Az alapskálák eredete V.
A bizánci hangrendszer
A történetírás által a legkevésbé felderített időszak a kora keresztény kelet-római birodalom zenetörténete. Ezt mutatja azon tény, miszerint 5 könyv alapos áttanulmányozása során sikerült csak viszonylag hitelesnek mondható, érthető (és így sem kiterjedt) képet kapnom a korszakról és az is jellemző, hogy a főiskolai zenetörténeti tankönyvből gyakorlatilag szinte semmi érdemleges nem volt felhasználható. Ugyanakkor 2 könyv hitelességét kénytelen voltam megkérdőjelezni, mivel egymásnak gyökeresen ellentmondó állításokat tartalmaztak.
Ami ebből a zűrzavarból kiolvasható, az a részben antik mintára épülő oktoékhosz rendszere. A görög szó "nyolc hangnem"-et jelent, amely egyúttal utalás egy bizánci liturgikus könyvre (paraklétiké), amelyben a rítus 8 hét alatt, a 8 hangnem szoros felhasználásával megy körbe. A hangrendszer a 8 hangnem kettéosztásával jön létre: az első 4 hangnemet nevezzük authentikus (fő) hangnemeknek, míg az alattuk lévő és belőlük származtatottakat plagális (mellék) hangnemeknek. A rendszer a kottában:
A 4 authentikus hangnem:
-
1. d1 - d2
-
2. e1 - e2
-
3. f1 - f2
-
4. g1 - g2
A 4 plagális hangnem oly módon van az authentikusokból származtatva, hogy az authentikus hangnem kezdőhangjától egy kvartra lefelé indul a plagális kezdőhangja:
-
1. a - a1
-
2. h - h1
-
3. c1 - c2
-
4. d1 - d2
Látható, hogy az 1. authentikus és a 4. plagális hangnemek (csakis) pozíciójukban megegyeznek egymással.
Teljes és érthető hitelességgel tehát csupán ez állapítható meg a bizánci hangrendszerről. Megjegyzendő, hogy néhány könyv említi a hangnemek (echosz) görög betűkkel történt azonosítását (ήχος ά,β,γ...) és ezek antik hangnemekbe (dór-fríg-líd, stb.) történő beillesztését. Ezt azért nem ismertetem, mert az említett 2 könyv a hangnemeket másképpen párosítja (!), illetve egy harmadik egyenesen azt állítja, hogy ez a párosítás biztos források hiánya miatt nem is lehetséges.
Ami még viszonylag bátor lendülettel kijelenthető, hogy a fenti, valójában oktávbeosztás mellett létezett pentachord, azaz ötös hangcsoport-alapú rendszer is. Ennek a rendszernek volt egy minta pentachord-hangcsoportja...
...amelynek állandó hangközei:
1 egész - 1 fél - 1 egész - 1 egész
A pentachord-hangcsoportok ezt az állandó hangközbeosztást tartalmazták. A pentachord-hangcsoportok véghangjait összeillesztve kaphatjuk meg a fenti authentikus-plagális hangsortól egy kissé különböző skálát:
Észrevehetjük, 2 helyen hangmódosításra kényszerültünk, hogy kijöjjön az állandó hangközbeosztás, az "1 egész - 1 fél - 1 egész - 1 egész" elve. Ebből következően a származtatható pentachord-hangcsoportok:
-
g - a - b - c1 - d1
-
d1 - e1 - f1 - g1 - a1
-
a1 - h1 - c2 -d2 - e2
-
e2 - fisz2 - g2 - a2 - h2
Pénzes László