HÍREK
LEGUTÓBBI MÓDOSÍTÁSOK TÁMOGASD A SULIT! ZENÉS
BEMUTATKOZÁS ELKEZDEM
MOST! OSIRE
ÁTTÖRÉS A TECHNIKÁBAN

Blog

 

2016.08.22.

Vigyázat Magyarország! A migránsok vonaton érkeznek, ráadásul táncolva!

2016.01.21.

Elhunyt Lemmy, a Motorhead frontembere

 

Elhunyt Lemmy, a Motorhead frontembere. A hivatalos hírek szerint rák végzett vele, a diagnózis után éppen 2 nappal. Ugye nem gondolják komolyan, hogy ezt el is kell hinnünk, amikor egy egyszerű, triplaadagos csernobili sugárfertőzés agóniája hetekig is eltart? A hír nyilvánvalóan része az "elnyűhetetlen tököslegény" című angol marketingstratégiának, amely szerint a bőrzekés keményfiúk egyszer csak összeesnek, de nem hajlandók párnát között agonizálni. Ezek a tököslegények valójában sohasem voltak kemények, legfeljebb durvák. Az a tökös, aki le tud futni 400 métert és már látjuk: aki nem hal bele 70. életévébe, mert egész életében törődött az egészségével. Szóval, már csak egyetlen kérdés maradt:

 

Lemmy vagy nem Lemmy, ez itt a kérdés.

 

2015.04.14.

 

No de milyenek a norvég celebek?

 

Lázár János bácsi, a nagy nemzeti rókavadász, igazság-, és pénzosztó terminátor nagy bánatára most ezt nézzük meg!

 

Nos, magyar celebekből sokféle létezik, tehát nem mondhatjuk, hogy mindegyiknek kilóg a kapanyél a szájából, de azért az átlag színvonal -hála a kereskedelmi csatornák komoly, népművelő tevékenységének-, jellegzetesen balkáni.

Nem nehéz ezt túlszárnyalni, bár szerintem a 2 norvég favorit még a műveltebbeket is viking lendülettel veri kenterbe. Voltaképpen 1 testvérpárról beszélünk, akik inkább humoristaként működnek, bár kiváló zenészek, több hangszeren játszanak, nevük: Ylvis (ejtsd ülvis). Norvég szüleik sokáig Afrikában éltek, ezért ott gyerekeskedtek, ebből következően nagyjából 5-6 nyelven anyanyelvi szinten beszélnek (köztük egy afrikait is), további kb. 10 nyelven pedig mesterien halandzsáznak össze-vissza. Ha rákattintunk a linkre (Ylvis - languages (definitely no subs)), nyelvtudásuk bizonyítékaként egy nagyon vicces videót láthatunk.

 

Mindez már elégséges lenne az abszolút 1. helyhez, ám kizárólag ezért nem említettem meg volna őket. Nemrégiben volt egy svéd dalfesztivál, amelyen Norvégiát ők képviselték. Daluk átlagosnak indult, nem is ragadott meg igazán, azonban a dal közepe táján a hangulat bedurvult, mert megjelent egy gospel-kórus (3. perc után), amelynek énekszólamát és replikáit a zeneszerző Ylvis-testvérek olyan mesterien kezelték, amilyet én még Magyarországon soha nem láttam, csakis az (ausztrál) korai Hillsongban. Szóval, a srácok nem csak bolondozni, de még zenélni is tudnak. Talán mégis igaz Horváth András aranyigazsága: "Ria, ria, Norvégia!"

2014.01.26.

Önhöz fordulok kedves választópolgár!
Ha Ön most rám szavaz, akkor ígérem, hogy én a kiscsoportból jobban elvezetem az országot, mint a felnőttek a nagycsoportból! Szavazzon Jene Dorottyára!

 

 

2013.11.03.

Vasárnap szobrot avattak Horthy Miklósnak. Egyetértek vele, ha a szobrot a Dachau-i koncentrációs tábor levágott hajak raktárának vagy a kivert aranyfogak trezorja mellé helyezik-, egyúttal javaslom, hogy állítsák mellé korunk egyik legmeghatározóbb alakjának szobrát is (aki gyakorlatilag 55 millió ember -egész Franciaország-, haláláért felelős):

 

 

Innen már csak 1 lépés, hogy rendeletileg "Sieg Heil!" felkiáltással kell köszönnünk egymásnak. Ám ez csak formaság. Közülük sokan már most is szívükben hordozzák az eszmét.

