HÍREK
LEGUTÓBBI MÓDOSÍTÁSOK TÁMOGASD A SULIT! ZENÉS
BEMUTATKOZÁS ELKEZDEM
MOST! OSIRE
ÁTTÖRÉS A TECHNIKÁBAN

Beszélgetések

Giora Feidman - Távol a gyökerektől - Kiss Tünde, Zsurkán Mariann

 

A világ egyik legnagyszerűbb klarinétosaként is számon tartott Feidman évtizedek óta játssza és népszerűsíti a klezmermuzsikát, de az ő klarinétszólóit hallhattuk a Schindler listája című film Oscar-díjas zenéjében is. Június utolsó hétvégéjén a Hősök terén lépett fel, ezt megelőzően pedig egy Budapesten alkotó festőművész barátja tárlatán rögtönzött zenei aláfestést.

 

 

A klezmert „zsidó soul”-nak is nevezik. Eredete a bibliai időkbe nyúlik vissza, amelyet az is igazol, hogy a klezmer és a zsoltár szavak egy szótőből fakadnak. A jeruzsálemi Templom i. sz. 70-ben történt lerombolása azonban nemcsak a léviták zenei szolgálatának vetett véget, sok rabbi is elidegenedett a hangszeres zenétől. Nem csökkent viszont a zene szerepe például az esküvőkön. A klezmer hagyományosan a kelet-európai gyökerű, jiddis nyelvű zsidóság hangszeres tánczenéje. A kelet-európai zsidók körében egyes ünnepek alkalmával, valamint a lengyel, orosz és moldvai urak többnapos lakodalmain szívesen látott együttesek voltak a klezmer-zenekarok. Mindenféle – zsidó és nem zsidó eredetű – dalokat játszottak a frivol tánczenétől az elégikus dalokig. Az elmúlt évtizedekben világszerte hódít a klezmer és Magyarországon is népszerű együttesek alakultak.

 

Miként tud túllépni egy zenei irányzat az eredeti közegén – például véve a klezmert?

Nem értek egyet azzal, hogy a klezmer csak a zsidó embereknek való. A klezmer kifejezés két héber szóból tevődik össze, annyit jelent: hangszeres dal. A testünk is egy hangszer, s a hangunk eszköz a kifejezésre. Ez is zene. Mindenki a természet adta képességeivel fejezi ki magát. Akinek jó hangja van, az énekel, de hogy mit énekel, az nem feltétlenül függ a származásától. S attól, hogy én zsidó dallamot játszom, a közönség még nem érzi magát zsidónak. A lényeg, hogy a zene által egy közösségbe kerülünk – az előadó és a közönség. A klezmer pedig nem csupán zene, hanem egyfajta csatorna, amin keresztül a zsidóság be tud kerülni a világ vérkeringésébe. A zenét nem lehet korlátok közé kényszeríteni, értelmetlen is volna. És én is mint zenész, az emberiség nagy családjának vagyok tagja elsődlegesen, és ebben a minőségemben vagyok zsidó vagy zenész.

Mennyiben más a közönség Európában, Amerikában vagy másutt?

Nincs különbség, nincs jobb vagy rosszabb hallgatóság, mert nem a helyszín a fontos. Úgy tapasztalom, még a popvilágban is szívesen látnak, és örömmel fogadják a klezmert is. Bár jómagam a színpadon állok, de a közönség soraihoz akarok közel kerülni. Mielőtt színpadra lépek, azért imádkozom, hogy a közönséggel közösségbe is kerüljek. Számomra egy koncert a lelkek nagy találkozása, ahonnan már nem ugyanaz az ember megy haza, mint aki előtte volt. És ezt a zene teszi. Nekem hihetetlenül jó tanáraim voltak, akik megtanították, hogy zenészként milyen szerepem legyen a társadalomban: a lelkek szolgálatába kell állnom és közvetítenem kell.

Ön mit szeretne megosztani a zenéjével?

Spirituális táplálékot. Egy zene hallgatása csatorna, ami által beléphetünk egy szellemi dimenzióba. Minden vallásnak szüksége van a zenére, hogy megkapja a spirituális tartalmat és minden vallás egyben spirituális táplálékforrás. A zene pedig már önmagában is lehet vallás. Lényegesnek látom, hogy részesei legyünk a spirituális energia-körforgásnak.

De mi a forrása ennek az energiának?

A világegyetem.

Önt a klarinétzene koronázatlan királyának is tartják. Mindent el tud mondani a hangszerével, amit üzenni akar, vagy az üzenet dönti el, hogy mivel lehet előadni?

Egy hangszer önmagában nem képes mindent tolmácsolni. De a klarinét számomra a lelkem mikrofonja. A kommunikáció egyik eredeti útja a zene s idetartozik a dal, a tánc is. Nézzék meg a futballt: még ott is táncolnak és énekelnek.

Mi zajlik le önben, amikor komponál vagy improvizál?

A zeneszerzés csodálatos dolog, csak előveszem a hangszert, és máris egy másik dimenzióban vagyok, s a célom adni. De a tehetség vagy adottság önmagában nem elég, a gyakorolás és a képzettség elengedhetetlen. Mindenki felelős azért, hogy a benne lévő adottsággal mit tesz. A gyerekeimnek, unokáimnak is mindig ezt mondtam.

Mi a véleménye a fiatalokról? Mennyire lehet tanítani őket?

A fiatalok nagy elánnal vetik bele magukat a zenélésbe, de valami folytán, ki tudja, miért, abbahagyják. Hogy ez a motiváció vagy a kitartás hiánya, nem tudom. A feleségem mindig azt akarta, hogy tanár legyek, többször mondta, hogy talán hozzám sem jött volna, ha tudja, nem akarok tanítani.

Kiből lesz jó zenész?

Már gyerekkorban eldől. Sokszor maguk a szülők rontják el a dolgokat. Például, amikor egy gyerek beleszeret a tubába, és játszani akar, a szülőknek gyakran két negatív reakciója van erre: inkább más, divatosabb hangszert válasszon a gyerek; a másik, hogy csak a vesződséget látják benne, de azt nem, hogy a gyerekből akár világhírű tubás is lehetett volna. Egyébként is jogászt vagy közgazdászt látnának szívesen a csemetéjükben.

Most hetvenkét éves. Hogyan képzeli el további zenészkarrierjét?

Nem vagyok fáradt, nem tervezem, hogy nyugdíjba vonulok. Isten adott egészséget és tessék, még mindig itt vagyok. De azért a fellépésekkel járó sok utazás meglehetősen igénybe vesz.

 

(Forrás: Hetek)