Az alapskálák VIa.
Skálaindítások
A Pénzes-féle módszertanból következően a gitáron megszólaltatható összes skála zárt, logikus és könnyen ábrázolható egységet alkot. Ennek legújabb vetülete az alábbi magyarázat-csomag, amelynek fő gondolata a következő:
a skálához kapcsolódó zeneelmélet figyelembevételével a skáláról bárhonnan és bármilyen technikai szerkezetben indítható egy újabb skála, amely aztán egy újabb skálahalom forrása lehet és így tovább...
Belátom: meglehetősen elvont a kijelentés, úgyhogy gyorsan lépjünk tovább a kidolgozás irányába!
Az egyesített alapskála-táblázatból...
...kiindulópontként emeljük ki az 1# előjegyzésű G-dúr alapskálákat. A G-dúrhoz tehát a további 6 alapskála fog tartozni:
G-dúr → A-dór → H-fríg → C-líd → D-mixolíd → E-moll → Fisz-lokriszi
A lényeg, hogy például egy pacsirtamezei G-dúr skálából...
...és annak egy adott skálapozíciójából bármilyen technikai szerkezetű skála indítható.
Ennek bizonyítására módosítsuk a fenti G-dúr tükörképet, ám előtte tisztázzuk, hogy mit is jelent az a kifejezés: G-dúr skála? Csupán azt, hogy G hangról indítunk egy dúr szerkezetű skálát. Erre a skálaszerkezetre azonban még további 6 alapskála illeszthető.
Először a fenti skálasorrendbe helyettesítsük be az alapskála-elnevezések általam kitalált, egyszerűsített rövidítéseit, mert helytakarékosság miatt így lesznek a tükörképben is ábrázolva...
G-dúr → A-dór → H-fríg → C-líd → D-mixolíd → E-moll → Fisz-lokriszi
DU → DO → FR → LI → MI → MO → LO
...majd mindez a tükörképben:
Ezután a 7 alapskálából véletlenszerűen válasszunk ki egyet, mondjuk a lokriszi (LO) skálát. Ez G-dúr esetén Fisz hangról indított lesz, azaz kezdetben a Fisz-lokriszi skálával fogunk eljátszadozni.
Már az eredeti G-dúr skálában is észrevehetjük a "meglapuló" (és pirossal kiemelt) Fisz-lokriszi skálát...
...amelyet ugyanabból a pozícióból indíthatunk 1 húron...
...vagy éppen tetrachord-felépítésben (ahol tehát egy húrra 4 pengetés fog jutni; figyeljünk a piros kiemelésre!):
Láthatjuk, hogy az egyhúros Fisz-lokriszi skála...
...felső 3 hangja (D, E, Fisz), illetve az azokról indított skálák (D-mixolíd, E-moll, Fisz-lokriszi) szintén kompatibilisek, hiszen mondjuk 12. fekvéses D hangról a rendszer szerint nyugodtan indíthatunk egy bármilyen szerkezetű D-mixolíd skálát:
Természetesen a fenti D-mixolíd skála része a "nagy" (itt 12. fekvéses) E-moll skálának:
A 2 keletkezett alapskálát felül, azaz E1 húron vígan összeköthetjük még egy egyhúros A-dór skálával is:
Összefoglalva: észrevehetjük, hogy a rendszer (bármelyik hangnem bármelyik alapskálájában!) mennyire logikusan és zökkenőmentesen műveltethető, ha tisztában vagyunk a kapcsolódó zeneelmélettel. Erre mondom azt:
a zeneelmélet a fejben keletkezik, mert nekünk kell megalkotnunk és értelmeznünk a skálák (vele a dal) technikai skálaszerkezeteit...
Még egy érdekes megjegyzés: a fenti skálanév-rövidítéseket mnemonikailag, azaz az emlékezést megkönnyítendő is fel tudjuk használni. A legfontosabb "szójátékunk" tehát...
DU-DO-FRi-LI-MI-MO-LO!
(és a végén egy indulatszó: uff! ☺)
...mert ez reprezentálja az alapskálák egymás utáni, standard sorrendjét. Érdemes kívülről is megtanulni!
Akit a többi fok is érdekel:
DO-FRi-LI-MI-MO-LO-DU (UFF)!
FRi-LI-MI-MO-LO-DU-DO (UFF)!
LI-MI-MO-LO-DU-DO-FRi (UFF)!
MI-MO-LO-DU-DO-FRi-LI (UFF)!
MO-LO-DU-DO-FRi-LI-MI (UFF)!
LO-DU-DO-FRi-LI-MI-MO (UFF)!
Külön érdekesség, hogy a standard skálasorrend nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen is kijön!
Ezek után nincs más dolgunk, mint venni a skálaindításokat mind a 7 alapskálára. Mivel most nem lényegesek az alapskála-kapcsolatok, ezért mindegyik skálát G hangról indítottam. Persze a fenti, egyesített alapskála felhasználásával ezt a kapcsolatot is könnyen tudjuk modellezni: egyszerűen be kell jelölnünk az összes G hangról indult skálát és a kapcsolatokat a táblázatból kiolvasni...
A fentiekből következően tehát lehetőségünk van a skálát bármely húr bármely adott pontjáról indítani. Ezt az alábbi fejezetekben a standard hangolású gitár különböző húrjairól fogjuk megtenni. Ezek fizikailag felülről lefelé haladva:
Joggal merülhet fel az aggály, hogy mi értelme mindennek? Nos, ezen fejezetek egy konkrét tanítványi kérdésnek kidolgozott válaszai. Mert az okos tanítvány előbb-utóbb, a nagy számok törvénye alapján mindenre rá fog kérdezni. (Csak gondoljon bele az oktató, hogy ha zeneelméletet tanít, akkor kombinatorikailag nézve mennyit jelenthet a minden.)
Nem tudom, hogy a többieknél így van-e, nálam mindenesetre így haladunk előre lassan, de biztosan a megismerésben.
Pénzes László