Az alapskálák

Kérdések és válaszok

12.

 

Nagyon tetszik a Gitáriskola, bár hiányolom a tabulatúrát...

 

Éppen a tabulatúra az, amelyik néha az én rendszeremtől idegen skálarendet erőltet. Ezt lehet követni vagy elvetni, de egy (komoly szándékú) gitáriskolának nem lehet elsődleges feladata a tanuló összezavarása.

(Általában egyetlen gitáriskolának sem az, de némelyik olyan átgondolatlan, hogy más eredménye nincs is.)

Nekem mindig egyértelmű fogalmakkal kell dolgoznom, sőt a tanítvány zenei terhelhetőségének határát én a személyes oktatás során szinte minden pillanatban érzem. Gitáriskolám minden technikai sablonja adott, előregyártott, logikus és követhető. Ez oly evidens, hogy ennek további kifejtésére nem szükséges tabulatúrát használnom.

 

Még egy érv: mi történik abban az esetben, ha Vivaldi mestert tanulunk hegedűkottából? Nyilvánvalóan ekkor is képesnek kellene lennünk a zenei anyag feldolgozására. Gitáriskolámnak tehát egyetlen igazi feladata van: megtanítani egy optimális gitárszemléletet, amelyre aztán mindenki "ráépítheti" saját zenei elképzeléseit. De ha az különbözik tőle, akkor nyugodtan felül is bírálhatja. Erre egyébként tanítványaimat is biztatom. Azt mondom nekik, hogy ne higyjék el azt feltétlenül, amit én jónak vélek, hanem gondolkodjanak el azon, hogy miért tartom én azt jónak és ha nem értenek velem egyet, akkor mindenképpen beszéljük meg. Pontosan ez, azaz "a húrok feletti töprengés" teszi a tanítványt évek múltán zeneileg tökéletesen művelt mesterré és nem egy lelketlen skálagyárossá, aki nem ért semmit az egészből.