Alapskálák IIb.
Balkezeseknek
Nemcsak a jobbkezeseké a világ!
Az Alapskálák II. című fejezet bevezetője
Múltkoriban egyik balkezes tanítványom az alapjában véve jobbkezes olvasatú Pénzes-féle tükörkép kibogozásakor azt kérdezte, hogy miért nem alakítanom át a tükörképeket balkezesre is, azaz kissé szemrehányóan utalt arra, hogy miért nem gondolok a balkezesekre? Egy pillanat alatt átláttam, hogy tökéletesen igaza van, elvégre én szintén balkezes vagyok és gondolnom kell magamra is ☺! Ezt tanulmányozhatjuk most alább, tehát egy jobbkezes tükörképet...
...valamilyen informatikai eljárással ilyenné kell átalakítani:
Az eljárást valójában ma már minden komolyabb képmanipulációs program ismeri (horizontal flip). Külön technikai érdekesség, hogy az Alapskálák II. című fejezet mind a 84 alapskáláját 5 perc alatt balkezesre fordítottam és beszerkesztettem ebbe az új fejezetbe (nem számítva persze a bevezető szöveg megfogalmazását). Ez az elképesztő mértékű hatékonyság szintén a kőkemény informatikai alapokkal rendelkező és rendszerszemléletű Pénzes-féle módszertannak köszönhető. Ezt nem lehetne például megtenni a kotta-tabulatúra párossal, arról nem is beszélve, hogy a páros egyébként sem része a rendszerszemléletű modellezésnek.
Persze a villámgyors fordítás csak képformátumok esetében működik. A Flash-animációk nem fordíthatók meg ilyen játszi könnyedséggel, ezért a jobbkezes animációkat töröltem erről az oldalról.
Az Alapskálák II. című fejezet bevezetője
Az előző, Alapskálák I. című fejezet a 7 alapskálát egymástól elkülönítve ábrázolta, bár a skálaismertetés után lévő Flash-animáció már sejteti, hogy technikailag és zeneelméletileg is mennyire logikus egységben állnak egymással. Folytassuk tovább az alapskálák felvázolását a híres-hírhedt Pénzes-féle szólótechnikai teljesség igényével!
A klasszikus zeneelmélet a dúr-moll hangrendszert vette alapértelmezettnek, azaz központi tananyagát erre a 2 hangnemre dolgozta ki. Ez alapértelmezésben nem volna probléma, hiszen a legnagyobbak (Mozart, Bach, Mahler, stb.) képesek voltak pusztán ezen 2 hangnem felhasználásával a legmagasabb szintű zenei (vele persze emberi) gondolatok megfogalmazására. A klasszikus zeneelmélet azonban nem vált logikusan felépített módszertanná, hanem sokszor igen következetlen, zenei szokáskötegek laza halmaza maradt. Erről a problémáról, valamint a lehetséges megoldásokról már többször és több helyen írtam; egy ilyen jellegű értekezésem a Gitáriskola új fogalmai és javaslatai című fejezetben tanulmányozható.
Gitáriskolám egyik új, központi gondolata, hogy nem elég a gitáron csupán ezt a 2 hangnemet megtanulnunk, hanem szükségünk van a további 5 alapskálára is éppúgy gitártechnikai, mint tonális szempontból. Főként ezen újszerű megközelítés által lesz a gitáron tökéletesen átlátható és műveltethető az eredetileg zongorán alkotott és erőltetett klasszikus zeneelmélet, illetve így lesz egy kissé túl is szárnyalva, hiszen a klasszikus zeneelmélet rengeteg egyáltalán nem logikus dolgot tartalmaz, valamint a gitár tökéletes zeneelméleti lefedéséhez már más megközelítések is szükségesek (és ezt a zongoristák bizony nem látják).