 

2013.11.01.

Kovács Ákos 12 milliót kapott 220 db rádiószignál elkészítéséért az MTVA-tól. Ráadásul az atlatszo.hu portálnak pereskednie kellett ezen információ megszerzéséért egy közintézménnyel.

 

Igazán nem irígységből mondom, de Ákos ekkora zenei zseni vagy a rendszer ennyire rohadt? Bocsánat, nem én mondom, hanem Hamlet:

 

"Something is rotten in the state of Denmark."

 

A nagy, füstölgő magyarkodás közepette ugye hogy már nem ismerjük a Háry Jánost, a Székelyfonót (hoppá, éppen az eszement, nagy székelymenetelés után vagyunk; mondom SZÉKELYfonó, vagy mondok még egyet, Bartók: Este a SZÉKELYeknél), valamint Bartók egyéb, szintén a magyar népzene által ihletett dalait, amelyeket legalább az egész világon ismernek. Aki olvasott Bartók-életrajzot, tudja, hogy mennyire mélyen dolgozott benne a magyar népzene és ő aztán -nem úgy, mint ezek a kacagányos, lúdtalpas döbrögik-, nyaranként a saját vakációidejéből elvéve útra is kelt, hogy népdalt gyűjtsön. De nem, nekünk Kodály, Bartók, Erkel megkérdőjelezhetetlenül tiszta szellemisége helyett Kovács Ákos zenéje kell, még pedig közpénzből. Ez Magyarország 2013-ban.

 

2013.03.22.

Hála Istennek, már semmi közöm ahhoz az önkormányzathoz, amelyik az elmúlt évben 100%-kal emelte meg a kommunális adót (2012.01.30-as blogbejegyzés). Amikor viszont miniszterelnökünk bejelentette, hogy az állam átvállalja a hozzá hasonló önkormányzatok teljes adósságállományát, kiváncsi lettem, hogy miképpen fog ez megjelenni a 100%-kal megemelt kommunális adóban. Ismerősöm éppen most kapta meg a csekket, amely erre az évre is ugyanannyi összegről szól...

Szóval, ennyit a hős magyar patriotizmusról, Trianon elestéről, néptáncházasdiról, néphagyományőrzésről, nyekergő paraszthegedűről, hamiskás citeráról, no meg a gonosz multiról, mert az egyik magyar ember világszínvonalon képes megsarcolni a másik magyar embert nemcsak 100%-os kommunális adóval, hanem világrekord-döntögető 27% ÁFÁ-val, 440 forintos benzinnel, meg a híres 10%-os áramdíjcsökkentéssel, amely áramdíjnak egyébként is a 3/4-e állami adó.

Honfitársaim, magyar tesvérek itthon és külföldön! Aki ismeri a számokat, számoljon már ennek utána!

 

2012.09.29.

A hegedűs és hegedűje

Nemrégiben Brahms híres hegedűversenyét néztem meg valamelyik csatornán. Az előadás kiválóan sikerült éppúgy zenei, mint filmes szempontból. A hegedűs tökéletes egységben állt a hangszerével, a zenén felül ennek voltak egyéb látható jelei is, például a hegedűs kissé verejtékezett és izzadtsága ráfolyt a hangszerére. Mindemellett hegedűjét teljesen a nyaka alá szorította, amely egy idő után számomra úgy tűnt, mintha onnan nőtt volna ki. Hirtelen ledöbbentem: ez a zenész oly tökéletes egységben állt hangszerével, hogy azokban a művészileg szent pillanatokban teljesen egy volt vele. Egyszerűen nem volt külön hegedűs és külön hangszere. Sóvár irigységgel kérdeztem és kérdezem azóta folyamatosan magamtól: ”Hát mikor voltam és mikor leszek én ilyen egységben választott hangszeremmel?”

 

Interjú a "nagy gitárossal"

Mostanában egyre szaporodnak a gitárral foglalkozó nyomtatott vagy internetes újságok. Én üdvözlöm ezt a létszámnövekedést, mert színesíti a szakma piaci “portfólióját”, illetve egy újság szakmai értéke mindig a többi hasonlóval szemben válik igazán láthatóvá és mérhetővé. Ezen újságok egyik jelentős húzóága a “nagy gitárossal” készült interjú, amely során a megkérdezett beszél gyermekkoráról, gitáros tanulmányairól, kedvenc erősítőjéről, effektjéről (amiben természetesen legtöbbször tettenérhető egy kis fizetett reklám is), illetve további terveiről.

