Az alapskálák
Kérdések és válaszok
Azt szeretném megkérdezni az alapskálákkal kapcsolatban, hogy -például a legelső F-dúr skálát-, eltolhatom-e változtatás nélkül úgy, hogy az G-dúr skála legyen? Arra is kíváncsi vagyok, hogyha az alapritmus C-dúrban van, akkor arra harmonizál-e egy C-mixolíd skála? Ha az előbbi kérdésre nem a válasz, elküldenéd erre a címre a c-d-e-f-g-a-h-(C) hangsorhoz tartozó dúr és moll skálákat?
Az összes skála, sőt a rájuk épített összes előadási darab általában torzításmentesen transzponálható. Tehát ha az alap F-dúr skálát a 3. fekvésből kezded, azaz G hangról, akkor G-dúrban leszel és így tovább. Ez a kijelentés azt jelenti, hogyha az F vagy a G hangról indítasz egy dúr szerkezetű skálát, akkor F-dúrban, vagy G-dúrban vagy. Íme a törzshangok (c-d-e-f-g-a-h) elhelyezkedése a gitáron:
A C-dúr és C-mixolíd hangjai nem teljesen azonosak egymással. Tulajdonképpen csupán 1 hang különbség van köztük, mert a C-mixolídben H helyett B van. Ezért a C-mixolíd skála része a "nagy" F-dúr skálának (előjegyzése 1 b). Tehát egy C-dúros improvizáció során használhatod a C-mixolídet is, ha abba ízlésesen be tudod tenni a B hangot. De ezzel vigyázni kell: fül szükséges hozzá, ízlés és gyakorlat.
(Vagy: használod a C-mixolíd skálát és nem teszed be a B hangot, amely azonban nagy figyelmet igényel és azt se felejtsd el, hogy mindeközben ebből a skálából hiányzik a H hang.) Ha C-dúrban improvizálsz, javaslatom elsődlegesen a „szabványos” skálák használata, amely tehát ebben az esetben (egyesített alapskála-táblázat - 1. vízszintes sor):
C-dúr - D-dór - E-fríg - F-líd - G-mixolíd - A-moll - H-lokriszi
Mi a közös ezekben a skálákban? Az, hogy azonos hangokból épülnek fel, csak a skálák vannak mindig más hangról kezdve, így mások lesznek a skálaszerkezetek! Persze külön gyakorlat lehet az is például, hogy egy C-dúr alapba milyen további skálák illenek bele, illetve mi a határa ennek. C-dúr esetében tehát voltaképpen a zongora fehér billentyűiről van szó...
...és azt vizsgáljuk, hogy mennyi és mely fekete billentyűk illeszthetőek bele az improvizációba.
Az Általad említett törzshangokra ezért felesleges külön skálákat alkotni, hiszen az a rendszerből logikusan következik, bár belátom, hogy nem könnyű ezt első pillantásra átlátni. Minden adott és előregyártott, sőt sablonszerű (ettől aztán a dolgok magasabb szinten hihetetlenül letisztulnak, leegyszerűsödnek), ám minden a gyakorló zeneelméleti felismerésein múlik és azon, hogy ezen felismeréseket át tudja-e tenni gitárjára. Ez személyes tanítás során fél óra alatt megérthető, míg úgy vélem, írhatnék ugyan további fejezeteket erről a témáról, mégsem juttatnám közelebb az érdeklődőt ehhez a zeneelméleti igazsághoz. Egyszerűen kell hozzá hangszer (zongora és gitár), személyes kontaktus és egy kis magyarázó rutin.
Utólagos megjegyzés: a honlapon később mégis el kezdtem magyarázni azt, ami eredetileg nem volt szándékomban. Inkább ezt választom, mert nagyon nem szeretem, amikor tanítvány vagy érdeklődő értetlenül és elégedetlenül távozik...
Pénzes László