Arpeggio-skálák
Tört-arpeggio-szerkezetek
Ezen fejezet csupán gondolatébresztő annak felfedezésére, hogy a skálák, főként az akkordok technikai szétboncolgatásában milyen további lehetőségek rejlenek. Hiszen sokszor egy skála-, vagy akkordrészlet kiragadása technikailag éppoly hasznos és hatásos lehet, mint magának a "főobjektumnak" kigyakorlása. Ebben a vonatkozásban már az sem számít, hogy a gyakorlat zeneelméletileg éppen melyik hangnemben van, hiszen mivel a gitár temperált hangszer, rajta a technikai szerkezetek (zeneileg) torzításmentesen transzponálhatók, azaz áthelyezhetők.
Tehát mit is teszünk? Először is vesszük az Arpeggio-centrikus zeneelmélet című fejezetben felvázolt 4-féle hármashangzat teljes szerkezeteit OSIRE-OGRE-megjelenítésben. Mivel az ottani kiindulópontunk C-hármashangzatok voltak, legyen most ebben az esetben is:
-
C-dúr - C-E-G
-
C-moll - C-Esz-G
-
C-szűkített - C-Esz-Gesz
-
C-bővített - C-E-Gisz
C-dúr
C-moll
C-szűkített
C-bővített
A nem teljes skálás gyakorlatok tehát a fenti teljes szerkezetekből kiemelt, a tonalitásra nagyon jellemző technikai töredékek. A vizuális kiemelést pirossal jelzem 1 oktávon belül, tehát 12. fekvés alatt, meghagyva az eredeti teljes, 24 fekvéses skálaszerkezetet.
Az általam felállított további alapfeltétel, hogy a kiemelt szerkezet szekvenciálisan tartalmazza a hangzatot alkotó hangokat, például C-dúr hármashangzat esetén a hangok sorrendje mindig C-E-G legyen. Ha ezt a feltételt nem szabjuk meg, a fenti teljes szerkezet össze-vissza, keresztül-kasul megjeleníthető lesz, ami a modellezés szempontjából teljesen értelmetlen.
Mivel a gitár egy helyen, a G és H húrok között nem kvart, hanem nagyterc hangolású, ez meg fogja változtatni a töredékek vizuális megjelenését. Például Moll-ferdeség nevű szerkezetnél...
...ha ez a szerkezet bárhol is éri a G vagy H húr hangolási különbségét, akkor a következőképpen torzul el:
Ezeket a torzulásokat nem veszem be a töredékek modellezésébe. Ezt a torzulási tényezőt beleszámolva természetesen a keletkezett vizuális töredékek az összes lehetséges hangnemben ugyanolyanok lesznek.
A bővített hármashangzat oly ritkán fordul elő a zenében, hogy szólótechnikai töredékeit nem vázolom fel. Ha esetleg mégis felmerülne, a teljes szerkezet sormintájából vígan tudunk dolgozni:
A fenti nem teljes skálás gyakorlatokat kezdetben hangsúlyozottan folyamatos fel-lepengetéssel gyakoroljuk. Később viszonylag könnyen lesz rájuk illeszthető az arpeggio speciális technikája, a sweep-picking. Ugyanakkor könnyen alkalmazhatók rajtuk a skálavariációk változatos dallam-, és ritmikai fordulatai.
Pénzes László