam. Bartók volt az aki, tudta, hogy ha kitör a 2. világháború, abba bele fog pusztulni ("Engem a háború meg fog ölni".) Valójában nem volt oka Amerikába emigrálni, ha csak nem az, hogy nem volt hajlandó egy levegőt szívni a fasiszta pribékekkel. Tudta, hogy bele fog halni, mégis ment. Nagyon kevesen képesek erre manapság, az ellenkezőjére annál inkább. Én személy szerint egyetlen ilyen esetről tudok mostanában: Schiff András kitűnő zongoraművész...
Forrás - Source: www.bach-cantatas.com
...szintén elhagyta Salzburgot (és vele Ausztriát) a félfasiszta Haider hatalomra kerülésekor. Mindennek fényében miről szól Bartók brácsaversenye, legutolsó, már posthumus műve?
(Én) folytatjuk...☺
Pénzes László