Az igazság azonban az, hogy én a magam részéről sohasem találkoztam olyan elsöprően jól sikerült interjúval, amelynek szavaira, tanulságaira évekkel később is emlékeznék (avagy az interjú olyan ütősre sikerült, hogy utána a fél ország gitárt ragadott).

Gyakran a kérdező sincs a helyzet magaslatán, hát még a nagy gitáros, aki egész életében olyannyira nem csinált mást, mint gitározást, hogy szinte még beszélni is elfelejtett. Ez tehát összességében messze nem elég, mert ahogy József Attila fogalmazta (Ars poetica):

 

"Költő vagyok - mit érdekelne
engem a költészet maga?"

 

Milyen tanulság vonható le például Petrucci manhattani előéletéből vagy napi X órás gyakorlási idejéből? Talán csakis az, hogy mi rossz helyre születtünk és hogy szülei elég gazdagok voltak napi X órás gyakorlóidejének anyagi finanszírozásához. S ha eltekintünk a “nagy név” körüli idétlen felhajtástól, ezért nem igazán érdemes interjúkat készíteni, illetve azok inkább a bulvárba valók.

 

Pontosan erre mondta Frank Zappa:

 

Most rock journalism is people who can't write interviewing people who can't talk for people who can't read.

 

A rock újságrás legtöbbje az, amikor írni nem tudó emberek készítenek riportot beszélni nem tudó emberekkel, azok számára, akik nem tudnak olvasni.

 

2012.09.18.

Sokan kérdezték már, hogy minek ennyi skála a honlapokra?

1. Én addig fogok publikálni, amíg lesz mondanivalóm; ez egy szakmai szempont.

2. A teljes skálás fejezetek mindegyikében 103 db skálakép van. Ez például a basszusgitáros honlap mostanában publikált 24 fejezete esetében 103 x 24 = 2472 db "basszusgitar_" képelnevezést jelent. Nincs az a keresőmotor, amelyik ennek hosszabb távon ellent tudna állni; ez tehát egy marketing szempont.

3. Igen tudom, a Google nem szereti ezt és ilyen esetekben hátrébb rangsorol. Azonban meggyőződésem, hogy a Google keresője okos és tartalomközpontú monumentalitással (tehát nem idétlen, keresőszavas szószaporítással, például gitár, gitár, gitár, stb.) legyőzhető.

4. Egyébként múltkor kerestem egy DVD-t Adolf Eichmannról (aki köztudottan egy rohadt náci volt). Hát mit dobott ki a Google elsőnek? Deichmann cipő! No, ennyit a Google intelligenciájáról! Próbáljuk ki a keresést!

2012.03.24.
Nagyon vicces volt, amikor a Facebook letiltotta Nátán fiam feltöltött videóját, mondván, hogy az szerzői jogvédett. Ráadásul arra sem volt képes, hogy CET-időt adjon meg az értesítő emilben; 11.AM-et signózott, holott én 20h körül töltöttem fel. Azaz a Facebook szerinti helyi idővel számolt. Hát ilyen programozók ülnek az óceán túloldalán. Gondolom Windowson nyomják...

 

2012.02.05.

Évértékelő beszéd

A csúcson mindig rózsaszínű a jövő és hatalmasak a távlatok: minden perspektívát belátunk. Csak a tömegeket nem látjuk, akik a völgyben maradtak. Apropó, ők azok, akik a 2012. évi adójóváírás eltörlése miatt 20000 forinttal kevesebbet visznek haza. Apropó, azt hiszem ezzel ők is tisztában vannak.

 

2012.01.30.

Az Inárcsi Hírmondó című havilapból értesültem arról, hogy a helyi önkormányzat az évi 6000 forintos kommunális adót 12000 forintra emeli. Az emelés nem probléma, ilyeneket mostanában már a Fidesztől megszokhattunk. Persze ezt egészen addig lehet művelni, amíg az emberek végül fel nem lázadnak és le nem tépik a felelősök fejét (arról ne legyenek kétségeink, hogy adott gőznyomás esetén így fognak tenni, mert ez egy "szabadságharcos nemzet"). A lap véleménye szerint az emelés szerénynek mondható (sic!) a maximálisan kiszabható 17000 forinthoz képest.

 

Nos, lássuk a tényeket!

