Arpeggio–skálák
Az arpeggio-, és alapskálák összekapcsolása VIII.
Az akkordpozíciók általánosítása
Az előző fejezetekben...
...meghatároztuk azon szerkezeteket, amelyek hármashangzatok szólótechnikai lejátszásánál keletkeznek. Ezek tulajdonképpen jól használható lejátszási minták, például:
C-dúr hármashangzat - 1. pozíció
A-moll hármashangzat - 1. pozíció
Vegyük észre, hogy az eddigi fejezetekben kizárólag a skála alaphangjáról indított hármashangzatokról beszéltünk, tehát összhangzatügyileg csakis az 1. fokú tonikára épített akkordokat határoztuk meg.
Mivel azonban nemcsak itt, hanem voltaképpen minden skálahangról származtathatunk hármashangzatokat (Összhangzattan című fejezetcsomag A hangzatépítkezés című fejezete), a lejátszási minták hasonlóak lesznek, így általánosíthatók, ilyen módon pedig az összes lehetséges hangnemben meg tudjuk határozni.
Óriási előny ez, mert ezáltal képesek vagyunk egyesíteni az alapskálákat és a belőle származtatott hármashangzatokat!
Itt kell megjegyeznünk, hogy a továbbiakban a bővített hármashangzattal átmeneti jellegű hangzása és sablonos látszási mintája miatt nem foglalkozunk. Ugyanilyen tulajdonságokkal bír a szűkített hármashangzat is, de ezt a rendszerbe be kell illesztenünk, mert már az alap dúr tonalitásban 7. fokon is keletkezik 1 db szűkített hármashangzat.
Maradnak tehát a dúr és moll hármashangzatok lejátszási mintái (valamint a szűkítetté, amelyet csak adminisztratív említünk meg), ezeket a következő módon azonosítjuk be:
-
dúr 1. pozíció - d1
-
dúr 2. pozíció - d2
-
dúr 3. pozíció - d3
-
moll 1. pozíció - m1
-
moll 2. pozíció - m2
-
moll 3. pozíció - m3
-
szűkített - sz
Nyilvánvalóan a 2 fő objektum, azaz a hármashangzatok és az alapskálák minden tonalitásra-hangnemre vonatkozó felépítése a honlapon már külön-külön megtörtént. Az egyik fő, az alapskálákra vonatkozó objektum saját rendszer szerint az egyesített alapskála-táblázat (amely a temperált kvint-kvartkör Pénzes-féle szólótechnikai kiterjesztése)...
...a másik objektum pedig az összes dúr hangnemből származtatott hármashangzat:
Voltaképpen ezt a 2 táblázatot kell egyesítenünk, még pontosabban: az egyesített alapskála-táblázatba kell beillesztenünk a lejátszási minták azonosítóit:
-
dúr 1. pozíció - d1
-
dúr 2. pozíció - d2
-
dúr 3. pozíció - d3
-
moll 1. pozíció - m1
-
moll 2. pozíció - m2
-
moll 3. pozíció - m3
-
szűkített - sz
Már említett módon a kapcsolódási pontok a skála és a hangmagasságban "felette lévő", belőle származtatott hármashangzat közös hangjai lesznek, még pedig skála és hármashangzat alján, azaz hangmagasságban alul, az E6 vagy A5 húron:
Ugyanakkor nem szükségszerű, hogy a skála és hármashangzat minden egyes hangja precízen egymáshoz illeszkedjék, elég ha a hármashangzat indítása illeszkedik pontosan a skálára.
A precizitás kedvéért tisztázzuk, hogy a pozíciók mely húrokról indulnak:
-
dúr 1. pozíció - d1 - A5 húrról
-
dúr 2. pozíció - d2 - A5 húrról
-
dúr 3. pozíció - d3 - E6 húrról
-
moll 1. pozíció - m1 - A5 húrról
-
moll 2. pozíció - m2 - E6 húrról
-
moll 3. pozíció - m3 - A5 húrról
-
szűkített - sz
Mindebből következően az egyesített alapskála-táblázat fejlécében így fog módosulni:
Az általánosítást mind a 3 dúr és moll pozícióban meg kell tennünk, ezt az alábbi fejezetekben tesszük meg:
Pénzes László