A szakmai tökéletesedés következő, szintén logikus állomása, hogy ábrázoljuk a hangrendszerünkben lévő összes alapskálát. Ha hangrendszerünk nem volna temperált, azaz bizonyos hangolási göcsörtöktől kiegyenlített, akkor "csupán" ennyi hangnemet kéne ábrázolnunk:
A temperálás bevezetésével a kvint-kvartkör már egyszerűbbé és valóságosan körré vált, mert a fenti ábra torzít, hiszen valójában nem kör, hanem spirál. A temperált kvint-kvartkör már jóval átláthatóbb rendszert mutat:
A klasszikus zeneelmélet (nem számítva a 6 kereszt-6 bé előjegyzésnél fellépő Fisz-Gesz enharmonikus hangnemátfedést) a fenti temperált kvint-kvartkörben még csak 24 hangnemet említ, azaz 12 dúr és 12 moll hangnemet. Ám ennyi nekünk a 21. században már nem elég: ide nekünk az oroszlánt is...
...de minimum a maradék 5 alapskálát! Megreformált rendszerünkben tehát így lesz 12 csoportban 7 alapskálánk, ami összesen 84 alapskálát jelent (nem számítva a 6 kereszt-6 bé előjegyzésnél fellépő Fisz-Gesz enharmonikus hangnemduplázódást):
Jaj, bocsánat...☺
A jelen fejezet tehát zeneelméletileg és gitártechnikailag teljesen lefedi a gitárt, ezért a javaslatom a Tisztelt Olvasó felé, hogy mielőbb értse meg az alapskálák egymás közti zeneelméleti összefüggéseit, majd következetesen gyakorolja be a skálákat először külön, majd egymással összekötve (az utóbbit nevezem "teljes skálás" gyakorlatoknak).
Az alapskálák felvázolását E hangról indított dúr skáláról kezdem, ám ez nem jelent kiemelt figyelmet.
Rendszerünkben mind a 7 alapskála egyformán fontos!
Ahol lehetséges, megmutatom az üres húros skálákat is (ezek olyan skálák, amelyek tartalmaznak üres húros, tipikusan E6 hangról induló pengetéseket), illetve a 7 alapskálából mindig lesz 6 darab egyhúros skálánk is, mert ugye a legtöbb gitár 6 húros. Az egyhúros skálákat főként a skálák összekapcsolásánál tudjuk felhasználni.
Az alapskálák felvázolásánál a temperált kvint-kvartkörből kiolvasható enharmonikus elnevezéseket használom fel. Például egy C-moll alapskála-kapcsolatban természetesen lefelé módosított hangjainak lesznek (B-Esz-Asz-Desz) 4b előjegyzéssel és nem 9 keresztes, felfelé módosított hangok.
Aki az alábbi skálákat rendszerükben átlátja, az nagy valószínűséggel le is tudja játszani remélhetőleg optimális gitártechnikával. Ebben az esetben potenciálisan mindent tud a gitáron. (A potenciális tudás nem egyenlő a teljes tudással.) Aki erre nem képes, az még csak makog hangszerén, azaz mindenből tud egy keveset, de nem rendszerbe illesztve. A jelen fejezet így az egyik legfontosabb fokmérője lehet nemcsak a tanítvány, hanem a gitároktató tudásának is. Nyugodtan kérdezzük csak meg az oktatót, például: "Melyik alapskála-csoportba illeszkedik az X. alapskála?"
Ha a kérdésre az oktató nem tud érdemlegesen felelni, akkor garantáltan még nem lát rá globálisan a gitárra (vagy nem képes tudását elmagyarázni). Ám ha mindeközben kiválóan játszik Iron Maident vagy Hendrixet, akkor azért szóljunk neki, hogy kis tévedésben van, hiszen:
Nem az Iron Maidenen alapulnak az alapskálák, hanem fordítva: az alapskálákon az Iron Maiden!
Az alapskálákkal kapcsolatos további, fontos magyarázatok olvashatók még az Alapskálák - Kérdések és válaszok című fejezetben.
Pénzes László