Az emelés 100 %-os, tehát a "szerény" jelző voltaképpen az ellenkezőjét jelenti: brutális. Az önkormányzati vélemény azt sugallja, végeredményben örülhetünk annak, hogy legalább nem volt 135%-os! (Mert ha 6000-et 17000-re emelem, akkor az 135%-os emelés.)

Ez a fajta kommunikáció az iskolában kezdődik, ahol a (vesztes) Pistike rosszjegyek hazahozatalakor azt vágja a (szintén vesztes) szüleihez: "örüljetek legalább, hogy nem buktam meg!" Igazából a politikai mellébeszélésben éri el a tetőpontját: ahelyett, hogy őszintén szólítaná meg az embert, össze-vissza kotorássza a fogalmakat, aminek eredményeképpen Hófehérkéról kiderül, hogy kukija van, Kuka pedig egy szószátyár szoknyavadász lesz. Ám egy nem őszinte (hazug?) ember nem tudja az embereket őszintén megszólítani. Valójában mindenfajta mellébeszéléshez kiválóan ért, ehhez nem. Nos, erre neveljük gyerekeinket?

 

2012.01.14.

Ezúton jelzem a Baross utcai GRoby közért biztonsági őrének, hogy a hónom alá csapott Hit kekszet (amit egyébiránt ott gyakran vásárolok), nem volt szándékomban ellopni, MERT AKKOR NEM ÁLLOK SORBA VELE, MAGA TÖKFEJ!

 

2011.09.01.

ELMŰ-ÉMÁSZ plakátpályázat: Te miből nyersz energiát?

 

Én a zsemléből. (Laci)

 

2011.06.10.

Nagyon egyszerű, internetes pénzkeresési módszer!

A napokban ezt az e-mailt kaptam:

 

"Kedves Címzett!

Itt küldöm, amit ígértem: néhány hónapja egy kedves ismerősöm mutatott egy weboldalt, ahol egy nagyon egyszerű, internetes pénzkeresési módszert írtak le. Kipróbáltuk együtt, és valóban működik. Elég gyorsan nagyon szép összegeket lehet összeszedni ezzel a módszerrel. Mi mostanában heti 800 - 1200 EUR-t is megkeresünk vele. Ez több mint 1 millió forint egy hónapban. Olvasd végig és használd: www.x.com. A módszer nem mindig könnyű, de nagyon egyszerű és jövedelmező! Próbáld ki, gyakorolj, és keress vele te is sok pénzt.

www.x.com.

Üdvözlettel: Zsuzsa"

 

Persze nem ismerem Közvetlenke Zsuzsát és nem kértem soha ilyen jellegű tájékoztatást. A manipuláció 2 szálon fut:

• a kisember lustaságára és pénzéhségére épít (gyors pénzkereseti lehetőség minimális befektetéssel; ilyen a világon a bűnözésen kívül nem létezik),

• a közvetlen hangvétel pedig a gyanút igyekszik eloszlatni (hiszen mi mindig is ismertük egymást, tehát nyugodtan megbízhatsz bennem...)

A legelső kérdésem:

 

Ki az az idióta, aki azzal gyengíti pénzkereseti esélyeit, hogy a világba kürtöli saját, holtbiztos módszerét?

 

Bár vannak ilyenek szép számmal Magyarországon (ők a hencegő ...fejek), ám itt pontosan az ellenkező oldalról fújhat a szél. Mivel a linkelt oldal online kaszinókra mutat, ezért joggal élhetünk a gyanúperrel, hogy éppen ők próbálnak minket szerencsejátékra rávenni. A szerencsejátékban azonban -a pókert nem tartom annak-, hosszú távon mindig a kaszinó nyer, ez így van matematikailag kiszámolva. (Én ismertem matematikust, aki kaszinóban dolgozott és nem krupiéként...) Nyugodjunk meg, a kaszinó sohasem fog belemenni olyan szerencsejátékba, amivel hosszabb távon nem nyerhet. S az sem véletlen, hogy minden országban állami monopólium az egyik legnagyobb szerencsejáték, a lottó és a totó.

 

Tanulságok

Csakis a fatalista kisember számára létezik gyors meggazdagodási lehetőség és nekik is csak erőbefektetés nélkül. Ennek egyetlen legális eszköze csakis a lottó lehet. A fatalistát azonban hosszabb távon tönkre fogja tenni a hirtelen jött sok pénz, mert nem tud mit kezdeni vele. Aki viszont ésszel és munkával építette fel millióit, az meg is fogja tudni tartani.

