Az alapskálák eredete I.
Bevezetés
Az általam a kottaírásra használt, ingyenes Finale Notepad program fogyatékosságai miatt némelyik kottában kénytelen voltam ritmikai jeleket is használni; természetesen csupán a hangok lényegesek, míg a ritmika nem a jelen ismertetés tárgyköreiben.
Az Alapskálák rövid magyarázata című fejezetben az európai zenei fejlődés néhány száz évének végeredményeiről beszéltem. Az állítás meglehetősen sarkos és egyszerűsített, hiszen meglehetősen bonyolult a téma. Nyilvánvalóan a fejlődés ennél jóval hosszabb volt (hacsak nem merészen egy végtelen, lineáris idővonalról beszélhetünk), bár úgy látom, hogy ebben a töretlen zenei fejlődésben -nem számítva a 19., de főleg 20. század minden zenei rendszert szétbomlasztó értelmezéseit-, nagy, világot rengető elméleti változások nemigen történtek. Bátran állítom ezt, hiszen az alapskálák, mint esetleges zenei hangsorok magjukban, azaz más rendszer elemeiként, de már az ógörögöknél is léteztek.
Amikor az alapskálák (végső) eredetét kezdtem el vizsgálni, először a gregorián zenéről kerestem irodalmat. Magában az elnevezésben nagy Gergely pápa (540 k.- 604) tűnik fel, azt sugallván, hogy mintegy a gregorián zene tőle indult ki. Sajnálattal kell közlöm -főként a megfellebbezhetetlen tekintélyre (auctoritas) hivatkozó egyének számára sajnálatos ez-, hogy a kifejezés, amely ma már egyértelműen szinonimája a középkori egyszólamú, énekelt egyházi zenének, valójában sokkal régebbi rendszerek eredője s így szinte mindent tartalmaz, ami itt Európában és környékén zeneileg az utóbbi évezredekben történt, azaz magán viseli a (pogány) görög, görög-keleti (bizánci), az arab, a zsidó (bizony, kedves antiszemiták!) és a sokszor különböző (frank, mediterrán, stb.) európai kultúrák és vallások összes nyomait. Gergely pápa ebben a kulturális és zenei kavalkádban és mellesleg igen zavaros történelmi időkben a kora keresztény énekek és a liturgia első nagy, tekintélyelvű rendszerezőjeként lépett fel; utóbb visszapillantva ebben egyértelműen világi hatalmi igény is volt. (Ekkoriban a keresztény egyház bizánci és római ága még nem szakadt el egymástól; az véglegesen csak 1054-ben fog bekövetkezni.)
Tehát az eredet vizsgálatakor nem kezdeni, hanem befejeznünk kell a középkori gregorián zenével. Ez a középkori, egyházi hangnemek ismertetését fogja jelenteni.
A fejezetcsomag írásakor megpróbáltam kellő zeneelméleti mélységekig hatolni. Ennek gátat csakis a matematika szabhatott, hasonlóan a matematikus írók (Stephen Hawking, Richard Penrose, John D. Barrow, ) által sokat hangoztatott mondással:
"A közölt képletek mennyisége és a könyv eladási statisztikája között fordított arányosság áll fent."
Azaz a könyv minél több képletet tartalmaz, annál kevésbé fogják megvenni.
Én igyekeztem ezt a valójában nehezen feldolgozható fejezetcsomagot úgy megírni, hogy a laikus érdeklődő az első olvasatra is megérthesse a lényeget. Remélem, hogy ez sikerült...
-
Bevezetés
Istenem, kérlek add meg, hogy mindenki megértse az alapskálák eredetét!
Pénzes László