Az alapskálák VIIIb.
A végtelenített technikai skálaszerkezet
Írta: Szilágyi Tamás
A zenei hangközök, amelyek a 7 alapskálát meghatározzák, egy 7 hangközből álló végtelenített (ciklikus, önmagába záródó) hangköz-sorozatból származtathatók. Ez a hangköz-sorozat megtekinthető az Alapskálák V. fejezetben "Skálakörök" címmel, de emlékeztetőül felvázolom egy egyszerű ábrán:
Az ábra szerinti, önmagába záródó skálakör (amely a temperált hangrendszerben 12 félhangra osztott oktávot öleli fel), azt mutatja, hogy valamely nyíllal jelzett kiindulópontból egy teljes kört megtéve a nyilak szerinti irányban, a kiindulópontban megnevezett, zeneileg értelmes skálaszerkezetet kapjuk.
A fenti skálakör hangterjedelme egy oktáv. Azt nyilvánvalóan megtehetjük, hogy nem egy, hanem több oktávot foglalunk a skálakörbe, mindössze az a kikötés, hogy a fenti tulajdonságokat megtartó, önmagába záródó kört kell kapjunk, ezért csak egész számú oktávból lehet építkezni. Például a 2 oktáv hangterjedelmű skálakör így néz ki:
Ez a ciklikusan önmagába záródó zenei skálaszerkezet a zenei építkezés legfőbb alapelve, melyhez hozzáadódik az a gitárra, mint hangszerre jellemző skálafelépítési mód, amely a konkrét, technikai szerkezettel bíró skáláinkat meghatározza. Ez pedig nem más, mint az „egy húron 3 pengetés”, azaz a trichord szerkezetű skálaépítkezés elve. Ezen 2 kiindulási alapelvből (zenei skálaszerkezet + trichord technikai szerkezet) már következik a végtelenített technikai skálaszerkezet létezése. Ezt az alábbi gondolatmenettel láthatjuk be.
Ahhoz, hogy egy adott skálafekvésben az összes húrt maradéktalanul lefedhessük, húronként 3 hangra, azaz összesen 6 x 3 = 18 hangra van szükség. Ez több, mint az 1 oktávba eső 7 skálahang, de még a 2 oktávba eső 14 hangnál is több, ezért kénytelenek vagyunk egy 3 oktávos, 3 x 7 = 21 hangból álló skálakört készíteni.
A 3 oktáv hangterjedelmű skálakör jellemzője, hogy az őt alkotó hangok száma (21) osztható az 1 húrra eső hangok számával (azaz 3-mal). Mint látni fogjuk, ez egy nagyon alapvető és hasznos tulajdonság.
A 3 oktávos, 21 hangos skálakörből már „kimetszhetők” azok a 18 hosszú hangköz-sorozatok, melyek közül bármelyiket kiválasztva és a gitár nyakára trichord-szerkezetben „felterítve” megkapjuk egy alapskála konkrét technikai szerkezetét.
Ezt 2 elemi lépésben láthatjuk be:
-
Triviálisan belátható, hogy a 3 oktáv terjedelmű skálakör bármely pontból 18 hosszan „kiolvasva” a kiolvasási kezdőpontnak megfelelő zenei skálaszerkezetet (dúr, dór, fríg, stb.) adja, mégpedig éppen olyan hosszan, amilyen hosszan az E6 húrról indítva, trichord-szerkezetben, az a 6 húrt húronként 3 hanggal megtölti.
-
A technikai szerkezet ebből következően már adott, hiszen trichord-szerkezet és adott hangköz-sorozat esetén az már csak egyféle tud lenni.
A fenti gondolatmenet azt bizonyítja, hogy a 3 oktávos skálakör bármely hangjáról indítva egy 18 hangból álló hangsorozatot, azt a gitár nyakára trichord-szerkezetben felterítve a 7 alapskála egyikét fogjuk kapni. (Ha ez nem kellően nyilvánvaló, gondoljunk bele, hogy a 3 oktávos skálakör bármely hangjának kiválasztásánál tulajdonképpen 7 különböző kezdő pozíció valamelyikét választjuk, így csak 7 különböző szerkezet tud kijönni. A továbbiakban ezért tökéletesen elegendő, ha az első 7 kezdőpozícióra koncentrálunk, hiszen a többi 14 már csupán ezeknek a kétszeri megismétlődése.)
Van tehát egy 3 oktáv terjedelmű, ciklikusan önmagába záródó skálakörünk, amelyről beláttuk, hogy képes a gitártechnikai szempontból érdekes skálaszerkezetek zenei részét (azaz az őket alkotó hangköz-sorozatokat) „generálni”. Ahhoz, hogy megkapjuk a végtelenített technikai skálaszerkezetet, nincs is más dolgunk, mint ezt a 3 oktávnyi hangköz-sorozatot lefordítani egy technikai skálaszerkezetre.
Az előbb elmondottakból következik (és alább példával is szemléltetni fogom), hogy ehhez a technikai skálaszerkezetre való fordításhoz a skálakör bármely kezdőpozícióját kiválaszthatjuk, azonban ahhoz, hogy az általunk mnemonikai szempontból leghasznosabbnak ítélt formát kapjuk, kezdjük a végtelenített skálát a mixolíd pozíciótól. Mivel végtelenített skáláról van szó, így a felvázolt skálaszerkezet nem egy konkrét skála lesz, így nincs értelme a gitár G és H húrja közt fennálló hangolási anomáliával foglalkozni (P.L. megjegyzése: ez a nagyterc hangolási különbség, mert a többi húr egymáshoz képest kvart hangolású.) Vagyis tekintsünk egy tiszta kvart hangolású, héthúros (tehát csupán elméletben létező) gitárt és vázoljuk fel ezen gitáron a technikai skálaszerkezet egy héthúros periódusát a mixolíd pozíciótól kezdődően, Pénzes-féle tükörképben:
Ez tehát egy olyan szerkezet, amely pontosan 3 oktávot ölel fel, azaz rögtön újra is kezdhető ott, ahol vége van, ezáltal a végtelenségig folytatható. Pontosabban: az utolsó hangköz már nem látszik ezen az ábrán, mert az azt szabja meg, hogy a következő hang (amivel újrakezdődne ez a szerkezet) hol van az itt látható utolsó (legmagasabb) hanghoz képest. (Konkrétan a következő húron, ugyanabban a fekvésben, mint a legalsó húron levő moll kisterc.)
Pénzes László