Az alapskálák eredete IV.
Kromatika az ógörög zenében
A chroma görög szó, jelentése: szín. A klasszikus zeneelmélet is felhasználja, például a kromatikus skála kifejezésben, amely azt jelenti, hogy a skála a temperált hangrendszer összes félhangját tartalmazza. De hogy kerül ide ez a kifejezés?
Évezredek távolából nehéz az állításokat bizonyítani, de mintha éppen az ógörögök lettek volna azok, akik színezett húrokkal jelölték az eredeti hangsorhoz nem tartozó hangokat. talán innen a kifejezés mai értelme, hiszen ugyanezt jelenti: az eredeti tonális hangzás más hangokkal történő zenei "színezését".
A tárgykör legfőbb érdekessége, hogy az ógörögök ismerték a negyedhangos lépéseket is. A már ismertetett (hyperbolaion) tetrachord-hangcsoportból...
...háromféle "modusz", azaz modern értelmezésben variáns vezethető le:
-
diatonikus modusz - a1-g1-f1-e1, hangközei: 1 egész - 1 egész - 1 fél,
-
kromatikus modusz - a1-fisz1-f1-e1, hangközei: másfél (1 egész + 1 fél) - 1 fél - 1 fél,
-
enharmonikus modusz - a1-f1-negyedhang-negyedhang-e1, hangközei: 2 egész - 1 negyed - 1 negyed.
A legutóbbi, enharmonikus moduszban láthatjuk az f1 és e1 közé eső 2 negyedhangot. Akinek van kedve, megpróbálhatja eldúdolni, a kottában gyakorlatilag ábrázolhatatlan, erre nincs felkészítve, hacsak nem írjuk oda a hanglépés mellé, hogy 1/4.
Itt szükséges azt megjegyezni, hogy az ógörögök ezt a kromatikát nem a rendszer részeként, hanem egyfajta dallamszínezési és díszítési lehetőségként használták.