 

2011.06.03.

Tiltakozás a nyári időszámítás ellen

A cím már bevezeti a témát és a felháborodástól dúsult alaphangulatot. Legelső kérdésem közgazdasági természetű és a témát a továbbiakban is inkább közgazdaságilag közelítjük meg.

 

Szóval, ha mi magyarok vagyunk Európa egyik, legtöbb adót fizető nemzete, akkor miért mi vagyunk egyúttal az egyik legnagyobb adósok is?

 

Erre a feloldhatatlan paradoxonra ember nem tudja a korrekt választ. A másikra való ujjal mutogatás tehát pontosan itt kezdődik, bár ez a válasz tekintve lényegtelen, hiszen csupán egy bizonyos: a pénzt vagy ellopták vagy rosszul gazdálkodtak vele, miközben -és ez nagyon fontos!-, az ellenkezőjét hazudták.

 

Nos, ezzel az érveléssel be is vezettük a nyári időszámítás körüli problematikát, illetve az erre kihegyezett kormányzati kommunikációt, amelyben szintúgy jócskán akad romantikus, nyáresti füllentés. Hiszen könnyű az embereket úgy befolyásolni, hogy a dolgoknak csak a jó oldala van kihangsúlyozva.

A nyári időszámítás kérdésében az évek óta hangoztatott slejfniszöveg az, hogy hazánk az átállással 1 napi országos energiafogyasztást takarít meg. Ezt minden évben többször elmondják, hogy mindenki jól megjegyezze, ez már önmagában is gyanús.

A közgazdaság azonban nemcsak a dolgok jó oldala, hiszen már a könyvelők is tudják, hogy ami az egyik oldalon bevételként jelentkezik, az a másik oldalon hiányként (kiadásként). Ezt az elvet nevezik kettős könyvvitelnek, sőt kormányzati szinten szintén így történik a könyvelés.

Nos tehát, alkalmunk volt megismerni a hivatalos "nyerő" álláspontot, de mit veszít az ország az átállással?

 

A veszteségről sajnos nincsenek konkrét adataim, de annyi bizonyos, hogy jócskán vannak. Egyetlen közgazdasági adattal rendelkezem: a Honda Motorsnál egyetlen óra leállás 15.000 dollárba kerül. Ha állami vállalatok szolgáltatásai (például MÁV és ez csak egy a sok között) 1 órára leállnak (már pedig így tesznek), akkor az ugyanolyan pénzügyi veszteséget fog okozni a költségvetésben, még akkor is, ha az éjjel következik be. A veszteségek költségeit tehát illene először kiszámolni, majd levonni az 1 napi országos fogyasztás szerzett többletéből. Egyébként szerintem milliárdokról van, de legalábbis százmilliókról.

 

Most pedig tegyük fel a legfontosabb kérdést:

 

Mit veszítünk mi állampolgárok az átállással?

 

Nem tudom, tudatosult-e már a Tisztelt Olvasóban az a tény, hogy a nyári időszámítás mindig hétvégén kerül bevezetésre, tehát az átállás nem mondjuk hétfő 16 óráról 17 órára történik, hanem vasárnap éjjel 2 és 3 óra között?

Az előbbi esetben 1 órával hamarabb fejeződne be az átlagos munkaidő, míg az utóbbi esetben a mi pihenőidőnkből van elvéve 1 óra!

 

Igen, elvesznek 1 órát a pihenőidőnkből.

 

Nem az életemből, mert az nem időfüggő a dolog kronológiai értelmében, hiszen életem nem függ az idő mérésétől, pusztán a pihenőidőm, az viszont nagyon. S a vitatott 1 órát csak ősszel adják vissza.

 

Közgazdászok gyakran számolnak összesítve, például: ezen a nyáron 200.000 turista átlagosan 1.400.000 hoteléjszakát töltött a Balatonnál. Ez arra jó, hogy nagyjából belőjék a bruttó bevételt, mert ha 1 éjszaka átlagosan 15 euróba kerül, akkor a bevétel 21.000.000 EUR körüli lesz.

Nos tehát, most azt számoljuk ki, hogy a gazdaságosság látszatát keltve mennyi pihenőidőt vesznek el az állampolgárok életéből.

Számoljunk 10.000.000 magyarral. Ez 10.000.000 óra pihenőidő-elvonást jelent, ami napra átváltva 416.666,6 nap, évre pedig 1141,5 év kerekítve.

