Az alapskálák VIIIc.
A végtelenített skálaszerkezet, mint tömörítési forma
Írta: Szilágyi Tamás
Ezen a ponton célszerű nevet adni a fenti (szabályossága miatt kiindulópontként tekintett) mixolíd pozícióban az egyes húrokra eső trichord-oknak, hogy később ugyanezen trichord-szekezetek más konfigurációjú előfordulását könnyen le tudjuk írni. Erre a legalkalmasabbnak Kertész Sándor mnemonikai ötletében leírtakat találtuk, így ezt ismertetjük.
Fentről lefelé (hangmagasságban emelkedő sorrendben) 3 dúr nagytercet látunk, ezeket jelöljük rendre D1, D2, D3 jelekkel. A következő 2 húron fríg kistercek vannak: jelöljük őket rendre F1, F2. Végül a legalsó 2 húron moll kistercek vannak, legyenek rendre M1, M2. Vázoljuk fel ugyanezt a végtelenített szerkezetet a dúr pozíciótól kezdődően...
...és a líd pozíciótól kezdődően is:
A sort folytathatnánk, de a szabályosság már ebből is látható, ez pedig nem más, mint a trichord-szerkezetből és a zenei hangköz-sorozatból együttesen következő rendkívül kellemes tulajdonság: a különböző kezdőpozíció csupán a kezdő húrt változtatja meg a végtelenített technikai szerkezetben. A szerkezet egyébként változatlan marad, mert hossza (21 hang) az egy húrra eső hangok számával, azaz 3-mal osztható, így a technikai szerkezet a húrokra nézve is ciklikus!
Ez roppant előnyös, mert azt jelenti, hogy a 7 húr terjedelmű végtelenített skálaszerkezet az összes alapskálát tartalmazza!
Vagyis ha a 7 húr mindegyikétől kezdve ciklikusan (azaz a szerkezet végét alul elérve mindig visszaugrunk a tetejére), kiolvasunk 6 húrnyit, akkor ez „generálja” mind a 7 alapskálát!
Már csak azt kell megértenünk, hogy az egyes skálafokok hogyan kapcsolódnak egymáshoz, azaz a végtelenített szerkezet milyen sorrendben tartalmazza, „adja ki” őket. A húrokra való ciklikusságból következik, hogy nem is kell mást tennünk, mint elindulni egy tetszőleges kezdő húrtól, és végignézni, hogy milyen alapskála jön ki, ha ettől a húrtól kezdve veszünk 6 húrt, majd a következő húrtól kezdve, és így tovább. Az eredményt a következő ábra mutatja:
Ezt úgy kell értelmezni, hogy például a líd skálaszerkezetet megkapjuk oly módon, a Líd felirattal ellátott húrtól kezdve a kiolvasás iránya szerint ciklikusan kiolvasunk 6 húrnyit. Így a 6 húrra sorrendben a következő trichordokat kapjuk:
D3 - F1 - F2 - M1 - M2 - D1
Ez valóban a líd alapskála technikai szerkezete. Vegyük észre, hogy a D3-ról F1-re való áttéréskor (de csakis ekkor) szisztematikusan fekvést kell növelnünk egy pozícióval!
Ezen a ponton a fenti felismerésekre építve, a skála-kör mintájára célszerű bevezetni a trichord-kör fogalmát. A trichord-kör a végtelenített skálaszerkezetet alkotó trichordok ciklikus egymásutániságát és az ebből kiolvasható konkrét skálaszerkezeteket hivatott leírni, ugyanúgy, ahogy a skála-kör a hangközök ciklikus egymásutániságát és az ebből kinyerhető konkrét skálákat rögzíti.
Az alapskálák szerkezetére vonatkozó megállapításainkat legtömörebben a következő trichord-kör segítségével összegezhetjük:
Az ábrát úgy kell értelmezni, hogy az adott alapskálát megkapjuk, ha a neki megfelelő felirattal megjelölt pozíciótól a nyilak irányába 6 lépést teszünk és az eközben érintett trichordokat az egyes húrokra egymás alá felpakoljuk. Ehhez feltüntettük a szisztematikus fekvésemelés helyét is (amelyet mindig a D3-ról F1-re való átlépéskor kell megtennünk).
Mindezidáig egy tisztán kvart hangolású gitárral foglalkoztunk. A valóságos (normál hangolású gitáron megszólaltatható) skálaszerkezeteket az előzőleg nyert szerkezetekből úgy kapjuk, hogy figyelembe vesszük a tiszta kvart hangolást eltorzító hangolási anomáliát, amely a G és H húrok között van. Ez mindössze annyit jelent, hogy a H és E1 húrokra kerülő trichordokat minden más körülménytől függetlenül egy fekvéssel feljebb kell tolni. Ennek figyelembevételével a fenti, trichord-körös mnemonikai technikával már tényleg a jól ismert alapskála-szerkezeteket kapjuk.
Pénzes László