Az alapskálák
Kérdések és válaszok
Mielőtt még bárminek is nekikezdenék, először is honlapot dicsérném,
mert nagyon jó lett. Ha zeneelméleti "tűzharcba" kerülök, mindig ehhez
fordulok, évek óta. De most a következő a helyzet: elbizonytalanodtam.
Ott, mikor egy nagyon szép tükörképen mutatod, hogy miként is néz ki a
B-Líd skála. Szép és jó, formára és hangzásra is tökéletesen beleillik az
F-dúrtól az E-lokriszi skáláig felépített testvérskála-rendszerbe. Viszont itt
jön a rejtély: B-líd skálád A#-ról (Aisz) indul. Meglepődtem, hogy nem
B-ről. Miért? B hang az egész F-dúr rendszerben nincsen. Mégis miért lett
B-líd a neve? Így most a rendszer nem tűnik nekem annyira konzekvensnek,
mint elsőre. Nagyon örülnék, hogyha fel tudnál engem világosítani,
kíváncsi vagyok ennek magyarázatára. A helyzet az, hogy egy külföldinek
kell elmagyaráznom a testvérskálák tulajdonságait a te írásod alapján, és
becsületem a tét .
Honlap többi része szuper és köszi, hogy ezeket továbbra is megosztod a
néppel.
Először kezdjük azon zeneelméleti tényekkel, amelyek általában a legtöbb értelmezési problémát okozzák:
-
magyar H hang = angol B (zongora fehér billentyű)
-
magyar B hang = angol Bb (zongora fekete billentyű)
-
magyar B hang = Aisz vagy A# a temperált hangrendszerben, ezt nevezik enharmonikus egyezésnek
Ahhoz, hogy kijöjjön az F hangról indított dúr szerkezetű skála (2 egész - 1 fél - 3 egész - 1 fél) 1 hangot módosítani kell, még pedig lefelé: a H (fehér billentyű) hangot B-nek (fekete billentyű) kell leszállítani. Ezért lesz az F-dúr előjegyzése 1 b. Másként ezen módosítás nélkül ez a hangsor F-líd skála maradna. A B-líd skála ezt az 1 hangos lefelé módosítást természetesen tartalmazza, aminthogy a hozzá tartozó összes alapskála is. A rendszer egyébként teljesen logikus és nincsenek benne törött fogaskerekek. Általában az angol és magyar hangelnevezés különbsége okoz értelmezési anomáliákat.
További megjegyzésem, hogy az F-dúr és a hozzá tartozó 6 alapskála nem azok a Testvér-alapskálák, amelyekről részletesen írok az Alapskálák IIIe. című fejezetben.