 

A nyári időszámítás tehát 10.000.000 magyarnak összesen 1141,5 év pihenőidő-elvonást okoz.

 

Természetesen ezt kormányzati szinten is jól tudják, nem véletlenül nincs végrehajtva az átállás munkaidőben, hiszen "inkább az emberek pihenéséből vegyünk el, semmint az adóbevételekből, illetve a megtermelt munkából".

 

2011.01.05.

2011 - Liszt-év

 

 

"Magyarország mindenképpen elszomorít, úgy tűnik, a teljes megsemmisülés felé tart. A közigazgatásban mindennapos a lopás, ehhez járul a nagyzási hóbort - németül tilos egyetlen szót is szólni. Az élet iszonyúan drága; polgárság nincs, csupán felfuvalkodott és műveletlen nemesség. A zenei viszonyok éppilyen elszomorítóak. Apám mindentől, mindenfajta működéstől el van zárva, voltaképpen egészen idegen ott."

 

Részlet Cosima Wagner naplójából egy rövid, Pesten tett látogatáskor, a dátum: 1875. március 10. (Gondolat - 1983)

 

Cosima Richard Wagner második felesége és egyúttal a nagy Liszt Ferenc lánya volt. A fenti Apám utalás tehát reá vonatkozik. Ennyit tehát a magyarok ápolgatta Liszt-mítoszról, illetve a 130 évvel ezelőtti közerkölcsi állapotokról. Annyira jó, hogy azóta oly sok minden megváltozott!

 

2010.12.30.

Üzenet az antiszemitáknak

"Nálunk az antiszemitizmus... magába foglalja a nemzeti nyomorúság, a hanyatlás, az elszegényedés, a rossz igazságszolgáltatás, az ügyetlen közszolgáltatások miatti fájdalmat, általános elégedetlenséget és keserűséget. Mivel nem üthetik Tiszát (P.L. megjegyzése: Tisza Kálmán akkori miniszterelnököt), verik a zsidókat."

 

Egy politikai kommentátor 1884-ben

 

Figyelem! Ha bárki bármilyen párhuzamot vél felfedezni a 127 évvel ezelőtti és a mai magyar közállapotokat illetően, az kizárólag saját, túlcsapongó fantáziájának terméke!

 

Egyébként ne hallgassuk el, hogy a "második legnagyobb magyar", Kossuth Lajos az antiszemitizmust a nemzet szégyenének nevezte. Remélem, hogy ezen történelmi tényt, azaz konkrétan Kossuth emigrációs levelezését is olvasgatják néha az antiszemiták (már amelyik tud közülük olvasni)...

 

2010.11.24.

Művészdiploma

Teljesen egyértelmű, hogy a művészeti jellegű emberi tevékenység minőségi szintjeit nem egy diploma minősíti, hanem a közönség, azaz nem a diploma kiáltja ki tulajdonosát művésznek, hanem a nagyérdemű, tágabb értelemben az utókor. Aki ebben egy csipetnyit is kételkedik, az nézze meg, hogy friss művészdiplomája mennyit ér a piacon, az pedig azonnal be is árazza egy olyan szintre, amely után senkinek sem lesznek további kétségei.

Hivatkozni persze sokszor lehet rá, sőt jól mutat az önéletrajzban, de az igazán tehetséges emberek elboldogulnak nélküle is. Ezzel természetesen nem diplomaellenességet hirdetek, mert sok meghatározó egyéniség tanít ma a felsőoktatásban, akiknek szakmai-pedagógiai tapasztalatára igenis nagy szükség van, ellenben a papírellenesség híve vagyok, mert túl sok a rá való, üres hivatkozás, főként a kétségbeesett közepes tehetségektől. Ez egyébként sokszor hordoz magával nem kevés művészieskedést is. Sok zenész nagy betege ennek a ragálynak, pedig gyógyírja nagyon egyszerű: tessék akkora zenét komponálni, amekkorát Mozart írt, hogy belerendüljön a világ!

 

Ehhez adok 12 darab hangot, a temperált hangrendszer hangkészletét, nem többet, mert Mozartnak is ennyi állt rendelkezésére:

 

 

Tehát a cél olyan zene megkomponálása vagy ha ez nem megy, legalább világszínvonalú lejátszása, amelyről a világörökség részeként majd 200 év múlva is beszélni fognak.

Jó, most nézzünk rá a művészdiplománkra és kezdjük el a komponálást!

 

Nem később! A világ itt és most várja a zseniket és művészetüket!