Szólótechnikai alapok V.
A skálák statikus ábrázolásának lehetőségei
A zenét jellegében kétféle módon tudjuk ábrázolni:
-
vagy dinamikusan,
-
vagy statikusan.
A 2 tipikus dinamikus ábrázolási mód a kotta és a gitárcentrikus tabulatúra; ezek a zenét folyamatában mutatják meg. Íme egy rövid példa:
Forrás - Source: Gerhard Graf Martinez flamenco-gitáriskolája
A statikus ábrázolási mód általában az oktatás során válik hasznossá, ekkor egy skála vagy akkord statikus, időtől független szerkezete van megjelenítve. A Pénzes-féle módszertan volt a legelső, amelyik ennek az ábrázolási módnak a szólótechnika tanításakor kiemelten fontos jelentőséget tulajdonított. Erre voltaképpen eddig kétféle módszer állt rendelkezésre. Egyik a sok helyen használt tabulatúra statikus formátuma (ahol az E6 húr van legalul)...
...a másik a jogvédett Pénzes-féle tükörkép...
Ha jobban belegondolunk, ezek az ábrázolási módok csupán a teljes lehetőségek különböző forgatású vetületei, itt az idő tehát, hogy felvázoljuk az összes lehetséges megoldást!
A felvázolás menete nagyon egyszerű: a fogólapot mind a 4 égtáj irányába el tudjuk elforgatni és mindegyiknek van 1 inverze (fordítottja) is. Lesz tehát 8 tükörképünk, amelyeket imígy célszerű az égtájak szerint elnevezni. A fizikai kiindulópont legyen a fogólap 1. fekvése feletti része, a nyereg (az ábrákon szürke csík), a tájolás tehát eszerint fog történni. A zeneelméleti kiindulópont pedig egy gitárcentrikus F-dúr skála.
Az álló helyzetben megszólaltatott húros hangszerek skáláinak ábrázolási módja. A Pénzes-féle módszertan volt a legelső a világon, amelyik cselló-, és nagybőgőskálákat ábrázolt. Mivel a zenészek többsége jobbkezes, az alábbi 2 ábra közül a jobb oldali lesz az általános használatú. Figyelem, ezek itt most mind standard hangolású gitárábrák!
Elméleti ábrázolás, mivel nincs olyan zenész, aki fejjel lefelé használná hangszerét. Talán a denevérek, pihenés előtt...
A jobbkezesség miatt a leggyakoribb ábrázolási mód. Egyik a statikus tabulatúra, a másik a Pénzes-féle gitár tükörkép.
Bár a kezdetektől fogva ott volt ez a lehetőség is, mégsem terjedt el, mert ez az ábrázolási mód csakis a balkezesek számára kedvező. Honlapomon én is így hivatkozom erre a lehetőségre (például Az alapskálák II. - balkezeseknek).
Az ismertetett lehetőségeken felül a statikus ábra elforgatható még ferde irányokban is (ÉNY, ÉK, DK, DNY), illetve tetszőlegesen betehető 3D perspektívába, ám ezek az eljárások pedagógiai szempontból már lényegtelenek.
Pénzes László