Az alapskálák X.
A zenei objektumok pozíció szerinti összekapcsolása
Saját módszertani meghatározás szerint zenei objektumoknak nevezem azon skálacsoportokat, amelyek a mai, általunk ismert és szeretett, európai gyökerű úgynevezett tonális zene alapját képezi.
Ezek a következők:
-
7 alapskála - A klasszikus zeneelmélet modális skálaként emlegeti őket és túl nagy jelentőséget nem tulajdonít nekik, bár tonális értelemben a 7 skála közül 2 kiemelten fontossá vált, ez a dúr és a moll.
-
Harmonikus moll - Ez voltaképpen egy moll-variáns (A négyféle moll skála című fejezet); a klasszikus mesterek és rajtuk keresztül számos könnyűzenei dalszerző inkább ezen variánst részesítették / részesítik előnyben, ezért nekünk is szükséges értelmezni, valamint kigyakorolni.
-
Moll-pentaton - Ez egy közeli moll-rokon, a blues zene alaphangsora, ezért az angolszász gyökerű könnyűzene talán legfontosabb hangsora.
-
Dúr-pentaton - A tradicionális kínai zene misztikus alaphangsora, ám az európai kultúrkörön belül nem meghatározó skála, egyúttal a moll-pentaton 2. foka.
-
Domináns (keleties) fríg - Önálló zenei tonalitás, bár a harmonikus moll skálából közvetlenül származik, ugyanis annak 5. fokáról / skálahangjáról indul. "Keleties" hangzású és gyökerű zenék alaphangsora, például makam (arab népzene), zsidó klezmer, flamenco.
Mivel gitárjáték (tágabb értelemben bármilyen hangszeres játék) során konkrét technikai, részben ehhez köthető vizuális folyamatokból indulunk ki (ilyen például egy skála dalon, szólón belüli alkalmazása, amely során ténylegesen látjuk a gitár fogólapján annak technikai struktúráját)...
...ezért olyan hasznos a zenei objektumok minél mélyebb technikai ismerete, amely bizonyos szintig egyet jelent a vizuális skálaismerettel is. Ennek szisztematikus begyakoroltatása (a konkrét dalok, szólók ellenében) a Pénzes-féle Gitáriskola egyik legfontosabb jellegzetessége, egyúttal újítása.
Ráadásul azt is meg kell említenünk, hogy mivel nincsen dal, szóló, szólórészlet a skálarendszeren kívül, a skálarendszer totális ismeretével az európai kultúrkörön belül keletkezett összes zenét képesek leszünk lejátszani. Ez hosszabb távon behozhatatlan előny.
Következtetésünk tehát, hogy érdemes és hasznos a zenei objektumokat valamilyen beazonosítható módon összekapcsolni.
Mit értek ezalatt?
Vegyük kiindulási példaként az alapskálák egyikét, a moll skálát, jelen pillanatban A-hangról indítva (tehát A-moll):
Most nézzük meg az A-harmonikus moll vizuális szerkezetét is...
...majd az A-moll pentaton 1. fok vizuális szerkezetét:
A 3 objektumot vizuálisan összehasonlítva hasonlóságuk egyértelmű, ennek oka pedig, hogy zeneelméletileg is nagyon szorosan összetartoznak.
Ezt úgy tudjuk leellenőrizni, ha egymás után felsoroljuk a fenti 3 skála hangjait:
-
A-moll - A-H-C-D-E-F-G
-
A-harmonikus moll - A-H-C-D-E-F-Gisz
-
A-moll pentaton - A-C-D-E-G
Kis különbségek vannak, de elhanyagolható mértékben, azaz a 3 skála "rokoni" kapcsolatban áll egymással. S bár más skálák között lazább a zeneelméleti kapocs, a 7 alapskála standard elnevezése (dúr-dór-fríg-líd-mixolíd-moll-lokriszi) egyrészt jól segíthet más skálák azonosításában, másrészről pedig ezen módszerrel "globálisan" válik beazonosíthatóvá minden skála (már megint az a fránya rendszerszemlélet!).
Most nézzünk olyan skálakapcsolatot, amelyben lazább a zeneelméleti kapcsolat!
Vegyük például az A-mixolíd skálát:
A fenti A-mixolíd skálához zeneelméletileg semmi köze nincs sem a H-harmonikus moll 7. fokának...
...sem a H-moll pentaton 5. fokának...
...bár hangjaikat összehasonlítva a hasonlóság egyértelmű:
-
A-mixolíd - A-H-Cisz-D-E-Fisz-G
-
H-harmonikus moll 7. fok - Aisz-H-Cisz-D-E-Fisz-G
-
H-moll pentaton 5. fok - A-H-D-E-Fisz
Érdemes tehát a következő és ehhez hasonló összekapcsolásokat megtennünk:
-
a H-harmonikus moll 7. fok technikailag mixolíd pozícióban van,
-
a H-moll pentaton 5. fok technikailag mixolíd pozícióban van.
A kapcsolások általánosíthatók, hiszen ilyen általánosítások, absztrakciók képezik a Pénzes-féle Gitáriskola legmagasabb, rendszerszintű megállapításait. Ezen általánosítás 1 táblázatban összefoglalható, amelyben -már említett módon-, a 7 alapskála standard elnevezései (dúr-dór-fríg-líd-mixolíd-moll-lokriszi) képezik a kiindulási pontokat; a táblázat voltaképpen egyesíti ezen standard elnevezéseket és a különböző skálák fokszámait: